Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör

More documents

Recommendations

Info

A szombaton Magyarkanizsán megtartott Tisza-tanácskozáson nem a mindinkább parttalanná váló folyó megregulázása volt a téma, az elhangzott beszédek inkább a fenntartható fejlődés és a turizmus, röviden: az ökoturizmus témakörét járták körül. Öt éve összejönnek ez ügyben eszmét cserélni a szakemberek Kanizsán, amióta a községi Turisztikai Hivatal és a Tisza Klub <strong>Kör</strong>nyezetvédő Egyesület első ízben megszervezte az összejövetelt. Üdvözlőbeszédében Magyarkanizsa község elnöke, Nyilas Mihály kiemelte, hogy a (kanizsai szempontból) Horgos mellett kezdődő Szelevényi erdő mellett kétségkívül a Tisza a régió turisztikailag legkihasználhatóbb része. Aminek a kihasználásával azonban csínján kell bánni, mert a folyó megbosszulja magát, és – példának okáért – nem fog minden nyáron virágba borulni. Ez pedig, magunk is könnyen beláthatjuk, nagy kár lenne. A Tisza-virágzás valóban olyan páratlan természeti jelenség, aminek a kedvéért azok is útra kerekedhetnek, akiknek egyébként meg sem fordult volna a fejében, hogy a közeljövőben Kanizsára látogassanak. Kérészélet A rendezvényhez kapcsolódóan került sor Gergely József „tiszavirágos” képeinek megnyitójára. A széles szögben megörökített fotókon láthattuk, amint az aranyló rovarok ellepik a víz felszínét és az eget, a közeli felvételeken pedig a csoda részletei lettek leleplezve. Gergely nemcsak a képei ürügyén, de biológiában való jártassága miatt is gyakran „képbe kerül” a vajdasági természet közeli aktualitások kapcsán. Lapunknak a Tisza virágairól (Palingenia longicauda) nyilatkozott: – Tizenhárom pannón az elmúlt évek rajzásai láthatók; legrégebbi képeim 2003-ban ké- Tiszta Tisza Egy tanácskozáson, és annak ürügyén hallottuk 14 2010. június 17. szültek, ebben az évben a tiszavirágok megvárták a naplementét, és csak valamikor 9 órakor szűnt meg az aranyló izzásuk a víz fölött. A virágzást rendszerint megelőzi az elővirágzás, amikor csak a hímek repülnek. Ennek az a szerepe, hogy minél sikeresebb legyen a faj megmaradása. Egy ősi, 200 millió éves, nagy testű rovarfajról beszélünk, amely a kérészek népes családjába tartozik, és amelyek közül egész Európában éppen a tiszai változat a legnagyobb testű, ez pedig a halak és vadak kedvenc tápláléka. Így tehát – amikor a hímek kettő, vagy akár három nappal a nagy rajzás előtt megjelennek –, velük jól laknak a víz mellett élő madarak és a halak is. Eltelnek velük, mire megjelennek a nőstények, így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy sikeres legyen a párzás, amire a tiszavirágok esetében a nász szó lenne az igazi. A nászt követően egyetlen nőstény akár 5-6000 megtermékenyített petét is lerak; erre az óriási mennyiségre azért van szükség, mert a víz a peték nagy részét el fogja vinni. Most is az a baj, hogy túl magas a Tisza vízállá- GERGELY JÓZSEF ÉS A TISZAVIRÁG sa, erős a sodrása, a virágzás késik. Nagyon hideg volt eddig, de ha a felső, mintegy fél méteres vízréteg hőmérséklete eléri a 22–24 fokot, akkor várhatóan beindul a rajzás. Az idén a hónap végére, mindenképpen 20-a után várjuk a kezdetét. A víz sodrása azért zavaró tényező, mert a petéknek olyan mederrészre kell hullaniuk, ahol később a lárvák be tudják magukat fúrni az agyagos talajba. Kanizsa fölött van egy nagy Tisza-kanyar, ahol a felgyorsult áramlás mindig a jobb partot mossa; itt nem rakja le az iszapot, kimossa, tisztán tartja az agyagos aljzatot, és ebbe tudják magukat befúrni a lárvák. Itt, ebben a Tisza-kanyarban milliárd számra élnek lárvák. A szerbiai szakaszon Bánátban az Aranka szokott még virágozni, északon pedig Szolnoknál van hasonló intenzitású virágzás, mint Kanizsánál. A lárvák több mint 10 vedlés után, három év elteltével érik el a felnőttkort, amikor kiúsznak a vízfelszínre. A hímek a parton még egyszer levedlik kopoltyús lárvaruhájukat, majd mennek vissza a vízre, ahol várják őket a nőstények. Ekkor már nem sokáig él a kérész, mivel szájszerve sincs – a lárvakorból magával hozott energiával még néhány órát repül, és igazából már csak a násznak él. Egy tanácskozás képei Közben a Nagy József Regionális Központ próbatermében – tehát a tanácskozáson – a tartományi gazdasági titkárhelyettes, Varnyú P. Ernő arról beszél, hogy az elmúlt évek során sikerült megsokszorozni a vajdasági turizmusból befolyó pénzek összegét, ám az összeg még mindig csak mintegy a fele annak, amit Vajdaság a ’89/’90-es esztendőben ezen a területen kitermelt: 200 millió dollárt. A lehetőségek a további fejlődésre szerencsére adottak, lévén vizekben (folyók, csatornák, tavak és föld alatti, főként geotermális források) igen gazdagnak mondható országunk. Részben ezekre a javakra alapozva készült el az a stratégiai terv is, amit márciusban fogadott el a Vajdasági parlament. A lehetőségek adottak, különösen a gyógyfürdőkre alapozott turizmus esetében, ért egyet Varnyúval dr. Siniša Perić, a Belgrádi Srbijašume igazgatóhelyettese. Ha külföldi példákat tartunk szem előtt – amiket kicsiben és megkésve, de követnek a honi tendenciák –, akkor azt láthatjuk, hogy az érintett területen nem csökken az érdeklődés. A lakosság egyre nagyobb százalékarányát teszik ki a nyugdíjasok, akiknek a legnagyobb igényük van fájó tagjaik kúrálására, az ismerkedésre és a (tartalmas) pihenésre – itthon és külföldön. Mindenképpen nagybetűkkel kerül be az idei tanácskozás jegyzőkönyvébe az a tény, hogy a Tisza Klub kezdeményezésére civil szervezetek képviselői aláírtak egy egyezményt, és megalakult a Tisza Fórum. Ennek köszönhetően – amint ezt Bálint Zoltán klubelnök kifejtette – az elkövetkezőkben egyesült erővel tudnak majd nyomást gyakorolni azokra a döntéshozó szervekre, amelyek felelősek a környezet védelméért, ezen belül a Tisza élővilágának megőrzéséért. Prof. dr. Kaszás Károly, a Szabadkai Építőmérnöki Kar tanára egyebek mellett arra adott
A TANÁCSKOZÁS EGYNÉMELY RÉSZTVEVőI (BÁLINT ZOLTÁN, NYILAS MIHÁLY, VARNYÚ ERNő, LJUBINKA T. MAKSIMOVIć (A KöZSÉGI IDEGENFORGALMI SZERVEZET IGAZGATÓJA), VALAMINT SINIšA PERIć választ ezen a napon, hogy miként kerül egy építész-szakember az ökoturizmus témakörében megszervezett előadásra? – Úgy, hogy életem hátralevő éveit minden erőmmel a természet, illetve környezet megőrzésére szeretném fordítani – hallottuk az előadótól, aki ennek megfelelően a témában alapos jártasságra tett szert, elrettentő adatait pedig „ezer szónál is többet mondó képekkel” illusztrálta. Láthattunk fémgyűrűbe szorult teknősbékát ábrázoló felvételt, kivágott esőerdők hűlt helyét, műanyag flakonokból öszszeállt mesterséges szigeteket... A felhozott, elgondolkodtató példáknak csak egyike, hogy miszerint a hollandok drága pénzért importálják Dubaiba az általunk semmibe vett humuszt, amit ugyebár, a konyhai szerves hulladék komposztálásából mi is elő tudunk állítani. Ha pedig boltban, péknél műanyag zacskó helyett kosárba vagy vászontáskába pakoljuk a portékát, jelentős – anyagiakban is kifejezhető – megtakarítást valósítunk meg. Csupa olyan, apróságnak tűnő momentum, aminek a jelentőségét csak az értheti, aki biztos számadatokkal tudja alátámasztani, hogy műanyag zacskók nélkül mennyivel különb lenne a környezetünk. Tény ugyanakkor, hogy az amerikai kontinens őslakosai nem rendelkeztek statisztikai kimutatásokkal, amikor megfogalmazták dr. Kaszás meglátásával egybecsengő intelmüket: ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, akkor rájössz, hogy a pénz nem ehető. Az utolsó halat is megehetjük Víz közeli témákra evez vissza felszólalásában Milan Knežev mérnök, az óbecsei kikötő kiépítésének körülményeit ecseteli, aminek részletei meglátásunk szerint a nagyközönségnek, így Olvasóinknak bizonyára csak elhanyagolhatóan kis részét érdekelhetik. Tudomást szerezvén azonban arról, hogy nevezett férfiú a községközi vízminőség-ellenőrző bizottság elnöke, megkérdeztük tőle: közönséges halandó biztonsággal fürödhet-e, vagy sem a Tiszában? A válasz megfogalmazása előtt azonban szögezzük le a következőket: a ’92-ben alakult szervezetnek az első években tíz tagja volt, idővel azonban változóvá vált a létszám. Egyes községek továbbra is fontosnak tartják magukat képviseltetni, mások kilépnek, vagy éppenséggel passzív tagok: szeretnék, ha működne a folyamatos vízkontroll, de pénzt a mérésekhez előteremteni sajnos nem tudnak. A Tisza bizonyos szakaszainak, így a halak ívása szempontjából fontos részeknek és a tiszavirág élőhelyének védelem alá helyezése – szintén anyagiak hiánya miatt – jelenleg szünetel. – A fürdőzés szempontjából nem mérvadó a víz nehézfémekkel, foszforral, vagy éppen oxigénnel való telítettsége – mondja a szakember –, csakis az úgynevezett kólibaktériumok jelenléte okozhat gondot. E baktériumok a szennyvízcsatornákból kerülnek a vízbe. Léteznek határértékek, hogy mekkora lehet a legnagyobb megengedett koncentrációjuk a vízben, a jelenlétüket kimutató vizsgálatokkal azonban az a gond, hogy időbe telik, mire a méréseket követően eredményt kapunk. A fertőzött víztömeg már valahol a Fekete-tenger környékén jár, mire értesülünk a kivetni való minőségéről. – El kell mondanom azonban – toldja meg előző észrevételét Milan Knežev –, hogy a Tisza bizonyos időszakokban volt már kólibaktériumok által fertőzött, különösen azokon a részeken, ahol a városi vízvezeték a folyóba torkollik, de akkor sem olyan mértékben, hogy ne lett volna fürdésre alkalmas a vize. Jómagam rendszeresen hajózom, vízen töltöm a fél életem, miközben a természetes élőhely változásait vizsgálom immár 20 éve, mégis minden további nélkül megmártózom a vízben. A Tisza nagy és erős folyó, amiben sok mikroorganizmus él; ezek szükség esetén lebontják a baktériumokat. A víznek egyelőre megvan az a képessége, hogy megbirkózzon az ember által okozott szennyeződésekkel. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy büntetlenül szabad hagyni mondjuk a cukorrépa-feldolgozó üzem tevékenységét, amikor az a Tiszába engedi a tisztítatlan szennyvizet. Országunkban egyelőre gyakran szemet hunynak az efféle tevékenységek fölött, mondván, hogy az üzem hasznot hoz a községnek. Azt hiszem azonban, nem csak a halászok üres hálója lehet intő példa arra vonatkozóan, hogy nem szabad így viszonyulnunk a természethez. Ha már a halaknál tartunk, a szakember itt is részben megnyugtató válasszal tud szolgálni. Csak részben, mert kerül nehéz fém bőséggel a folyóba, ami aztán leülepszik az iszapban, meg- MILAN KNEžEV MEGNYUGTATÓ INFORMÁCIÓKKAL SZOLGÁLT A TISZA VíZMINőSÉGÉT ILLETőEN fertőzi a mikroorganizmusokat, azok által a halakat, akár az embert is. A jó hír az, legalábbis a fogyasztó szempontjából, hogy a tiszai halak a legritkább esetben tartalmaznak a megengedettnél nagyobb mennyiségben ilyen méreganyagokat. És ha igen, ezek akkor is főként csak a bőrben, a kopoltyúban, a májban és a vázszerkezetben, tehát nem a fogyasztásra alkalmas részekben mutathatók ki. Ilyen szempontból nincs különbség ponty, keszeg és egyéb halfajták között. FEHÉR Tamás Nagy vizek ideje Megáradtak a folyók, házakat, szántókat veszélyeztetnek a belvizek. A Duna mentén az árterületeket mindenütt elöntötte a folyam, a part menti vikendházak víz alá kerültek, Beocsinnál egyes lakóházaknál a küszöbig ért a víz, ám a szakemberek szerint nagy általánosságban nincs ok aggodalomra, hiszen a gátak erősek, s a folyam lassan apadásnak indul. A belvizek okozta kár felbecslése még várat magára. Annyi bizonyos, hogy az alacsonyabban fekvő területeken lényegesen kisebb lesz a hozam. 2010. június 17. 15
Page 1 and 2: ISSN 0353-9121 9 7 7 0 3 5 3 9 1 2
Page 3 and 4: Arany János Az elhagyott lak Áll
Page 5 and 6: e egy héttel ezelőtt bukkantak r
Page 7 and 8: * Vasárnap, június 20-án Budisza
Page 9 and 10: másról szólnak. Martonyi János
Page 11 and 12: művészet, a környezetismeret és
Page 13: Kettős ünnep Bácsfeketehegyen B
Page 17 and 18: VEGYI FITOTOxICITÁS őSZIBARACKON
Page 19 and 20: 21000 ÚjviDék, futaki utca 36., t
Page 21 and 22: Az élmény nagyszerűségével Iva
Page 23 and 24: A délelőtti program után a Páro
Page 25 and 26: úgy készítés közben, evés el
Page 27 and 28: - Jaj, jaj - siránkozik a medve -,
Page 29 and 30: Régi és új arány Tavaly január
Page 31 and 32: Az aszpirin kivédi a trombózist?
Page 33 and 34: A megfejtők között egy könyvet
Page 35 and 36: ti ény ta tat önlény zve eleje!
Page 37 and 38: és a csokiaroma felével. Majd a k
Page 39 and 40: Mit talált a tanár? Szenzációs
Page 41 and 42: Röplabdázók repülőrajtja Tíz
Page 43 and 44: Erdélyi Flórián édesanyjával G
Page 45 and 46: pokat készítek teljes diszkréci
Page 47 and 48: Hölgyekkel ismerkednék, akik még
Page 49 and 50: Eltűnt a Neander-völgyi ősember
Page 51 and 52: - NAGY NEHEZEN ELKÉSZÜLT, DE A LE
Page 53 and 54: Tisztelt olvasóink! Miután külle

Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?