jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
6.1. táblázat. A leggyakoribb matematikai módú ” ékezetek”.<br />
â \hat{a}<br />
ã \tilde{a}<br />
ā \bar{a}<br />
a \vec{a}<br />
˙a \dot{a}<br />
ä \ddot{a}<br />
Bizonyos parancsok – például a hatványozás ( ” ^”) vagy az indexelés ( ” _”) – csak<br />
matematikai módban használhatóak. Ennek a fordítottja is igaz, azaz vannak olyan<br />
parancsok, amelyek csak a normál szövegben használhatóak, ha matematikai módban<br />
szerepeltetjük, a fordítás során hibát emel. Ilyenek például a betűtípust állító parancsok.<br />
(\textrm, \textit, stb.).<br />
6.1.1. Formulák betűkészlete<br />
Matematikai formulákhoz általában sokkal többféle betűtípusra[10] van szükség, mint<br />
a normál szöveghez. A változókat döntött betűvel, a függvényneveket álló betűvel kell<br />
szedni. Szükség lehet ezen kívül görög, héber, gót, kalligrafikus vagy duplázott betűkre,<br />
hogy a különböző típusú mennyiségek jól elkülöníthetőek legyenek. Egy másik lényeges<br />
különbség a normál szöveg és a matematikai képletek között, hogy az utóbbi esetén a<br />
szóközöknek semmi jelentőségük, az egyes matematikai elemek közötti távolságokat azok<br />
funkciója dönti el. Például a változók között más a távolság, mint a relációjelek mellett.<br />
Latin betűk<br />
Változók megjelenítésére leggyakrabban az angol ábécé betűit használjuk. Ezekre is lehet<br />
” ékezeteket” tenni, de ezeknek más a jelentésük, mint a normál szöveg ékezetes betűi;<br />
például az ˙x általában idő szerinti deriváltat jelent, ¯x pedig átlagot. A leggyakrabban<br />
előforduló ” ékezeteket” a 6.1. táblázatban gyűjtöttük össze. Ha több ékezetet szeretnénk<br />
egymásra helyezni, akkor használjuk az amsmath[9] csomagban található parancsok<br />
nagybetűvel kezdődő <strong>változata</strong>it (pl. \Hat{a}), amely helyesen egymás fölé igazítja az<br />
ékezeteket. A \wide kezdetű parancsokkal több betűn átnyúló ékezetet tehetünk (pl. a<br />
\widehat{abc} paranccsal kapjuk: abc).<br />
A betűk megjelenését a normál szöveghez hasonlóan változtathatjuk meg azzal a különbséggel,<br />
hogy ” text” helyett ” math”-ot kell írni, pl. a \mathrm{formula} álló betűket<br />
szed ki, a \mathbf{formula} kövér betűket eredményez, stb.<br />
79