Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör
Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör
Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Eltűnt a Neander-völgyi ősember<br />
Az ősi népek teremtéstörténetei sok<br />
adatot tartalmaznak arról, hogyan<br />
teremtődött meg az ember a Földön.<br />
A legtöbb forrás arról ír, hogy bolygónkon<br />
a fejlődés fokozatos volt, a világmindenség<br />
lakott égitesteiről kezdetben olyan lelkek<br />
érkeztek, akik meg akarták tapasztalni egy<br />
új égitest felszínén az élet mivoltát. Idővel a lelkek<br />
rájöttek arra, hogy a kőzetek már fölöslegesen<br />
bénítják meg a lelkük vibrációját,<br />
magasabb rezgésszintet felvéve fokozatosan<br />
benépesítették az óceánokat,<br />
kezdetben különféle növényfajokkal,<br />
a növények később elterjedtek<br />
a szárazföldön is, majd létrejöttek az<br />
állatfajok, eleinte az őstengerekben,<br />
de egyik-másik kijött a tengervízből,<br />
és már nem igényelte a visszatérést.<br />
A szárazföld állatai is tovább fejlődtek.<br />
Persze ez az evolúció rendkívül<br />
lassú volt, évmilliárdok is elmúltak,<br />
mire kialakult a szárazföldön<br />
olyan kétlábú állatfaj, amely bizonyos<br />
fokú intelligenciával rendelkezett.<br />
A világmindenségből időnként ellenőrök<br />
érkeztek a Földre, segédkeztek<br />
a fajok kialakításában, míg elérkezett<br />
az az időszak is, amikor már<br />
tudatosan gondolkodó, fejlett élőlényt – embert<br />
– kellett megalkotni. Egyes források szerint<br />
a világmindenség fejlett civilizációi húsz<br />
olyan emberszabású lényre bukkantak bolygónkon,<br />
amelyek közül egyiket-másikat alkalmasnak<br />
véltek génmanipulációval kiemelni a<br />
többi közül.<br />
Határtudományok és fajelmélet<br />
Így kezdődött el az emberi faj fejlődése a<br />
Földön. Az ember megjelenése a Földnek nevezett<br />
bolygón azonban még mindig talány.<br />
Darwin határozottan visszautasította, hogy az<br />
emberi fajnak bármilyen kivételes státusa lenne,<br />
álláspontja szerint az ember egy szőrös, farokkal<br />
rendelkező, négylábú, és életmódját<br />
illetően fán élő lényből fejődött ki, tőle származik,<br />
és az Óvilág lakosa volt. Eddig a fajelmélet<br />
megteremtőjének elképzelése megegyezik a<br />
határtudományok képviselőinek hiedelmével.<br />
Darwin kijelentése azonban kezdetben nagy<br />
felháborodást váltott ki, mert a darwini teóriát<br />
csak két elégtelenül meghatározott koponya<br />
támasztotta alá, amelyet Németországban<br />
és Gibraltárban találtak.<br />
Időszakok, fokozatok<br />
Ma a modern paleo-antropológusok szinte<br />
kivétel nélkül azt gondolják, hogy az ember<br />
ősei Afrikában és Ázsiában éltek, belőlük fejlődött<br />
ki a modern ember. A fejlődésvonal azonban<br />
igen girbe-gurba, és hosszú időnek kellett<br />
eltelnie, míg az első emberszabású lényekből<br />
már felegyenesedve járó emberszabású főem-<br />
Két emberi faj keveredéséből lettünk?<br />
lősök lettek. A modern nézőpontok szerint az<br />
első emberszabású lények körülbelül 38 millió<br />
évvel ezelőtt az oligocénnek elnevezett földtörténeti<br />
korban tűntek fel először. Azok az<br />
emberszabású lények, amelyekről azt tartják a<br />
szakemberek, hogy az emberhez vezető származásvonalhoz<br />
tartoztak, 15–20 millió évvel<br />
később jelentek meg. A tudósok szerint ez az<br />
emberszabású lény 120–150 centi magas volt,<br />
A NEANDER-VöLGYI őSEMBER REKONSTRUÁLT MÁSA<br />
nyaktól lefelé már nagyon hasonlított a modern<br />
emberhez, míg a feje néhány emberszabású<br />
majoméra volt jellemző.<br />
Újabb néhány millió év eltelte után, valamikor<br />
300–400 ezer évvel ezelőtt jelent meg az<br />
első korai Homo sapiens, akinek az agytérfogata<br />
majdnem akkora volt, mint a modern emberé,<br />
és Neander-völgyi embertípusnak nevezték<br />
el. Ez az ősember volt a modern ember elődje,<br />
a közvetlen őse. Arca és állkapcsa már egészen<br />
nagy volt, homloka kissé alacsonyabb, amely a<br />
szemöldökredő felett erősen hátra volt csapva.<br />
A Neander-völgyi ember maradványait<br />
1856-ban fedezték fel Németországban, és<br />
ma már ismert az a tény, hogy az akkori ember<br />
szervezetében a DNS-ben kódolt teljes információ<br />
99,5 százalékban azonos a modern emberével.<br />
Robusztus csontvázuk volt, hozzánk<br />
képest rövidebb végtagokkal, inkább birkózóra<br />
hasonlítottak. Feltehetőleg kevésbé voltak<br />
brutálisak, és korántsem voltak ostobák. Agytérfogatuk<br />
akkora volt, mint a modern emberé.<br />
Használták a tüzet, ügyes szerszámkészítők<br />
voltak, társadalmilag összetett csoportokban<br />
éltek, és halottaiknak is megadták a végtisztességet.<br />
Egy súlyosan fogyatékos Neander-völgyi<br />
férfi csontvázának felfedezése arról tanúskodik,<br />
hogy gondoskodtak a betegekről és az<br />
elesettekről.<br />
A Neander-völgyi ember körülbelül harmincezer<br />
évvel ezelőtt tűnt el, de hirtelen kihalásának<br />
okát nem tudjuk. Egyes vélemények<br />
szerint beleolvadt az ezt a fajt követő Homo sapiensbe,<br />
a modern ember ősébe. A Homo sapiens<br />
ugyanis nagyobb csoportokban élt, mint a<br />
Neander-völgyi, de nem is lényeges, hogy faj-<br />
kereszteződéssel vagy anélkül, a modern ember<br />
kiszorította a Neander-völgyi embert.<br />
Színre lép a Homo sapiens<br />
Egy spanyol evolúciós biológus szerint a<br />
Neander-völgyi ember az egyre hidegebbre<br />
forduló európai éghajlatnak esett áldozatul,<br />
környezete túlságosan gyorsan változott,<br />
amelyhez nem tudott alkalmazkodni.<br />
A modern ember őse ezenkívül<br />
több utódnak adott életet, mint a Neander-völgyi<br />
és már ez a körülmény is<br />
oda vezethetett, hogy az ősibb faj viszonylag<br />
gyorsan kihalt.<br />
Minden bizonnyal véres csaták<br />
is lejátszódtak a modern emberek<br />
ősei és a Neander-völgyi emberek<br />
hordái között. Irak mai területén<br />
például egy modern ember őse által<br />
eldobott dárda okozta egy Neandervölgyi<br />
lény halálát. A férfi, akinek földi<br />
maradványait még kilenc társával<br />
együtt fedeztek fel a régészek, halálakor<br />
40–50 éves lehetett, ízületi gyulladásban<br />
szenvedett. Bal oldalon, a<br />
kilencedik bordáján éles szélű, mély<br />
vágott sebet fedeztek fel. A sebesült<br />
borda már gyógyulásnak indult, amikor a férfi<br />
elhunyt. Az evolúciós antropológia szakemberei<br />
szerint az Irakban talált férfi halálát a modern<br />
ember hajítódárdája okozta. A modern<br />
ember őse abban az időben már rendelkezett<br />
hajítófegyverrel, sőt dárdavetővel is, viszont a<br />
Neander-völgyi nem. A Homo sapiens fegyvere<br />
egyre kifinomultabbá vált, a Neander-völgyi,<br />
bár lándzsával vadászott, lándzsáját leginkább<br />
arra használta, hogy ne engedje testközelbe a<br />
vadállatokat.<br />
A fejlődésben elért eredményeik ellenére<br />
a Neander-völgyi ősemberek rejtélyes körülmények<br />
között eltűntek, és egy teljesen új<br />
embertípus, a cro-magnoni ember váltotta fel<br />
őket. Senki sem tudja, mi történt a Neandervölgyiekkel.<br />
Hirtelen más emberré fejlődtek?<br />
Ha igen, mi idézte elő a hirtelen változást?<br />
Vagy lehetséges, hogy a cro-magnoniak betolakodók<br />
voltak, akik legyőzték és lemészárolták<br />
a Neander-völgyieket, a népirtás első áldozatává<br />
téve őket?<br />
Néhány antropológus szerint a két emberfajta<br />
egymástól függetlenül, de párhuzamosan<br />
fejlődött – a Neander-völgyiek Európában<br />
és Afrikában, a cro-magnoni ember pedig Indiában.<br />
Egyes kutatók azonban nem hiszik, hogy<br />
a cro-magnoni ember irtotta volna ki a Neander-völgyit.<br />
Szerintük inkább a két emberi faj<br />
keveredett, így hozva létre a mai embert. Ha ez<br />
a feltevés helyes, akkor valószínű, hogy a mai<br />
ember nemcsak hibrid, hanem az is lehetséges,<br />
hogy kiemelkedő képességeit és adottságait<br />
ennek az ősi egyesülésnek köszönheti.<br />
FÁY Gábor<br />
2010. június 17. 49
Change language