Júniusban számítógép a főnyeremény - Családi Kör

Az extrém időjárás miatt a növényvédelmi
beavatkozások zömét most
végzik a termelők, hogy a hozamot
megalapozzák, és megvédjék
az eddig befektetett munkájukat. A meleg
és csapadékdús időszak nemcsak a termesztett
növények intenzív növekedésének és virágzásának
a periódusa, hanem a gyomoknak
is kedvező körülmény. Ha nem lépünk közbe,
a gyomflóra hamarosan elnyomja a haszonnövényt.
Manapság nagy herbicidválaszték áll
rendelkezésünkre, többségük a termesztett
növényre szelektív, azaz kiirtja
a gyomot, de a vetésünket nem.
Kellő hatás csak akkor érhető el, ha a
gyomirtót a megfelelő időpontban, a
meghatározott növényfejlődési stádiumban,
előírt dózisban, és kedvező
időjárási feltételek között alkalmazzuk.
Mivel ezeket az összetett feltételeket
nem könnyű teljesíteni, gyakran
bizonyos fokú herbicidkárosodás
lép fel a termesztett növényen is.
A jó diagnózis felállításának
nehézségei
A herbicidkárosodás tüneteinek
felismerése termesztett növényeken
még egy tapasztalt, tudással megpatkolt szakembernek
is gondot okoz, mivel hasonló tünetek
jelennek meg különböző herbicidcsoportokon
belül. Számos fotoszintézist gátló herbicid, mint
pl. a triazinok, karbamidszármazékok vagy az
uracilok nagyon hasonló tünetet vagy károsodást
idéznek elő. Ezért kizárólag tünetekre támaszkodva
szinte lehetetlen elkülöníteni azt,
hogy a triazinok közül a szimazin, a terbutrin
vagy a karbamid-származékok közül a linuron,
vagy a metoxuron idézte-e elő a tüneteket. A
károsodások helyes diagnózisa számos tényezőtől
függ, ezért nagyon körültekintően kell figyelembe
venni a termelés minden szakaszát és
minden növényvédelmi beavatkozás elvégzésének
menetrendjét.
A modern mezőgazdaság és kertészet olyan
nagyszámú vegyszert használ, hogy nagyon
nehéz, szinte lehetetlen, csupáncsak a tünetek
alapján a helyes diagnózis felállítása. A védekezési
eljárások sokrétűsége is nehezíti ezt a
feladatot. Így például az üvegházakban és fóliasátrakban
a herbicid használata előtt a talajt
nematociddel (fonálféregirtó) vagy talajfertőtlenítővel
kezelik, amelyek szintén károsodási
tüneteket idézhetnek elő. Ugyanakkor az előző
kultúrában alkalmazott herbicidek szermaradványai
is okozhatják az elváltozásokat.
Többféle vegyszer – hasonló tünetek
A növénykárosodás valódi okának kiderítésében
nehézséget okozhat az is, hogy a herbicidek
és egyéb peszticidek is hasonló szimptó-
16 2010. június 17.
Óvatosan a gyomirtókkal!
A kultúrnövények herbicidkárosodása
mákat idézhetnek elő! Így például a talajban
lévő propizamid hatóanyag a gabonaféléken
törpenövekedést, csavarodást, a sziklevél megvastagodását
és rövid, vastag gyökérképzést
okozhat. Ezen tünetek nem különíthetők el
azon tünetektől, melyeket a higany alapanyagú
csávázószerek is előidézhetnek (habár a higanytartalmú
csávázószerek alkalmazása ma
már tilos). Ugyanakkor egyéb herbicidek is,
mint a diklobenil és a trifluralin szintén a gyökerek
vastagodását idézik elő.
HERBICIDKÁROSíTÁS SZÓJÁN (FOTÓ: BAGI)
A gabonafélék leveleinek sárgulását okozhatják
a talajban lévő triazin-, karbamid-, valamint
uracil alapanyagú herbicidek szermaradványai.
Ha e tünetek nem súlyosak, nagy
hasonlóságot mutatnak a káliumhiány, fagyhatás,
egyéb levélherbicid, valamint a lombtrágyák
által előidézett tünetekkel. Ilyen esetben
figyelembe kell venni a kísérő tényezőket is,
mint amilyenek a hirtelen nagy szárazság, szél,
homokverés, melyeknél sok hasonló tünet jelentkezhet
egy időben.
Egy herbicid – eltérő tünetek!
A kultúrnövényen fellépő tünetek nagymértékben
változhatnak a herbicid dózisától függően
is. Ha a tüneteket alacsony dózisban alkalmazott
karbamidszármazékok idézik elő,
gyenge levélklorózist, vagyis sárgulást, és a növekedés
visszafogását figyelhetjük meg. Ahogy
a dózis nő, a klorózis mértéke egyre erőteljesebb
lesz. A levél megbarnul és elhal. A nekrózis,
azaz elhalás kezdetben a levélerek mellett
jelentkezik, majd átterjedhet az egész levélre,
és végül a növény pusztulásához vezet.
A talaj és az időjárási tényezők hatása
A talajművelés alapvetően befolyásolja a talajszemcsék
és a herbicidmolekulák kapcsolatát,
és ezen belül azt, hogy milyen arányú a megkötődés,
illetve a gyökérzet által könnyen felvehető
szermennyiség részaránya. Ugyancsak hatással
van a gyökér fejlődésére a gyökérzet talajbeli
elhelyezkedése. Éppen ezért nagy fontosságot
kell tulajdonítani a megfelelő magágy készítésének.
A talaj gyors kiszáradása, a talaj felszíni
cserepesedése szintén befolyásolja a növény
egészségi állapotát, és ezen keresztül növeli a
herbicidekkel szembeni érzékenységet is. Különösen
a levélen keresztül felszívódó herbicidek
alkalmazására hat a kezelést követő hirtelen lehűlés,
vagy a korai fagyok, amelyek nagymértékben
csökkentik a herbicidmolekulák transzlokációját,
vagyis áthelyezését a növényben, és
így azok ellenállóbbakká válhatnak.
Talajanalízis
A talaj analízise nagy segítséget jelenthet
a helyes diagnózis felállításában és annak igazolásában,
de szinte csak a talajherbicideknél
szolgálhat segítségül. Nagy figyelmet kell fordítani
a helyes talajmintavételre. A talajmintavételnél
külön hangsúlyozni kell annak a talajrétegnek
a pontos meghatározását, amelyből
a mintavétel történik. Ezt meghatározza a
herbicid típusa, vízoldékonysága, a permetezést
követő csapadékmennyiség, valamint
az esetleges sekély talajművelés. A legtöbb
talajherbicid lassan mozog lefelé, leggyakrabban
a felső 5-cm-es rétegben található. Sok
esetben hasznos lehet, ha a mintavételt azokra
a talajokra is kiterjesztjük, ahol a termesztett
növény fejlődése normális, így az eredmények
összehasonlíthatóak.
Növényanalízis
Elsősorban a levélherbicidek használatát követően
alkalmazzuk. Hangsúlyoznunk kell, hogy
két területről kell mintát vennünk és azokat öszszehasonlítanunk.
A mintavétel történhet a teljes
növény bevonásával, vagy a hasonló fejlett-
VEGYI KÁROSODÁS MUSKÁTLIN