Új Kanizsai Újság - 2012. szeptember 13-ai száma - Kanjiza

ÉPÍTÉSZET
Eddigi ismereteink szerint az adorjáni templom melletti katolikus plébánia nyugodt
architektúrájú épületét 1862-ben iskolának építették Franz Loosy zombori királyi
mérnök és Verba József ókanizsai építőmester tervei szerint. 1 A saroképületbe
1864-ben költözött a lelkész, amikor egy szélvész alkalmával a régi lelkészlak anynyira
megrongálódott, hogy ott lakni már képtelenség volt. 2 Így az anyakönyvezés
itt folytatódhatott. 1866-ban Opitz Sándor plébános értesítette a községet, hogy
a mostani lakásul adott épületnél egy istálló és
félszer volt ugyan, de az ottan lakó tanító által
ideiglenesen építetett, miért is egy alkalmas új
istállót és félszer építését kéri, amit megígértek
neki. Az iskolából avanzsálódott lelkészlakon
legkorábban (a templommal együtt) 1869-ben
végeztek kisebbszerű javításokat.
A rákövetkező 1870-es évben, amikor a Tiszán
mindenfele nagy vizek voltak, az adorjáni
plébánia és iskola udvarának vertfalú kerítése
kidőlt, ezért deszkából rendelték el újbóli felépítését.
Ezzel kapcsolatban, a következő évben
egy kis bonyodalom támadt, mert a plébános újfent kérte a beomlott kerítés megjavítását,
amit a város ezúttal megtagadott, minthogy a plébános ama kijelentést
tette, hogy ő tartja karba a kerítést. A tiltakozás ellenére minden maradt a régiben.
1875-ben Appel Ede új plébános a községtől nyert 100 forintos kölcsönből
négyszögölenként 50 forintért megvette szomszédos 200 négyszögöles Körmöczi
Pál-féle telket. 1876-ból adatunk van arról, hogy a régi, megromlott deszkakerítés
helyett új kerítést kapott a plébániakert. 1879-ben a plébániánál árlejtésre kellett
bocsátani bizonyos munkákat. Kisebb javítómunkák történtek 1891-ben is, amikor
az istálló és mosókonyha tatarozását végezték.
12 ÚJ KANIZSAI ÚJSÁG
Valkay Zoltán
Százötven éves az adorjáni plébánia épülete
1895 tavaszán az adorjáni plébánialak megvizsgálására Csuka Sándort és egy
bizottságot küldtek ki. A mérnöki előterjesztés a javításokra 317 forintos költséget
mutatott. A faanyagot Deutsch Fülöp és fi ai szolgáltatták.
Az 1897-ben felmerült plébánia-külső helyrehozatalára, egészen 1902-ig kellett
várni, amikor is, a templomjavítások mellett a plébánia elkorhadt ablakainak
kicserélését is szóba hozták. Egy helyszínelés után Csuka Sándor mérnök megállapította,
hogy a paplak és kántorlakásnál
22 darab új spalettás ablakra van szükség.
Elkészítésüket Ottmár Sándor asztalos
596-, üvegezésüket Kókai György 240 koronás
ajánlatával nyerte el. Mindez mellett
a plébánia folyosóján 156,74 koronáért
gránit terazzo, konyhájában 86 koronáért
cementlappal burkolt padló készült, amivel
1084,44 koronára emelkedett a plébánia
költségeinek összege. 1903-ban a plébánialak
egyes helyiségeinek kitisztítására és
kifestésére 60-, kőművesmunkákra 80,48-,
ácsmunkákra 105,30 koronát számoltak fel. A továbbiakban, 1904-ben Szabados
Pál adminisztrátor kérésére a plébániához és tanítói lakhoz egy-egy cserépkályhát
állítottak 90-90 koronáért. Legközelebb 413,30 korona költségen, a „Községi épületek
javítási” címén 1906-ban lett javítva a plébániaépület-, az istálló-, az alsókonyha
tetőzete, illetve a plébániakert kerítése. Szabados Pál pedig irodahelyiségébe egy
160 koronát érő kályhát kapott, míg az ott lévőt a Mihály-féle iskolába helyezték
át. 1911-ben és 1912-ben újfent felmerült a plébánialak tetőzetének javítása, de a
plébános kérelméből csak a plébániakert és plébániaudvar kerítésének vakolására
és kimeszelésére futotta.
1. Megjegyzés: 1860-ban még a régi iskola bővítésére készített elképzelést Pistitz Ferenc ácsmester, amit a felsőbb hatóság nem tartott elfogadhatónak s helyette egy saroktelekre Franz Loosy
királyi mérnökkel készítetett egy 19,2×4,4 öles csinos iskolatervet. Időközben miután megoldódott az új iskola helye (a templom tőszomszédságába helyezték) Loosy tervét már Verba József
kőművesmester alakította az új telekadottságokhoz. Az „L” alakú épület 10×15,9×3,4 öles, építését Selmetzi János kanizsai mester vállalta el 524 forintért.
2. Megjegyzés: A kántortanítónak a templom alsó részén vásároltak egy házat, melyhez egy tantermet építettek. Iskolaterem egyébként a plébániánál is maradt.
Szeretett el hívunk mindenkit, azokat is, akik eddig nem
jött ek el e sajátos ízű, bensőséges hangulatú rendezvényre,
hogy mártózzonak meg az eksztati kus, szívet melengető
muzsikákban. Mindössze két nap ugyan a feszti vál, és a kísérő
rendezvények egy része is elmarad, anyagi okok miatt ,
de a muzsikák és az élmény azonos szintű lesz, mint eddig.
A legfájóbb, hogy saját szervezésű műhelyeinket is le
kellett mondanunk. Az emberi sorszenék sokféleségének
érzékeltetését azonban még e két napon belül is sikerült
megtartanunk: Bach, koraközépkori zenék, jazz, kortárs
improvizatí v zene, ú.n. fekete free jazz valamint népzene
hallható lesz most is.
A régi feszti válainat megidézendő egy felvezető szertartászenével
indítunk, a koncerteket megelőző napon:
Napbúcsúztató címmel egy fi atal zenészekből álló zenekar
fogja a leszálló napot búcsúztatni a Strandon lévő mólón.
Egyedülálló élmény lesz a lassú folyó hátt erével szóló zene.
A kanizsaiak számára is meglepetés lesz Ózsvár Péter
kerámiakiállításának egyedi témája és megformálása, Bakos
Árpád és zenekara népzenei ihletésű megnyitójával
Az idei feszti válon kölönösen erőteljesre sikeredett a
klasszikus európai zene jelenléte.
Balogh Kálmán méltán világhírű cimbalmos, Farkas
Rózsával duóban, Bach édeni zenéjének különös emelked-
tett ségű előadását nyújtja. A két cimbalom egyedi hangzásával
és a bachi világgal aranykori üzenetet hordoz.
Őket követi egy olyan, hagyományos jazzben gyökerező
olasz jazzegyütt es, aki működését a műfaj nagyjainak
ti szteletére alapozza. A Gianni Lenoci zongorista vezett e
Hocus pocus kvartett a Mal Waldron és Steve Lacy /első
feszti válunk amerikai duója/ muzsikák zenei hommage-a,
kifejező jazz énekléssel párosítva.
Az éjjeli jam session Nyitott műhelyét – az ART CAFÉ
szép új helyszínén – egy fi atalokból álló, ez alkalomra öszszeállított
együtt es (Bede-Pozsár-Hock-Hunor kvartett és
vendégei) fogja tartani, aki egyaránt ott hon van a hagyományos
jazz és népzenei formákban, csakúgy, mint a szabad
zenei találkozásokban. A tavalyi sessiönök nagy meglepetése
volt a fi atal újvidéki fuvolista lány, Andrea Berendika,
aki rendkívül kifi nomult, lírai játékával hívta föl magára
fi gyelmet, így kerülvén be e zenekarba. A fi atalok többször
játszott ak együtt az immár európai hírű kortárs zeneszerzővé
vált Mezei Szilárddal, aki most is vendégük lesz.
E zenei műhely szervezője a Nagy József Regionális Kreatí
v Műhely. Csakúgy, mint a második napot nyitó világhírű
észt Hortus musicus zenekarnak. A tí ztagú, rendkívül magas
szinten játszó zenekar meghívása nagy örömmel tölt el
bennünket. Aki nem hallott a még őket, nagy meglepetés-
PROGRAMAJÁNLÓ
18. JAZZ, IMPROVIZATÍV ZENE… FESZTIVÁL
ben lesz része, hiszen ez a zenekar a régi táncház zenekarok
forró lendületes zenéjét műveli, akárha egy régvolt vár vagy
udvar mulatozásába hallgatnánk bele. A vaskos, archaikus
íz, a játékos, improvizatí v előadás, a fölfökozott hangulat
tett e ezt a zenekart – méltán – világhírűvé. Kevés ennyire
élővé varázsolt régi európai zenét hallani.
A feszti vált a mai fekete zene talán legmegbecsültebb
alkotója, Charles Gayle triója zárja.
Ha még van valaki, aki az elkoptatott „legendás” szónak
valódi értelmet nyújt, akkor Gayle abszolút ti szta és
himnikus muzsikája az. A bibliai címek is ezt támasztják alá,
akárcsak alkotójuk méltán híres aszkéti zmusa és megalkuvásmentes
magatartása. Ezútt al eredeti amerikai együttesével
hallhatjuk, és a szaxofon és zongorajátéka mellett ,
az utóbbi időben egyre gyakoribb éneklése is biztos, hogy
nagy élményünk lesz.
Az utolsó koncert után, szokás szerint az éjjeli szabad
muzsikálásoké a terep. Ismét a Bede-Pozsár-Hock-
Hunor+vendégek szextett a házigazda, akik arra törekednek,
hogy oly szép és fi nom muzsikával zárul-jon az éjjeli zene,
amivel méltó bucsút tudunk majd venni a rendezvénytől.
A belépőjegy 300 dinár egy napra.
Információ, jegyfoglalás és akkreditáció: Bicskei Zoltán,
024/879-200, direktornjrkm@sks.co.rs