Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

18 ROGERS BRUBAKER azonos nemzetiségûek iránt kinyilvánított felelõsség: csak erkölcsi támogatást, vagy anyagi segélyt is kell-e nyújtani nekik, akik más államokban kisebbségként élnek? Miféle szálakat kell fenntartani, milyen kapcsolatokat kell ápolni az anyaországgal? Milyen bevándorlási és állampolgársági privilégiumokat kell (ha egyáltalán kell) felkínálni a külföldi etnikai rokonoknak? Milyen alapállás elfoglalására kell bátorítani õket azokkal az államokkal szemben, amelyekben élnek, és az anyaország milyen alapállást foglaljon el ezen államok vonatkozásában? Milyen erõvel kell a saját érdekeit érvényesítenie azok kisebbségi politikáit illetõen? Milyen súllyal essenek latba ezek az érdekek, amikor az anyaország kialakítja általános kapcsolatait azon államokkal, melyekben az azonos etnikumhoz tartozók élnek? Milyen erõsen kell a saját érdekeit érvényesítenie a kisebbségi politikák szabályait megállapító és nyomon követõ különféle nemzetközi fórumokon? Mindezek a kérdések vita tárgyát képezik az anyaországokban. A különféle anyaország-alapállások nemcsak egymással versengenek, hanem azokkal az alapállásokkal is, amelyek elvetik az anyaország-politika alapvetõ premisszáját, vagy legalábbis szigorú határokat jelölnek ki az anyaország-politika megengedhetõ formáinak. Az anyaországgal szembeni alapállások szerint – melyek inkább az államközi kapcsolatok és a nemzetközi jog klasszikus értelmezéseivel állnak összhangban –, egy állam megvédheti a saját állampolgárait, sõt meg is kell védenie õket, még ha más államokban élnek is. De legitim módon nem formálhat igényt a más államban élõ és annak állampolgárságával rendelkezõ, etnikai értelemben azonos nemzetiségûek védelmére. Emiatt az állami politika befolyásolására irányuló küzdelem mezõjét olyan küzdelmek alkotják, amelyek a körül zajlanak, hogy egy állam anyaország lehet-e a más államokban élõ, etnikai értelemben azonos nemzetiségûek számára, s ha igen, hogyan. A hárompólusú viszony: a relacionális mezõk viszonyrendszere Mint már kifejtettem, a nemzeti kisebbséget, a nemzetiesítõ államot és az anyaországot nem eleve adott, az elemzés által redukálhatatlan entitásokként, hanem egy-egy mezõként érdemes elképzelnünk, amelyben differenciált és versengõ pozíciók helyezkednek el, vagyis egy-egy küzdõtérként, amelyben egymással versengõ alapállások léteznek. A három felsorolt „elem” közötti hármas reláció ezért a relacionális mezõk viszonyrendszerét alkotja; a három mezõ közötti relációk pedig szorosan összefonódnak a mezõkön belüli és a mezõket alkotó relációkkal. A nemzeti kérdés itt alkalmazott megközelítése tehát konzisztens és radikális módon relacionális.
Nemzeti kisebbségek, nemzetiesítõ államok és anyaországok 19 A hárompólusú viszony központi aspektusát jelenti a mezõk közötti kölcsönös megfi gyelés: az aktorok minden egyes mezõben szorosan és folytonosan figyelemmel kísérik a másik két mezõn belüli relációkat és cselekvéseket. A folytonos és kölcsönös megfi gyelést nem passzív folyamatként kell elképzelnünk, nem úgy, mintha csak a többi mezõben megnyilvánuló szokatlan viselkedések regisztrálását vagy átírását jelentené. Inkább szelektív fi gyelmet, interpretációt és reprezentációt jelent. Gyakran válik vitatottá az, hogy miként interpretáljanak más mezõket; ez az interpretáció az adott mezõ aktorai közötti reprezentációs küzdelmek tárgyává válik. Ha a külsõ mezõre vonatkozó, egymással versengõ reprezentációk között kerül sor ilyen küzdelmekre, ezek szorosan kapcsolódhatnak az adott mezõn belül egymással versengõ alapállások közötti küzdelmekhez. Így a nemzeti kisebbség mozgósítására irányuló küzdelem összekapcsolódhat azzal a küzdelemmel, mely a fogadó állam nemzetiesítõ vagy nemzetileg elnyomó államként való reprezentációjáért folyik. S megfordítva, akik a nemzetiesítést szorgalmazzák, törekedhetnek arra, hogy a nemzeti kisebbséget ténylegesen vagy potenciálisan hûtlenként, az anyaországot pedig ténylegesen vagy potenciálisan irredentaként reprezentálják. Jugoszlávia felbomlása mindkét típusú összekapcsolódást illusztrálja: a horvátországi szerb kisebbség mozgósítására tett erõfeszítések azoktól az erõfeszítésektõl függtek, amelyek Horvátországot veszélyesen nemzetiesítõ államként akarták reprezentálni, míg a horvátországi nemzetiesítõ elitek igyekeztek a mozgósításnak engedelmeskedõ szerb kisebbséget hûtlenként, Szerbiát pedig irredenta anyaországként reprezentálni. Egy külsõ mezõ percepciói és reprezentációi kétféleképpen kapcsolódhatnak össze azokkal az alapállásokkal, amelyek egy mezõn belül léteznek. A mezõn belüli alapállásoknak egyrészt elsõbbségük és irányító szerepük lehet. Ez a helyzet erõs értelemben akkor áll fenn, amikor egy olyan alapállás, amelyet valaki már a sajátjaként fogadott el, „megkívánja” a külsõ mezõ egy bizonyos típusú reprezentációját, s ezért olyan erõfeszítéseket vált ki, amelyek ezt a reprezentációt igyekszenek kijelölni vagy fenntartani, az adott külsõ mezõben végbemenõ fejlemények szándékosan szelektív interpretációjával vagy akár hamis reprezentációjával és torzításával. Egy ennél gyengébb, de még így is elég jelentõs (s egyben igen elterjedt) értelemben pedig akkor áll fenn ez a helyzet, amikor egy bizonyos alapállás, amelyet valaki már legalább ideiglenesen elfogadott a sajátjaként, az illetõt teljesen „õszintén” és minden cinizmustól mentesen,
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 15 and 16: A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 19: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 31: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 34 and 35: 32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37: 34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39: 36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 40 and 41: 38 DEMETER M. ATTILA írók munkái
Page 42 and 43: 40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45: 42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47: 44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 48 and 49: 46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi kö
Page 50 and 51: 48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzeti
Page 52 and 53: 50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55: 52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57: 54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59: 56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 60 and 61: 58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalm
Page 63 and 64: MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66: Székelyek és autonómia - tervek
Page 71 and 72:
Székelyek és autonómia - tervek
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86:
A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97:
Page 100 and 101:
98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103:
100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105:
102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107:
104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109:
106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111:
108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113:
110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115:
112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117:
114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119:
JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121:
118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123:
120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125:
122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127:
124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129:
126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131:
128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133:
130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135:
132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137:
134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139:
136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 140 and 141:
138 JÁROSI KATALIN Összegzés A t
Page 143 and 144:
SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150:
KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152:
KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154:
Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156:
Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158:
Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160:
157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162:
AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164:
CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166:
MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?