FEHÉR JUDIT: A BUDDHISTA KÖZÉPÚT FILOZÓFIÁJA ...

po, parabhávah), nem helyes azt mondani, hogy "a dolgok másból keletkeznek". Azért
jelentettük ki, hogy "(a dolgoknak nincs saját léte) a feltételekben stb...", mert ez az állítás
más elméletekre is vonatkoztatható. Tehát rámutattunk egyúttal arra is, hogy a dolgok
keletkezése más elméletekben is lehetetlen.
Ellenvetés:
Ha van anyagi forma (gzugs, rúpah), talán nem jön létre az észlelés (rnam-par- shes-pa,
vijnánah)?
Válasz:
Nem. Vizsgáljuk meg a dolgoknak ezt a fajta keletkezését! Ha felteszitek, hogy az észlelés,
amely még nem jött létre, önmagától különböző feltételekből jön létre, akkor az észlelésnek,
amely még nem is jött létre, hogyan lehetne önmagában való léte? Ha pedig nincs önmagában
létező, hogyan is lehetne tőle különböző létező? Ha nem létezik más-lét, akkor ez (az észleléspélda)
a hajtáshoz és a többihez hasonló.
Sőt, ez a következőt is jelenti: a dolgoknak nincsen ön-léte sem a feltételekben, sem a
feltételektől valami különbözőben, sem mindkettőben. Miért? Mert az az elképzelés, hogy a
keletkezés feltételek alapján történik, az értelmetlenség hibáját vonja maga után. Vagyis, ha a
dolgoknak már önnön létezése van akár a feltételekben, akár a feltételektől valami
különbözőben, akár mindkettőben, akkor mi értelme van egy már létező dolog
keletkezésének? Értelmetlen a már saját maguk révén létező dolgoknak az újrakeletkezését
feltételezni. És mi értelme van a feltételeknek egy már létező dolog esetében? Így tehát nincs
értelme feltételeket elképzelni. Ezért
A dolgoknak nincs
Saját léte a feltételekben stb...
Ami pedig nem létezik a feltételekben, annak nincs ön-léte, mert nem lehet feltenni, hogy
azoktól a feltételektől különböző.
Ha nincs ön-lét
Nincs más-lét sem.
Ha pedig nem létezik valamitől különböző létező, akkor ki is mondhatja, hogy "a dolgok
másból keletkeznek"?
Ellenvetés:
Mi értelme van (azon töprengenünk,) hogy "a dolgok önmagukból vagy másból stb.
keletkeznek"? A szem és a többi a feltételei annak a cselekvésnek (bya-ba, kriyá), amely az
észlelést termeti meg. Hogyan? Ebben az esetben a keletkezés-cselekvés: a megteremtő, a
keletkező dolog és a keletkezés, és többnyire az észlelésben végződik. Az észlelés bizony
keletkezik. Így tehát a szem és a többi az észlelést megteremtő cselekvést váltják ki. Mivel
kiváltják a cselekvést, feltételek. Például a főzés-cselekvés a főző alanyból s a főzött dologból
áll, és többnyire párolt rizsben ölt alakot. A párolt rizs a már megfőzött dolog; a főző ember,
az edény, a víz, a tűz, a tűzhely és a többi, amelyek mind saját cselekvést fejtenek ki, a főzéscselekvést
kiváltó feltételeknek tekinthetők.
Válasz: