FEHÉR JUDIT: A BUDDHISTA KÖZÉPÚT FILOZÓFIÁJA ...

vagy egy város. Tehát először is, mozgó alany nem hajtja végre azt a mozgást, amely mozgás
révén mint mozgó alany jelenik meg.
Ha ezután azt gondoljátok, hogy a mozgó attól különböző mozgást hajt végre, akkor a válasz:
23. Nem hajt végre más mozgást,
Mint ami révén "mozgóként" jelenik meg.
Csaitra a mozgó alany nem hajt végre más mozgást sem, mint aminek birtoklás miatt Csaitra,
mint mozgó alany jelenik meg számunkra. Miért?
23. Mert egyetlen mozgóban
Két mozgás nem lehet.
Mert egyetlen mozgó alanyban nem lehet két mozgás: az egyik, amely révén mozgó alanyként
jelenik meg, s a másik mozgás, amelyet már mint mozgó alany hajt végre. Ezzel
megválaszoltuk a beszélők beszédet mondanak, a cselekvők cselekvést csinálnak
mondásaitokat is.
Erre az ellenvetés:
Talán nem létezik a falu, a város, stb., amely felé a mozgó alany megy (brgod-par bya,
gantavyam)?
Válasz:
Erre már válaszoltunk. A falu és a város viszonylatára is ugyanaz áll, mint amit már fontolóra
vettünk, hogy a mozgás a falu felé vezető már meg-járt úton van-e, a mozgás a még megnem-járt
úton van-e, vagy a mozgás az éppen járva-levő úton van-e. Ezért ez ugyanaz, (mint
amit már elmagyaráztunk). Továbbá:
24. A valóságos mozgó
Nem hajt végre mozgást a háromféle mozgás-helyen.
A nem-valóságos sem
Hajt végre mozgást a háromféle mozgás-helyen.
25. A valóságos-és-nem-valóságos sem
Hajt végre mozgást a háromféle mozgás-helyen.
Ezért sem a mozgás, sem a mozgó,
Sem a bejárandó út nem létezik.
A valóságos mozgó ('gro-po yin-par gyur-pa, sadbhúto gantá) egy olyan mozgó alanyt jelent,
aki rendelkezik mozgással. A nem-valóságos (’gro-ba-po ma yin-par gyur-pa, asadbhuto
gantá) pedig egy olyan mozgó alanyt jelent, aki nem rendelkezik mozgással. A valóságos-ésnem-valóságos
('gro-ba-po yin-pa-dang ma yin-par gyur-pa, sadasadbhutogantá) pedig egy
olyan mozgó alanyt jelent, aki rendelkezik is, meg nem is rendelkezik mozgással. A mozgás-