jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
headings amikor az oldalszámozás és a fejezetcím a lap tetejére kerül.<br />
A fentieken kívül célszerű a bevezető részben megadni a parancsdefiníciókat és rövidítéseket.<br />
A fenti példában az \ELTE parancs az ” <strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Tudományegyetem</strong>”<br />
kifejezést helyettesíti. Fontos megjegyezni, hogy a parancsok érzékenyek a kis- és a nagybetű<br />
közötti különbségre, tehát az \elte parancs nincs definiálva.<br />
A dokumentum törzsében a \maketitle parancs létrehozza a címlapot. Ezután a<br />
dokumentumot különböző szintű fejezetcímekkel tagolhatjuk. Az article osztályban a<br />
következő szintek értelmezettek:<br />
\section{...}<br />
\subsection{...}<br />
\subsubsection{...}<br />
\paragraph{...}<br />
\subparagraph{...}<br />
A report és a book osztályokban használhatjuk még a \chapter{...} és a \part{...}<br />
parancsokat is. A L ATEX a fordítás során a fejezetcímeknél automatikusan elkészíti a tartalomjegyzéket,<br />
melyet a \tableofcontents paranccsal illeszthetünk be a dokumentumba.<br />
Figyeljünk arra, hogy a hivatkozások (mint például a tartalomjegyzék) helyes behelyezéséhez<br />
a L ATEX-et többször is le kell futtatnunk. Erre a L ATEX figyelmeztet is a fordítás<br />
során.<br />
A példában két környezet is szerepel. Az első az itemize környezet, amely egy egyszerű<br />
felsoroláslistát készít. A lista elemeit az \item parancs különbözteti meg. Az itemize<br />
környezethez hasonlóak az enumerate és a description környezetek is. Az előbbi automatikusan<br />
sorszámozza a lista elemeit, az utóbbi pedig az \item[címke] paranccsal címkéket<br />
tesz a listaelemek elé. A második környezet az equation környezet. Ez a szövegből kiemelt<br />
képletek megjelenítésére szolgál. A matematikai képletek szerkesztésével a későbbi<br />
6. fejezetben foglalkozunk.<br />
2.5.1. Hivatkozások használata a dokumentumban<br />
Dokumentumaink átláthatóságát segíti a hivatkozások használata. Ez gyakorlatilag azt<br />
jelenti, hogy a dokumentum objektumai sorszámot kapnak és ezekre a sorszámokra tudunk<br />
a folyó szövegben utalni. A sorszámokat a fordító kezeli, a szöveg szerkesztőjének<br />
csak arra kell ügyelni, hogy a hivatkozáshoz megfelelő címkéket társítson. Később az<br />
objektumokat – mint fejezetek, ábrák, táblázatok és képletek – bátran átrendezhetjük, a<br />
fordítás során a sorszámok automatikusan újragenerálódnak. Két dologra kell odafigyelnünk<br />
a dokumentum fordítása során. Mindenek előtt érdemes a terminálon megjelenő<br />
üzeneteket nyomon követni, keletkező naplót megvizsgálni 9 , hiszen a hiányzó címkékkel<br />
9 A naplófájl kiterjesztése .log és neve a forráséból készül a .tex lehasításával<br />
27