FEHÉR JUDIT: A BUDDHISTA KÖZÉPÚT FILOZÓFIÁJA ...

(Nágárdzsuna azt mondja):
15. Először is a mozgó nem mozdulatlan,
S a nem-mozgó sem mozdulatlan.
Más, mint a mozgó s nem-mozgó,
Mily harmadik mozdulatlan?
Ezért a mozdulatlanság valóban nem létezik. Miért? Mert lehetetlen. Mily módon? Erre a
válasz:
16. Először is "a mozgó mozdulatlan"
Hogyan lenne lehetséges?
Ha nincs mozgás,
A "mozgó" teljesen lehetetlen.
Evvel kapcsolatban, akkor lesz valaki mozgó, ha mozgással rendelkezik. Tehát, ha nincs
mozgás, akkor mozgó nem lehet. Ha a mozdulatlanság kifejezés a mozgás megszűnését
jelenti, akkor mozgás és mozdulatlanság, e két ellentét nem létezik egy időben, egy helyen.
Ezért tehát, először is hogyan lehetne azt mondani, hogy a mozgó mozdulatlan?
Na már most, a nem-mozgó sem mozdulatlan. Miért? Mert nincs mozgása. Ebben az esetben,
ha a mozdulatlanság a mozgás megszűnését jelenti, akkor a nem-mozgó bizony mozdulatlan,
mivel mozgás nélküli. Vele kapcsolatban mi értelme van egy újabb mozdulatlanságnak? Ha
arról, ami mozdulatlan, újra fölteszitek, hogy mozdulatlan, akkor ebből szükségszerűen
következik, hogy két mozdulatlanság és két mozdulatlan alany van. Ezért a nem-mozgó sem
mozdulatlan. Ha ezután azt gondoljátok, hogy a mozgó-és-nem-mozgó mozdulatlan, akkor a
válasz:
Más, mint a mozgó s nem-mozgó,
Mily harmadik mozdulatlan?
Ki az a harmadik, mozgótól és nem-mozgótól különböző, akiről azt képzelitek, hogy mint
mozgó-és-nem-mozgó mozdulatlan? Mivel ilyen bizony nem létezik, a mozgó-és- nem-mozgó
sem mozdulatlan.
Továbbá, ha a mozdulatlanság kifejezés a mozgás megszűnését jelenti, akkor is az a mozgásbeszüntetés
vagy a járva-levő, vagy a megjárt, vagy a meg-nem-járt úton lesz. Erre a válasz:
17. Az ember nem lesz mozdulatlan sem a járva-levő,
Sem a megjárt, sem a meg-nem-járt úton.
Az ember nem lesz mozdulatlan a járva levő úton. Miért? Azért (nevezzük) járva- levő(nek),
mert mozgással rendelkezik. A mozdulatlanság éppen a mozgás ellenkezője, ezért mozgás és