Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

16 ROGERS BRUBAKER a szovjet és a jugoszláv nemzetiségi politikának köszönhetõen, amely (mint azt a 2. fejezetben a szovjet példán már bemutattam) megszilárdította és kikristályosította az etnokulturális nemzeteket és felruházta õket „saját” területi „politikai intézményrendszereikkel”, vagyis olyan politikai intézményrendszerekkel (vagy azok pszeudo-változataival), amelyeket szándékosan úgy konstruáltak meg, mint bizonyos etnokulturális nemzetekhez tartozókat. Legyen szó akár az észlelt nemzetiesítõ alapállásokról, akár a nyíltan bevallott nemzetiesítõ projektekrõl, az alapállások és projektek nagy változatossága tárul elénk, nemcsak az egyes államok között, hanem egy adott államon belül is. A mezõ fogalma itt is hasznosnak ígérkezik. Az elemzés középpontjába állítja az egy államon belüli nemzetiesítõ alapállások számos változatát, azoknak az egymáshoz kapcsolódó, de mégis különálló, sõt egymással ellenséges alapállásoknak a spektrumát, amelyeket azok a személyek vallanak magukénak, akik eltérõ pozíciókat foglalnak el azon a köztes és belsõ szervezõdést biztosító komplex hálózaton belül és körül, amit a könnyebbség kedvéért „az államnak” nevezünk. Adott a lehetõség, hogy ne úgy gondoljunk a nemzetiesítõ államra mint rögzült politikai orientációra vagy politikák és gyakorlatok egységes együttesére, hanem mint dinamikusan változó mezõre, melyben a különféle szervezetek, pártok, mozgalmak vagy egyének által magukénak vallott, differenciált és versengõ pozíciók vagy alapállások helyezkednek el, amelyek egymással versengve próbálják egy bizonyos irányba hajlítani az állami politikát és változatos, sokszor egymásnak ellentmondó módokon igyekeznek „valódi” nemzetállammá tenni az államot, egy bizonyos nemzet birtokában lévõ és céljait szolgáló állammá. 14 New York, 1983. Az persze tény, hogy az átpolitizált etnicitás Afrikának a Szaharától délre esõ részén éppúgy érvényre jutott, mint másutt, de – nagyrészt a politikai és az etnokulturális egységek közti léptékkülönbség miatt – nem lehetett olyan könnyen egy adott etnonacionális csoporthoz kapcsolni az államilag támogatott nemzetiesítõ projekteket, mint az európai kontinens soknemzetiségû birodalmaiból létrejött államok esetében. Ennek a terjedelmes lábjegyzetnek az a fõ témája (melyre a 4. fejezetben még visszatérek), hogy a nemzetiesítõ diskurzusok – pontosabban az etnikai vagy etnokulturális nemzetiesítés diskurzusai – kapcsán hangsúlyozza, hogy ezeket a két világháború közti Európa új államaiban széles körben alkalmazták, akárcsak a hidegháború utáni Európa új államaiban. 14 Ez a kompetitív mezõ olyan alapállásokat is magába foglal, amely – például a kulturális pluralizmus valamely formájának kedvéért – elveti a nemzetiesítés alapelveit és programjait, ám a fent említett történelmi és intézményi okokból az utód-
Nemzeti kisebbségek, nemzetiesítõ államok és anyaországok 17 Hogy mindez kevésbé legyen elvont, érdemes bemutatnunk egy példát a nemzetiesítõ alapállások közti versengésre. Vegyük a nyelv kérdését. A szovjet utódállamok elitjei szükségesnek és kívánatosnak tartják a névleg államalkotó nemzet nyelvének elõmozdítását. Ez olyan nemzetiesítõ alapállás, amit mindannyian osztanak. Azonban élénk küzdelmek zajlanak a körül az utódállamokban, hogy miként tegyék ezt. Vajon a nemzeti nyelv ismerete feltétele legyen-e az állampolgárságnak vagy bizonyos fajta munkakörök betöltésének? Ha igen, akkor milyen fokú nyelvtudást követeljenek meg? Hogyan küzdjék le a nyelvi oroszosítás hagyatékát, hogyan mozdítsák elõ a nemzeti nyelv ismeretét, mikor a többségi nemzetiség lényeges része nem beszéli a nemzeti nyelvet (mint például Ukrajnában vagy Kazahsztánban)? Milyen körülmények közt engedélyezzék vagy kívánják meg más nyelvek használatát a közéletben, az iskolarendszerben vagy a civil társadalom egyesületi szférájában? Miféle ösztönzõket és hatalmi intézkedéseket kell alkalmazni a nemzeti nyelv elõmozdítása érdekében? 15 Az anyaország Az anyaország fogalmát elegendõ rövidebben tárgyalnunk, mivel az itt felvetendõ elemzési szempontok hasonlóak a nemzeti kisebbségek és a nemzetiesítõ államok kapcsán elmondottakhoz. Ez is dinamikus politikai alapállást jelöl – illetve megint csak az egymáshoz kapcsolódó, de ugyanakkor egymással versengõ alapállások családját –, tehát nem valamiféle statikus kondíciót, különálló „dolgot”. Az „anyaország”-alapállásokban közös az az axióma, mely szerint az állam és az állampolgárság határain túlnyúlóan létezik egy közös nemzeti mivolt, valamint az a gondolat, hogy ez a közös nemzeti mivolt az államot felelõssé teszi nemcsak saját polgárai, hanem a más államokban élõ, más állampolgársággal rendelkezõ, etnikai értelemben azonos nemzetiségûek iránt. Ezek a közös feltevések és orientációk egy „általános” anyaország-alapállást határoznak meg. Az egyes anyaország-alapállások azonban igen változatosak, sokféleképpen értelmezik azt a kérdést, hogy mivel jár az etnikai értelemben államok elitjei nagyban hajlamosak arra, hogy a nemzetiesítõ alapállások egyik vagy másik típusát fogadják el. 15 A szovjet utódállamok nyelvpolitikáiról ld. a Nationalities Papers különszámát, mely a nyelvtörvények végrehajtásával foglalkozik: Implementing Language Laws: Perestroika and its Legacy in Five Republics. Nationalities Papers, 23 (1995)/3.
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 15 and 16: A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 17: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 31: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 34 and 35: 32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37: 34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39: 36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 40 and 41: 38 DEMETER M. ATTILA írók munkái
Page 42 and 43: 40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45: 42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47: 44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 48 and 49: 46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi kö
Page 50 and 51: 48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzeti
Page 52 and 53: 50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55: 52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57: 54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59: 56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 60 and 61: 58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalm
Page 63 and 64: MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66: Székelyek és autonómia - tervek
Page 67 and 68: Székelyek és autonómia - tervek
Page 69 and 70:
Székelyek és autonómia - tervek
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86:
A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97:
Page 100 and 101:
98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103:
100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105:
102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107:
104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109:
106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111:
108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113:
110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115:
112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117:
114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119:
JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121:
118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123:
120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125:
122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127:
124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129:
126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131:
128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133:
130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135:
132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137:
134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139:
136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 140 and 141:
138 JÁROSI KATALIN Összegzés A t
Page 143 and 144:
SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150:
KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152:
KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154:
Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156:
Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158:
Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160:
157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162:
AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164:
CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166:
MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?