Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör

endelő
A trombózist
kiváltó okok közül legfontosabb
a véráramlás lelassulása,
a véralvadás fokozódása, illetve az
erek sérülése. A visszerekben képződött
vérrögök egy idő után elmozdulhatnak,
vagy egy részük leszakadhat, és a vérárammal
a tüdőerekbe jutva azok elzáródásához vezethet.
A vérrög nagyságától, illetve az elzáródott
ér méretétől függően a tüdőembólia tünetei is
változhatnak az enyhe köhögéstől és mellkasi
fájdalomtól kezdve a teljes keringésleállásig,
azaz a végzetes kimenetig. A trombózis és a tüdőembólia
is minden esetben sürgősségi ellátást,
illetve kórházi kezelést igényel.
A mélyvénás trombózisok az esetek 90%ában
az alsó végtag vénáiban lépnek fel, míg
a maradék esetben a felső végtag vénáiban, a
hasüregi vénákban és az agyi vénás sinusokban
fordulnak elő.
Riasztó statisztikai adatok
A mélyvénás trombózis a harmadik leggyakoribb
keringési rendszert érintő betegség a
koronáriabetegség (szívinfarktus) és a stroke
(agyvérzés) után.
Átlagosan évente 2000 ember közül egynél
alakul ki a betegség, a nőknél valamivel
gyakoribb. Az első trombózis után már sokkal
nagyobb valószínűséggel alakul ki ismét
vérrögösödés.
Az Európai Unióban a mélyvénás trombózissal
összefüggő halálozás évi 540 ezer. A tüdőembólia
esetében a betegek egyharmada hét
napon belül meghal, az esetek egynegyede
hirtelen halál. A kórházi halálozások 10 százalékáért
a tüdőembólia felelős, aminek hátteré-
Vénák betegségei
A mélyvénás trombózis
Szövődményként akár halálos kimenetelű
tüdőembólia is felléphet
ben 70 százalékban szintén mélyvénás trombózis
áll.
Más megközelítésben: megelőző terápia
nélkül a csípő- és térdprotézisen átesett betegek
akár 60%-nál is felléphet ilyen szövődmény.
Hajlamosító tényezők
– visszérbetegségek (elsősorban visszértágulatok),
korábban lezajlott trombózis, illetve
embólia;
– veleszületett fokozott véralvadékonysági
hajlam;
– szívbetegség (gyenge pumpafunkció, illetve
a billentyűk betegségei);
– jelentősebb elhízás;
– terhesség;
– műtétek utáni lábadozás (elsősorban ortopédiai
és nőgyógyászati műtéteket követően);
– alsó végtagi gipszrögzítés;
– huzamosabb ideig tartó ágyhoz kötöttség;
– hosszabb ideig tartó utazás (elsősorban
repülőn).
Néha tünetmentesen zajlik
A mélyvénás trombózis igen alattomos betegség,
mert nem ritka, hogy a betegnek szinte
semmilyen panaszt nem okoz. Tipikus esetben
viszont az alábbi tünetek kísérhetik:
Legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra
fokozódó fájdalma. A láb duzzadt, kékesen
elszíneződik. Az érintett alsó lábszár bőrfelülete
a gyulladás miatt meleg, körfogata
mérhetően megnő.
Néha a mélyvénás trombózis első jele a tüdőembólia
valamelyik tünete lehet: ez leg-
INGYENES ORVOSI KONZULTÁCIÓ ÉS TANÁCSADÁS
Dr. Celler Tibor, lapunk orvos munkatársa a Gerić rendelőintézetben minden kedden 10-től 14 óráig
ingyenesen fogadja a Családi Kör olvasótáborának betegeit, felnőtteket és gyerekeket egyaránt.
Az ingyenes vizsgálat előfeltétele a vizsgálatot megelőző heti Családi Körben megjelent
szelvény felmutatása a helyszínen.
A rendelőintézetben minden szükséges kivizsgálás is elvégezhető.
Bejelentkezés: 021/548-238, 021/548-240.
Újvidék, Dr. Milan Petrović u. 15. (Megközelítés: a Futaki utcáról a Nikola Tesla utcán keresztül.)
INGYENES ORVOSI KONZULTÁCIÓ ÉS TANÁCSADÁS
30 2010. június 17.
Családi Kör, 24. szám
gyakrabban légszomj, illetve fulladás képében
jelentkezik, amit rossz közérzet, szorongás
kísér, a beteg gyakran köhög, nem ritka a véres
köpet sem. Emellett jellemző még a mellkasi
fájdalom, amely mély lélegzetvételre vagy
köhögésre súlyosbodik. A vérnyomás leesése
miatt a pulzus szapora, könnyen elnyomható,
a beteg gyengeségre és szédülésre panaszkodik,
hideg veríték ütközik ki rajta, gyakori az
ájulás is.
A diagnózis felállítása
Típusos esetben a fentebb ismeretetett tünetek,
a betegnek vagy hozzátartozójának a
kikérdezése, a körülmények figyelembevétele
(gipszkötés, ágyhoz kötöttség, korábban lezajlott
hasonló esemény stb.) által könnyű felállítani
a diagnózist. Nagyon sokat segít, ha az
orvos megbizonyosodik az ún. Homan-tünet
meglétéről (a lábfej hátrafeszítésével a térdhajlatban
a beteg erős fájdalmat jelez), valamint
összehasonlító lábszárkörfogat-mérést
végezve az egyik végtagot vastagabbnak
találja.
A már említett rejtett formáknál csak eszközös
vizsgálattal lehet precíz diagnózist felállítani.
Erre leggyakrabban az ultrahang elvén működő
Dopper vizsgálat szolgál. Az érfeltöltéses
röntgenvizsgálatra (flebográfia) csak kivételesen
ritkán kerül sor.
A tüdőembólia a jellegzetes tünetek, mellkasröntgen
és EKG segítségével igazolható.
Kétes esetben izotópos vizsgálat (tüdő
szcintigráfia) is szóba jön.
Több hónapig tartó kezelés
A gyógyszeres kezelés célja a vérrög növekedésének
és újabbak képződésének a megakadályozása
(a már kialakult vérrög feloldásáról
a szervezet saját vérrögoldó, ún. fibrinolitikus
rendszere gondoskodik). Ma már többnyire
a laboratóriumi beállítást nem igénylő vér-
Enyhe lábsérülés is
veszélyforrás lehet
A hollandiai Leideni Egyetem kutatói
felfedezték, hogy az eddig viszonylag
kockázatmentesnek hitt enyhe lábsérülések
is fokozhatják a vérrögök kialakulásának
esélyét.
Az már régóta közismert, hogy az alsó
végtag súlyosabb sérülései fokozzák a
trombózis valószínűségét, ám az eddigi
hivatalos vélemény szerint a sérülés önmagában
nem magyarázta a kockázatnövekedést,
ehhez más tényezőknek is
hozzá kellett járulniuk, mint pl. a sérült
hosszabb ideig tartó ágynyugalma és a
gipszrögzítés is.
A leideni vizsgálat több mint 6000 beteg
adatait elemezte, és kiderítette, hogy
289 beteg szenvedett el enyhe alsó végtagi
sérülést a trombózis kialakulása előtti
három hónapban. A magyarázat valószínűleg
az erek falának károsodásában
keresendő.