Görög dráma a javából Mi motiválja Németországot, Franciaországot... Görögország hamisított statisztikai adatok révén nyert felvételt az eurózónába, a legtöbb uniós támogatást nyelt el projektek megvalósítása nélkül, a jó hitelminősítések alapján olcsó hitelekhez juthatott – és derült égből villámcsapásként április végén államcsődöt jelentett be. Hogy történhetett mindez? Tragédia vagy komédia A görögök sem azok, akik valamikor voltak, bármilyen büszkék is a hellén hagyományokra. 2500 éve az akkori civilizáció demokratikus, tudományos csúcsát az ógörög kultúra jelentette. Ma a görögök értékrendje semmivel sem különbözik az ortodox balkáni államok oszmán hagyományoktól terhes értékrendjeitől. A törvények „laza értelmezése”, a kiskapuk keresése, az adókötelezettség elkerülése, a korrupció tolerálása jellemzik ezt az ortodox értékrendet, amelytől még Magyarország sem mentes, mert az évszázados ortodox szomszédság hatása megtette a magáét. Egy magyarországi lapban olvastam félig tréfás tanácsokat arról, hogyan kell ügyesen üzletelni. Néhány az emlékezetembe vésődött: céget csak akkor alapíts, ha már elkerülhetetlen, koppintsd le versenytársadat, majd jelentsd fel, ahelyett, hogy erőforrásaid használd célod elérésére, keress inkább politikai kapcsolatokat, idejében indítsd el magad ellen a csődeljárást, mert így úszod meg a legolcsóbban. Ez tehát az oszmán hagyaték és az ortodox értékrend. <strong>Kör</strong>ülbelül 10 éve alagutat építettek a görögök Kozani mellett, és a hegy mindkét oldaláról fúrni kezdtek. A megadott napon a tévéstábok hiába várták az áttörést és a két brigád találkozását a hegy gyomrában. Kiderült, hogy a két vágat 35 méterre volt egymástól. Íróasztalomon állnak Archimédesz, Euklidész és Pitagorasz apró mellszobrai, melyeket görögországi nyaralásomon vásároltam. A matematikában az ógörögöknél nagyobbat évszázadokig nem tudtak alkotni. Ezért meglepő, hogy a mai görögök nem veszik komolyan a számokat. Az államcsőd a görög állam fizetésképtelenségét jelenti. Tavaly a költségvetési túlköltekezés, a GDP 13,6%-a volt, míg pl. Magyarországon 4%, a 2010-es magyar cél pedig 3,8%. Az Európai Unióban is lehet hazudni Most, hogy az unióban alaposan vizsgálják az elmúlt évek görög statisztikai adatait, kiderült, hogy a görög kormányzat azt minden évben nagyvonalúan kozmetikázta. Így történhetett meg, hogy az eurózónába Görögország hamis adatok segítségével került be. Akkoriban az európai statisztikai intézet ezeket az adatokat nem ellenőrizte komolyabban. A hitelminősítők is ugyanezekre az adatokra támaszkodtak, és értékelésük szerint lehetetlen, hogy az eurózóna egyik tagállama becsődöljön. Ennélfogva Görögország a legkedvezőbb adós- 18 2010. június 17. kategóriába került, ami azt jelenti, hogy a felvett hitelekre több más országnál alacsonyabb kamatot kellett fizetnie. Az EU-bürokrácia csak a Görögországból kapott papírokat nézte. Azzal például nem foglalkoztak, hogy lehet Görögországban, ahol a turizmuson kívül nincs számottevőbb ipar, magasabb az életszínvonal, mint Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban. Aki végigautózza Görögországot, léptennyomon találkozhat táblákkal, melyek azt hirdetik, hogy a kerítés mögött EU-s finanszírozással valósul meg a beruházás. De ha valaki megáll és A VÁLSÁG ELLENÉRE GöRöGORSZÁG A TURISTÁK KEDVENC CÉLPONTJA bekukkant, akkor csak befejezetlen épületeket vagy üres telket láthat. A támogatásoknak persze nyoma veszett. Az EU-pénzek kisajátítására a vállalkozók és az államapparátus cinkosságára is szükség volt. Amit ebből egy kívülálló láthat, az a görög hajómágnások mesés vagyona és a paloták ezreivel szegélyezett tengerpart. Lehetséges, hogy minderről senki semmit nem tudott? Nem valószínű. A kellemetlen kérdések szőnyeg alá söprése inkább a jól szervezett nyugati görög lobbi sikerességéről tanúskodik. A görög származású bankárok, politikusok, újságírók főleg Amerikában alkotnak jól szervezett hálózatot. A JP Morgan befolyásos amerikai bank vezére görög származású, Sárközy francia elnöknek nemcsak magyar, hanem görög felmenői is vannak. Obama budapesti nagykövete is görög származású, az ilyen jelentős anyagi előnyökkel járó tisztségek azoknak járnak, akik anyagiakkal segítették az elnökjelölt kampányát. A feldühödött eurózóna Miért húzzuk ki őket a csávából, méltatlankodik a német közvélemény, ha adókerülők, lazsálnak, az állami alkalmazottak egy része pedig be se jár dolgozni, ötven-egynéhány éves korukban mennek nyugdíjba és a fizetésük 90%-t kapják nyugdíjként? Most a németek is utánaszámoltak: az Euró- pai Unió eddig is túl bőkezűen bánt Görögországgal, mert ez az ország volt eddig Brüsszel legnagyobb kedvezményezettje. Ugyanis jóval többet kapott a közös kasszából, mint bármelyik más tagország. Érthető, hogy a németek felháborodottsága a legnagyobb, hisz az Európai Unió mentőcsomagját a legerősebb EU-s gazdaság, a német fogja a legnagyobb arányban pénzelni. A britek már az elején angolosan kihátráltak. Nem szeretnének beleavatkozni az eurózóna belső ügyeibe – mondták. Miért dobott Európa mentőövet a görögöknek? A német kormány gyakorlatiasan gondolkodik. Tudnivaló, hogy Németország jóval többet exportál, mint amennyit importál. Ahhoz, hogy az európai országok megvegyék a jó minőségű német autókat, tömegközlekedési eszközöket, hajókat, erőműveket, vegyi árut, hitelt kell felvenniük. A hitelt pedig a német államtól és a német bankoktól veszik fel. Tehát Németország kétszer jár jól, haszonnal eladja az árut és kamatot zsebel be a kihelyezett hitelekre. Németországhoz hasonlóan Franciaország is ilyen megfontolások alapján vállalta a görög mentőcsomag pénzelését. Ugyanaz a gazdasági mechanizmus ez, mint amikor a polgár bemegy a nagyáruházba és áruhitelt kér. A hipermarket szívesen ad megfelelő biztosíték ellenében, mert így nemcsak az eladott árun keres, hanem a hitelkamatból is profitál. Ugyanilyen észjárással gazdálkodik Kína is. A nagy importőr Amerikának pénz kell, hogy megvehesse a jó árfekvésű kínai árut. Kína pedig azáltal, hogy nagy mennyiségben vásárol amerikai államkötvényeket, legnagyobb vevőjét hitelezi. Mi lesz veled, euró? Az 1:1 paritással induló euró a bevezetése óta fokozatosan erősödött, és a görög válság előtt már 1,5 dollárt ért. Ekkor megingott a bizalom az euróban. Elkezdődtek a találgatások, lehet, hogy Portugália is a görögök sorsára jut. Felmerült továbbá Spanyolország, Olaszország neve is ebben a szövegkörnyezetben. Ezeket a találgatásokat a brit és tengerentúli spekulánsok erősítették a médiákban, akik az euróesésre tették a pénzüket. Ennek eredményeképpen vissza is esett az euró a négy évvel előtti 1,2 dolláros szintre. A görög forgatókönyvnek azonban, minden jel szerint, nem lesz folytatása. Az euró gyengülése megállni látszik. Az eurózóna megszigorította a játékszabályokat, most már a tagországoknak minden költségvetés elfogadása előtt előzetes engedélyt kell kérni, az eurót bevezetni szándékozó országok sokkal alaposabb átvilágításra számíthatnak, ami esetleg valamelyest lassíthatja az eurózóna növekedését, de megállítani nem fogja. Az eurózóna és az Európai Unió, ha meggyengülve is, de fennmarad, minden pesszimista előrejelzés ellenére. Az is előrelátható azonban, hogy pár évig az EU a gazdasági óriások világversenyében ritkábban fog labdába rúgni. BUNYIK Zoltán
21000 ÚjviDék, futaki utca 36., tel.: 021/54-83-83 Digitális nyomDa nyomDa Digitális
Change language