jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

More documents

Recommendations

Info

A relatív útvonal-név az éppen aktuális könyvtárból adja meg az elérési útvonalat. Például ha a usernev felhasználó a HOME könyvtárában van benn, akkor a Mail/incoming adja meg a Mail alkönyvtárbeli incoming állomány elérését. Minden könyvtárban használhatjuk a ”..” jelölést, ami egy olyan speciális állomány, ami az egy szinttel feljebb levőkönyvtárra mutat. Amennyiben a felettünk lévő könyvtárból nyíló alkönyvtárra akarunk hivatkozni, akkor a ”../ ” után írjuk be az alkönyvtár nevét. Például, ha a /home/usernev1/proba könyvtárban vagyunk benn, akkor a ../../usernev2/<strong>jegyzet</strong> adja meg a /home/usernev2/<strong>jegyzet</strong> könyvtár elérését. 9.4.2. A könyvtárrendszer használata A könyvtárak között a cd paranccsal lehet mozogni. Ha egy könyvtárból annak egy Alkönyvtárába mozgunk akkor elég a cd alkönyvtár parancsot kiadni. Ha más könyvtárba mozgunk, ki kell írni a teljes elérési útvonalat. Két szinttel feljebb pl. a $ cd ../.. paranccsal juthatunk. 9.4.3. Könyvtárak létrehozása és törlése Könyvtárakat a mkdir paranccsal hozhatunk létre. Argumentumként akár több könyvtárnevet is megadhatunk. Például a: $ mkdir test test/artur /u/lovag/galahad/tmp létrehozza az aktuális könyvtárból nyíló test, az abból nyíló artur, valamint a bejelentkezési könyvtár (itt a /u/lovag/galahad) alatti tmp könyvtárakat. Természetesen nem hozhatunk létre könyvtárat egy ”normális”fájl alatt. Ugyanígy sikertelen a parancs, ha nincs engedélyünk alkönyvtár létrehozására (beleírására) az adott könyvtárban. Ha egy idő után nem lesz többé szükség egy Könyvtárra, és célszerű azt kitörölni, akkor erre a rmdir Könyvtár parancsot használhatjuk. Az rmdir parancs a mkdir parancshoz hasonlóan több argumentumot is elfogad. Amennyiben olyan könyvtárat akarunk kitörölni, amelyik nem üres, az operációs rendszer hibajelzést ad. Ilyenkor — kellő óvatossággal — használhatjuk az rm -r parancsot, ami a törli az adott könyvtár teljes tartalmát, majd végül magát a könyvtárat is. 9.5. Ki- és bemenetek átirányítása, különleges shell parancsok A shell program fogadja a parancsokat és – részben átalakítva – továbbadja azokat az egyes speciális programoknak. A shell-en belül megteremtették a programok összekapcsolásának lehetőségét is, mivel általában minden program innen indul el. 113
Az átirányítás lehetővé teszi, hogy egy program végeredményét egy másik program bemenetként használja, külön állomány létrehozása nélkül. Egy parancssorban több átirányítást is használhatunk, pl. az első utasítás a bemenetét egy megadott állományból veszi, majd a második parancs az első kimenetét (eredményét) dolgozza fel, végül a harmadik a második kimenetét továbbalakítva a végeredményt egy kimeneti állományba írja. Mindez nagy közbülső állományok létrehozása nélkül történik, ezért sokkal gyorsabb a parancsok egyenkénti futtatásánál. 9.5.1. Parancs kimenetének átirányítása Egy program végeredményét egy állományba is beleírhatjuk a képernyő helyett. Ehhez a parancs után egy > jelet, majd a kívánt fájl nevét kell írnunk. Például a $ ls -l > filelista $ cat filelista parancsok hatására az ls parancs kimenet egy filelista nevű állományba kerül, amit aztán a cat parancs segítségével írunk a képernyőre. Az átirányítás felülírja a már létező állományt. Ha ehelyett az állomány végéhez akarjuk az eredményt fűzni, akkor a >> jelet kell használnunk. A shell ekkor ellenőrzi, hogy létezik-e a megadott nevű fájl. Ha igen, akkor a végéhez fűzi az új adatokat, ha pedig nem létezik a fájl, akkor létrehozza azt. Az előző példát folytatva: $ ls > filelista $ ls -l >> filelista Az első ls felülírja a fájllistát, míg az ls -l a végéhez fűzi a részletes állománylistát. 9.5.2. A cső (pipe) használata A Linuxban lehetőség van arra, hogy közbülső fájl létrehozása nélkül kapcsoljunk össze két (vagy több) programot. Ilyenkor az első program kimenete a második bemenete lesz. A két összekötni kívánt programot az ún. pipe jellel (ez a |) kell a parancssorban elválasztani. Egyszerre több parancsot is összekapcsolhatunk a | jellel, ezt pipeline-nak (csővezeték) nevezzük. Példaként listázzuk ki a /bin könyvtár tartalmát az ls parancs segítségével és a könyvtárban lévő fájlok számát a wc segítségével megjelenítjük a képernyőn: $ ls -l /bin | wc -l 114
Page 1 and 2:
Számítógépes alapismeretek - gy
Page 3 and 4:
3.2.7. A kész ábra elmentése . .
Page 5 and 6:
9.3.2. 9.3.3. Állományok kezelés
Page 7 and 8:
tűnhetnek a dolgok. Később aztá
Page 9 and 10:
Gyakorlás Cygwinen A Cygwin egy Li
Page 11 and 12:
1. fejezet Szövegszerkesztés Nyil
Page 13 and 14:
Command-line mód A parancssor mód
Page 15 and 16:
@ oooo oooooooooooooooooooooooooo o
Page 17 and 18:
|@|--------------------------------
Page 19 and 20:
1.1. táblázat. Ex módbeli paranc
Page 21 and 22:
1.6. táblázat. Parancsok ismétl
Page 23 and 24:
vim .tex xdvi gv latex dvips ps2pdf
Page 25 and 26:
Megjegyzések A L ATEX mindent figy
Page 27 and 28:
és környezetek állnak alapértel
Page 29 and 30:
kapcsolatosan figyelmeztető jelzé
Page 31 and 32:
2.2. táblázat. Szöveg objektumok
Page 33 and 34:
\documentclass[12pt, twoside]{artic
Page 35 and 36:
% Gy2.4 gyakorló feladat: Írja az
Page 37 and 38:
3. fejezet Ábrakészítés A dokum
Page 39 and 40:
Függvények ábrázolása 3.1. áb
Page 41 and 42:
A változók és a paraméterek kü
Page 43 and 44:
3.2. ábra. gnuplot ábra jelmagyar
Page 45 and 46:
3.3. ábra. A gnuplot test parancs
Page 47 and 48:
A set parancsnak hozzávetőlegesen
Page 49 and 50:
a kimenetet. Abban az esetben, ha a
Page 51 and 52:
3.4. Az ábrák beillesztése L ATE
Page 53 and 54:
3.4. Feladat Az előző feladatban
Page 55 and 56:
user@host:~$ gawk -f programfájl a
Page 57 and 58:
Rekordok Az gawk az adatfájlt reko
Page 59 and 60:
le. A reguláris kifejezések az ar
Page 61 and 62:
4.2. táblázat. Reguláris kifejez
Page 63 and 64: 4.5.5. Alap reguláris kifejezések
Page 65 and 66: 4.3. Feladat Keressük meg vimmel a
Page 67 and 68: Rövidítések a Hálón Mindenkive
Page 69 and 70: 5. fejezet Komplex feladatok Ezen a
Page 71 and 72: 5.4. Külső parancsok futtatása g
Page 73 and 74: 5.2. ábra. Példa multiplot haszn
Page 75 and 76: 5.4. Példa A mellékelt adatfájlb
Page 77 and 78: 5.1. táblázat. Parancsok ablakok
Page 79 and 80: 6. fejezet Képletek és táblázat
Page 81 and 82: 6.2. táblázat. A leggyakoribb mat
Page 83 and 84: 6.3. táblázat. Legfontosabb relá
Page 85 and 86: \begin{tabular}{l|r@{,}l} Név & \m
Page 87 and 88: csatolja ezt az ábrát és az ábr
Page 89 and 90: 7. fejezet Haladó gnuplot 7.1. Fü
Page 91 and 92: esetleg a plot parancsnál már lá
Page 93 and 94: 7.1. ábra. Háromdimenziós grafik
Page 95 and 96: 7.2. ábra. Az első ábrán parame
Page 97 and 98: 8. fejezet Programozás Ebben a fej
Page 99 and 100: float Lebegőpontos számok tárol
Page 101 and 102: 8.1. táblázat. Az awk operátorai
Page 103 and 104: 8.2. táblázat. A gawk vezérlő u
Page 105 and 106: majd az esetleges módosító kapcs
Page 107 and 108: Asztal examples.desktop Képek Nyil
Page 109 and 110: 9.3.1. Segítségkérés A man para
Page 111 and 112: $ cp -r /usr/user /tmp/user/ átmá
Page 113: A parancs kilistázza azt a sort a
Page 117 and 118: #!/bin/bash R=~/szamalap-9 if [ ! -
Page 119 and 120: || & && ; ( ) | |& newline Láthat
Page 121 and 122: A változók leggyakrabban parancso
Page 123 and 124: karakterhalmaz megfelelő elemére.
Page 125 and 126: 10.7. Feladat Adott egy tömöríte
Page 127 and 128: 11.2. Feladat Piszkos Fred újra fe
Page 129 and 130: 11.1. ábra. Betűk gyakoriság elo
Page 131 and 132: Mit? Miért? ihétfő Insert módba
Page 133 and 134: 1. Az article-t cseréljük le pl.
Page 135 and 136: Mit? Miért? /^[^#]/ Azt a mintát
Page 137 and 138: Figyeljük meg, hogy vimben a + és
Page 139 and 140: gnuplot> plot ”fitadatok1.dat”u
Page 141 and 142: Mit? Miért? { jegy[$2]++; } A jegy
Page 143 and 144: % A Gy2.4 feladat megoldása \docum
Page 145 and 146: Irodalomjegyzék [1] Tobias Oetiker
show all

jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?