jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

More documents

Recommendations

Info

Fordító (compiler) Egy fordítóprogram előre elkészíti a számítógép által futtatható állományt, amelyet aztán bármikor önállóan futtathatunk. Ilyen programnyelvek pl. a C/C++, a Pascal és a Fortran. Értelmező (interpreter) Egy értelmezőprogram sorról–sorra értelmezi és futtatja a forrásprogramot. Ilyen programnyelv pl. a bash, a gnuplot, és a gawk. Az interpreter nyelvek forrásprogramját szkriptnek is nevezik. A fordító előnye, hogy a fordításkor ellenőrzi, hogy a forrásprogram szintaktikailag helyes-e, valamint hogy a lefordított program gyorsabban fut, mint a szkriptek, és a programok interpreter nélkül is futtathatók. A hátránya viszont, hogy általában hosszabb időbe telik egy forrásprogram megírása és tesztelése, mint egy szkriptnek, mivel mindig újra és újra le kell fordítani a forrásprogramot. Az ebben a fejezetben bemutatott awk programnyelv egy interpretert használ a forrásprogramok futtatásához. 8.1.2. Adatok tárolása – változók, konstansok, tömbök A legegyszerűbb programokhoz is szükség van bizonyos adatok tárolására. Az adatok tárolására általában többféle adatstruktúra áll rendelkezésre. A leggyakoribb adatstruktúra a változó, melyben egyszerre egy adatot tárolhatunk. A változó értékét a program tetszőleges sokszor írhatja és olvashatja. Néha szükségünk lehet olyan ” változóra”, amelynek csak egyszer adunk értéket, és biztosítani akarjuk, hogy ezt az értéket később nem változtatjuk meg véletlenül. Az ilyen ” változót” konstansnak nevezzük. Ilyen lehet például a pi=3.141592653. A tömbök változókból képzett egy vagy többdimenziós vektorok. A tömbök elemeit a tömb dimenziójának megfelelő számú egész számmal címezhetjük meg, melyeket indexeknek nevezzük. Megjegyezzük, hogy magasabb szintű programnyelvekben számos más adatstruktúra is létezik, például a lista (list), a halmaz (set), a verem (stack), a sor (queue), stb. 8.1.3. Adattípusok Ahhoz, hogy egy programnyelv az adatokat kezelni tudja meg kell határozni, hogy a változók milyen típusúak. A változókat az alábbi főbb típusokba szokás sorolni: integer Egész számok tárolására szolgáló változó. A változó tárolásához szükséges memória méretétől függően az alábbi speciális típusok is lehetségesek: bool Egy bit információ (igaz-hamis) tárolására alkalmas adattípus. char Egy byte információ tárolására alkalmas adattípus. Mivel az angol ABC-t (írásjelekkel, és egyéb speciális jelekkel együtt) az ASCII szabvány egy byte-on tárolja, ez az adattípus elsősorban egy karakter tárolására szolgál. 97
float Lebegőpontos számok tárolására szolgáló adattípus, amellyel lehetőség van törtek ábrázolására. Mivel a számítógép a számokat kettes számrendszerben ábrázolja, ezért a tízes számrendszerbeli számokat általában csak közelíteni lehet ezzel az adattípussal. string Szöveges karaktersorozatok tárolására alkalmas adattípus. A fordítókon alapuló programnyelvekben (pl. C, Pascal) a változók adattípusát a használatuk előtt deklarálni kell, azaz pontosan meg kell a típust határozni. A szigorú típusegyeztetés lehetővé teszi, hogy számos programozási hibát a fordítóprogram kiszűrjön. 8.1.4. Vezérlés A programok futása során az egyes utasítások egymás után kerülnek végrehajtásra. Azt, hogy melyik utasítás kerül végrehajtásra legközelebb, a vezérlőutasítások határozzák meg. Kétfajta vezérlőutasítás minden programnyelvben megtalálható: a feltételválasztó és a ciklusszervező vezérlőutasítás. A feltételválasztó utasítás (általában az ” if ” utasítás) egy kifejezés igazságtartalmát vizsgálja meg. Ha a kifejezés igaz, akkor a vezérlést egy adott utasításhoz továbbítja, ha hamis, akkor pedig egy másik utasításhoz. A ciklusszervező utasítások egy adott utasítást hajtanak végre ismételten, ameddig egy megadott feltétel nem teljesül. 8.1.5. Függvények Ha valamilyen feladatot gyakran akarunk egy programban elvégezni, akkor célszerű azt egy külön függvényként megvalósítani. A matematikából ismert függvényekhez hasonlóan a programok függvényeinek is vannak argumentumai, és visszatérési értéke. A programozó által megírt függvényeken túl, a programozás megkönnyítésére, minden programnyelvhez különböző függvénykönyvtárak állnak rendelkezésre. Ezek a függvénykönyvtárak általában tartalmaznak matematikai függvényeket, string függvényeket, kimeneti és bemeneti függvényeket, stb. 8.2. Változók az awkban Az awk változók dinamikusak; akkor jönnek létre, amikor először használjuk őket. A változók értékei vagy float vagy string típusúak. Ezen túlmenően az awk programnyelvben nincs szükség típusegyeztetésre, mivel az awk a kontextustól függően határozza meg, hogy miként értelmezze egy adott változó típusát. Ha például egy változó értékének két 98
Page 1 and 2:
Számítógépes alapismeretek - gy
Page 3 and 4:
3.2.7. A kész ábra elmentése . .
Page 5 and 6:
9.3.2. 9.3.3. Állományok kezelés
Page 7 and 8:
tűnhetnek a dolgok. Később aztá
Page 9 and 10:
Gyakorlás Cygwinen A Cygwin egy Li
Page 11 and 12:
1. fejezet Szövegszerkesztés Nyil
Page 13 and 14:
Command-line mód A parancssor mód
Page 15 and 16:
@ oooo oooooooooooooooooooooooooo o
Page 17 and 18:
|@|--------------------------------
Page 19 and 20:
1.1. táblázat. Ex módbeli paranc
Page 21 and 22:
1.6. táblázat. Parancsok ismétl
Page 23 and 24:
vim .tex xdvi gv latex dvips ps2pdf
Page 25 and 26:
Megjegyzések A L ATEX mindent figy
Page 27 and 28:
és környezetek állnak alapértel
Page 29 and 30:
kapcsolatosan figyelmeztető jelzé
Page 31 and 32:
2.2. táblázat. Szöveg objektumok
Page 33 and 34:
\documentclass[12pt, twoside]{artic
Page 35 and 36:
% Gy2.4 gyakorló feladat: Írja az
Page 37 and 38:
3. fejezet Ábrakészítés A dokum
Page 39 and 40:
Függvények ábrázolása 3.1. áb
Page 41 and 42:
A változók és a paraméterek kü
Page 43 and 44:
3.2. ábra. gnuplot ábra jelmagyar
Page 45 and 46:
3.3. ábra. A gnuplot test parancs
Page 47 and 48: A set parancsnak hozzávetőlegesen
Page 49 and 50: a kimenetet. Abban az esetben, ha a
Page 51 and 52: 3.4. Az ábrák beillesztése L ATE
Page 53 and 54: 3.4. Feladat Az előző feladatban
Page 55 and 56: user@host:~$ gawk -f programfájl a
Page 57 and 58: Rekordok Az gawk az adatfájlt reko
Page 59 and 60: le. A reguláris kifejezések az ar
Page 61 and 62: 4.2. táblázat. Reguláris kifejez
Page 63 and 64: 4.5.5. Alap reguláris kifejezések
Page 65 and 66: 4.3. Feladat Keressük meg vimmel a
Page 67 and 68: Rövidítések a Hálón Mindenkive
Page 69 and 70: 5. fejezet Komplex feladatok Ezen a
Page 71 and 72: 5.4. Külső parancsok futtatása g
Page 73 and 74: 5.2. ábra. Példa multiplot haszn
Page 75 and 76: 5.4. Példa A mellékelt adatfájlb
Page 77 and 78: 5.1. táblázat. Parancsok ablakok
Page 79 and 80: 6. fejezet Képletek és táblázat
Page 81 and 82: 6.2. táblázat. A leggyakoribb mat
Page 83 and 84: 6.3. táblázat. Legfontosabb relá
Page 85 and 86: \begin{tabular}{l|r@{,}l} Név & \m
Page 87 and 88: csatolja ezt az ábrát és az ábr
Page 89 and 90: 7. fejezet Haladó gnuplot 7.1. Fü
Page 91 and 92: esetleg a plot parancsnál már lá
Page 93 and 94: 7.1. ábra. Háromdimenziós grafik
Page 95 and 96: 7.2. ábra. Az első ábrán parame
Page 97: 8. fejezet Programozás Ebben a fej
Page 101 and 102: 8.1. táblázat. Az awk operátorai
Page 103 and 104: 8.2. táblázat. A gawk vezérlő u
Page 105 and 106: majd az esetleges módosító kapcs
Page 107 and 108: Asztal examples.desktop Képek Nyil
Page 109 and 110: 9.3.1. Segítségkérés A man para
Page 111 and 112: $ cp -r /usr/user /tmp/user/ átmá
Page 113 and 114: A parancs kilistázza azt a sort a
Page 115 and 116: Az átirányítás lehetővé teszi
Page 117 and 118: #!/bin/bash R=~/szamalap-9 if [ ! -
Page 119 and 120: || & && ; ( ) | |& newline Láthat
Page 121 and 122: A változók leggyakrabban parancso
Page 123 and 124: karakterhalmaz megfelelő elemére.
Page 125 and 126: 10.7. Feladat Adott egy tömöríte
Page 127 and 128: 11.2. Feladat Piszkos Fred újra fe
Page 129 and 130: 11.1. ábra. Betűk gyakoriság elo
Page 131 and 132: Mit? Miért? ihétfő Insert módba
Page 133 and 134: 1. Az article-t cseréljük le pl.
Page 135 and 136: Mit? Miért? /^[^#]/ Azt a mintát
Page 137 and 138: Figyeljük meg, hogy vimben a + és
Page 139 and 140: gnuplot> plot ”fitadatok1.dat”u
Page 141 and 142: Mit? Miért? { jegy[$2]++; } A jegy
Page 143 and 144: % A Gy2.4 feladat megoldása \docum
Page 145 and 146: Irodalomjegyzék [1] Tobias Oetiker
show all

jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?