jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tűnhetnek a dolgok. Később aztán fokozatosan érthetővé válnak a szavak (parancsok)<br />
és a nyelvtan (szintaktika). Ahogy az idegen nyelveknél is a leggyakoribb szavakat és<br />
nyelvtani szerkezeteket tanuljuk először, úgy a számítógépes ismereteket is célszerű az<br />
egyszerűbb, gyakran használt, elemekkel kezdeni és fokozatosan mélyíteni az ismereteket,<br />
a korábban tanultak folyamatos ismétlése mellett.<br />
A gyakorlati órákon több témakörből is lesznek újdonságok, általában egyre komplexebb<br />
és komplexebb formában. Ehhez nyújt a <strong>jegyzet</strong> támogatást. A <strong>jegyzet</strong> egymás<br />
utáni fejezetei szorosan egymásra épülnek, és az egyes fejezetek feldolgozásához szükség<br />
van a korábbi fejezetek anyagának ismeretére. Az egy-egy témakört átölelő illetve bővítő<br />
fejezetek gyakorlati elsajátítását példák segítik a fejezetek végén, melyeknek kidolgozott<br />
megoldása a <strong>jegyzet</strong> végén található meg. A példák után feladatok következnek. A feladatokat<br />
úgy állítottuk össze, hogy legtöbbjét a példák megfelelő átalakításával lehet<br />
megoldani. A feladatsorok végén néhány nehezebb probléma is található, melyek megoldása<br />
mélyebb ismeretet feltételez, természetes intuíciót és külső információ forrásokban<br />
keresgélést.<br />
Van, akinek könnyebben megy a nyelvtanulás, van akinek nehezebben, de a legfontosabb<br />
talán, hogy senkinek sem megy gyakorlás nélkül. Ugyanez a helyzet a számítógépes<br />
rendszerek használatával is. Csupán a rendelkezésre álló kötelező órai gyakorlatok alatt<br />
nem lehetséges megfelelő gyakorlatot szerezni. A <strong>jegyzet</strong>ben található feladatok otthoni<br />
megoldása nélkülözhetetlen.<br />
Hogyan tudunk gyakorolni?<br />
Az órai gyakorlatok során Linux operációs rendszert használunk a számítógép laboratóriumban.<br />
Nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy miért éppen Linuxot használunk,<br />
amikor a számítógépek többségén a Windows operációs rendszer valamilyen <strong>változata</strong><br />
van? Nos, ez való igaz, de az is tény, hogy az egyetemeken és a kutatóhelyeken a számítógépes<br />
modellezéshez használt számítógépek döntő többségén valamilyen Linux, a Unix<br />
operációs rendszer ingyenes, nyílt forráskódú, szabad ” klónja” fut.<br />
Semmiképpen nem kívánjuk eldönteni, hogy melyik operációs rendszer a jobb, mivel<br />
mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. A Unixot évtizedekkel ezelőtt a<br />
nagy számítógépes központok (mainframe-ek) szervereire fejlesztették ki, ezért a legfontosabb<br />
szempontok a stabilitás és a biztonság volt a többfelhasználós működés mellett.<br />
A Windows ellenben a személyi számítógépekkel együtt terjedt el, ahol tipikusan egy<br />
felhasználót kellett kiszolgálni, ezért a hangsúlyt a kényelemre helyezték.<br />
Habár a korai Linux változatok valóban nem voltak kényelmesek, az utóbbi időben<br />
sokat javult a helyzet. Linuxon is használhatunk már grafikus ablakkezelőt, és már<br />
néhány kattintással kényelmesen változtathatunk a beállításokon. Mindamellett azonban<br />
megmaradtak azok a Unixból örökölt tulajdonságok is, amelyek rendkívül hatékonnyá<br />
teszik a tudományos munkát.<br />
6