Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör
Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör
Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kert<br />
A<br />
június eleji esőzések elegendő nedvességhez<br />
juttatták a fejlődő növényeket.<br />
Igaz, a gyomok is erősödnek, ezért ami<br />
„munkát megspórolunk” az öntözés kihagyásával,<br />
azt a gyomlálásra kell fordítanunk.<br />
Gyomtalanítsunk és lazítsuk a talajt, mert ezzel a<br />
növények fejlődését segítjük. Fontos, hogy a gyomot<br />
tövestül szedjük ki, sőt vigyük ki az ágyásból,<br />
mert különben a nedves talajban könnyen „viszszapalántálódik”,<br />
azaz visszagyökeresedik.<br />
Vetés júniusban<br />
Szinte minden rövid tenyészidejű zöldségféle<br />
vethető még júniusban. A szakma ezt másodvetésnek<br />
nevezi. A június végi és július eleji vetés<br />
és palántálás csak akkor eredményes, ha rendszeresen<br />
tudunk öntözni. Mivel Medárd napján nem<br />
esett az eső, elképzelhető, hogy június–júliusban<br />
kevés lesz a csapadék. Rövid tenyészidejű fajtákkal<br />
kell próbálkozni. Másodvetésre alkalmas a karalábé,<br />
a saláta, a spenót, a téli, a fekete és a hónapos<br />
retek.<br />
Ismét zöldborsót<br />
Ha egész nyáron át szeretnénk zöldborsót<br />
szedni, akkor június végéig vethetünk újat. Természetesen<br />
a nyári vetésből a termés jóval gyengébb<br />
lesz. Ilyenkor már csak velőborsófajtákat<br />
érdemes vetni. Barázdába vessük szemenként,<br />
hogy ne legyen túl sűrű. Ha nincs elegendő csapadék,<br />
a zöldborsót is öntözni kell nyáron. A virágzás<br />
idején van szüksége a legtöbb nedvességre.<br />
Júniusi uborkaültetés?!<br />
A június második felében ültetett uborka<br />
gyakran nagyobb termést ad, mint a májusban<br />
végleges helyére vetett. Ez különösen a hidegebb<br />
talajokra vagy tájakra érvényes, ahol májusban<br />
még nem melegedett fel teljesen a talaj. Mint<br />
ismeretes, az uborka melegigényes zöldségféle.<br />
A júniusi ültetéshez erős, jól fejlett gyökérlabdás<br />
palánta kell.<br />
Másodvetés<br />
Ültethető a karalábé, a jég- és a fejes saláta<br />
A BORSÓBÓL CSAK A RöVID TENYÉSZIDEJűT<br />
ÉRDEMES ÜLTETNI<br />
38 2010. június 17.<br />
A nyári palántázásnál veszélyes lehet a tűző<br />
nap. A későn palántázott uborkát a gyökeresedésig<br />
legjobb letakarni, azaz védeni a naptól. Erre<br />
legalkalmasabb a közönséges virágcserép, amelyet<br />
ráborítunk az uborka leveleire. Akkora cserepet<br />
válasszunk, hogy alatta a levelek bőven<br />
elférjenek.<br />
Jég- és fejes saláta<br />
Mindkét saláta júniusi ültetéséhez csak a nyári<br />
fajtákat válasszuk.<br />
A tenyészterülete legalább 30×30 centi legyen.<br />
A fejes salátát a lehető legsekélyebben ültessük.<br />
Csak így fejleszt nagy és tömör fejeket. A<br />
nyári jégsalátafajták levelei enyhén fodrosak és<br />
gyakran vöröses árnyalatúak. A saláta belseje viszont<br />
a többi fajtához hasonlóan sárga és nagyon<br />
zsenge. A tenyészideje hosszabb, mint a többi salátafajtáé.<br />
A jégsalátának nagyon fontos a gondos<br />
öntözés. Különösen a fejképződés kezdete után<br />
léphet fel könnyen rothadás, ha túl sok nedvességet<br />
kap a növény. Az állomány záródása előtt,<br />
a fejképződés kezdetén adjunk bőségesen vizet,<br />
legalább 20–25 litert négyzetméterenként. Utána<br />
a betakarításig sokszor már nincs is szükség öntözésre.<br />
Ha mégis öntözni kell, akkor lehetőleg a<br />
kora reggeli órákban, óvatosan, a növények közötti<br />
területet, a sorközöket öntözzük, hogy a levelek<br />
estig megszáradjanak. Tartós esőzés esetén<br />
húzzunk kisebb fóliaalagutat a növények fölé.<br />
Préselni, szárítani!<br />
<strong>Júniusban</strong> színesebbnél színesebb virágokkal<br />
teli a kert. Lehet válogatni bőven a vázába,<br />
csokorba. A nyári pompának azonban gyorsan<br />
vége, nem tehetünk semmit ellene, csupán anynyit,<br />
hogy télire megszárítjuk vagy lepréseljük,<br />
így emlékeztet később is a nyári meleg napokra.<br />
Különbözőképpen lehet tartósítani, egyik fajtát<br />
szárítva, a másikat csak préselve.<br />
A vékony szárú, törékeny szirmú mezei virágokat<br />
préselni érdemes, az erős szárú, nagy virágúakat<br />
pedig inkább szárítani.<br />
Kiválóan alkalmas préselésre a tavasszal nyíló<br />
ibolya (amiről most már lekéstünk), de az árvácska<br />
még színesedik, vagy a nefelejcs meg a nyáron<br />
virágzó sarkantyú is préselhető.<br />
A rózsa, a szalmarózsa és a cickafark viszont<br />
szárítva igazán szép.<br />
A lédús, vastag szárú növények, mint például<br />
a gyűszűvirág, a sásliliom vagy a nagyon vékony<br />
szirmú virágok – mint amilyen a hajnalka vagy a<br />
petúnia – kivételével szinte bármelyikkel érdemes<br />
próbálkozni.<br />
Nemcsak a virágok, hanem egyes termések is<br />
mutatósak szárazon. Ezekkel nem kell túl sokat<br />
bíbelődni!<br />
A fűfélékből is gyűjthetünk néhány szálat még<br />
most, amikor szépek. A gyűjtéshez meleg, száraz<br />
napot kell választani. Az esőtől vizes virágok nehezen<br />
és lassan száradnak, sőt penészedhetnek,<br />
megfeketednek. Ilyenkor már használhatatlanok.<br />
JÉGCSAPRETEK MÉG VETHETő<br />
Teljesen kinyílott, de még nem hervadó virágokat<br />
kell gyűjteni. Akkor lesz sikeres a munkánk,<br />
ha a szedés után azonnal száradni kezd a virág,<br />
még mielőtt megfonnyadna a napon.<br />
A préseléshez újságpapír kell és nehezék, pl.<br />
könyvek. A szárításhoz pedig madzag és akasztó,<br />
pl. ruhafogas.<br />
Jól szellőző helyiségben lesz sikeres a szárítás<br />
és a préselés is. A szárításnál az is fontos, hogy ne<br />
a tűző napon hagyjuk a virágokat, mert a napsugarak<br />
kifakítják a színüket.<br />
Parlagfűirtás<br />
Az idén is burjánzik a parlagfű. Nálunk sajnos<br />
csak kevés helyen, civil szervezetek jóvoltából<br />
van szervezett parlagfűirtás. <strong>Júniusban</strong> már jól<br />
látható a parlagfű.<br />
Lehetőleg gyökerestül húzzuk ki, de ha erre<br />
nincs mód, akkor legalább kaszáljuk rendszeresen<br />
azokat a parcellákat, ahol parlagfüvet<br />
találunk.<br />
Az allergiát okozó gyomnövény – sajnos – nagyon<br />
elterjedt nálunk is. Szaporodása azt jelenti,<br />
hogy a korábbi években nem volt hatékony az irtása.<br />
A kora tavaszi keléstől kezdve őszig minden<br />
időszakban irtani kell, mert egy-egy növény több<br />
ezer magot képes elszórni. A magja évtizedekig<br />
csíraképes marad a földben.<br />
A leghatékonyabb irtás a virágzás előtti kaszálás.<br />
Nem elegendő viszont csak egyszer lekaszálni,<br />
mert tőről oldalhajtásokat nevel, és őszig<br />
ezek is képesek virágot meg termést, azaz magot<br />
érlelni.<br />
HEGEDŰS Erika