jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

More documents

Recommendations

Info

Fontos megjegyezni, hogy a L ATEX forrásfájlban a szavak közti szóközök számának és a sortörés helyének nincs jelentősége. A paragrafusokat legalább egy üres sor választja el egymástól. A fenti karakterek közül tíznek speciális jelentése van, ezeket csak külön parancsokkal lehet megjeleníteni: \ { } % $ _ ^ ~ & # 2.3. A gyakori speciális jelek jelentése Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakoribb speciális jelek funkcióját, így a \ { } % $ _ ^ jelekét. Parancsok A szöveg struktúráját parancsokkal és környezetekkel (egy speciális parancspárral) lehet megadni. Minden parancs a \ (backslash) jellel kezdődik. A parancsokat három csoportba lehet osztani: Alfabetikus parancsok egy \-jelből és az angol ABC betűiből állnak, például \section{...}. Csillagos parancsok az alfabetikus parancsok csillaggal végződő <strong>változata</strong>i, amelyek az alap alfabetikus parancstól kissé eltérően viselkednek. Például a \section*{...} parancs a \section{...} parancstól eltérően egy sorszám nélküli fejezetet nyit. Kétjeles parancsok két jelből, a \-jelből és egy nem-alfabetikus jelből állnak, így például a \’ parancs egy vesszőt tesz az utána következő karakterre. Blokkok A kapcsos zárójelek ({-jel és }-jel) olyan blokkokat hoznak létre, amelyeket a L ATEX egy egységként tud kezelni. Kapcsos zárójelekkel tudjuk például megadni, hogy a fejezetcím meddig tart a \chapter{...} parancs után. Ennek a szakasz címe például így van megadva: \section{A gyakori speciális jelek} Blokkokat hozhatunk létre a \begin{név} \end{név} párokkal is. Ezeket a blokkokat környezeteknek hívjuk. Környezetekben adhatjuk meg például a kiemelt matematikai képleteket (equation), felsorolásokat (itemize), stb. 23
Megjegyzések A L ATEX mindent figyelmen kívül hagy a %-jeltől (százalékjel) a sor végéig 6 , így megjegyzéseket tehetünk a forrásfájlba. Ha egy szó végét rögtön %-jel követi, akkor a szó összeolvad a következő sor első szavával. Szövegközi matematikai mód A szövegközi képleteket $-jelek közé kell zárni. Az y = ax + b képlet például a forrásfájlban így néz ki: $y=ax+b$. Index jelek matematikai módban Matematikai módban, legyen szó szövegközi kifejezésekről vagy kiemelt formulákról, a képletekben gyakran szerepelnek a felső és az alsó indexben jelek, melyeket a ˆ-jel illetve a -jel segítségével varázsolhatunk elő. Ezek használatát az alábbi példával illusztráljuk. A forrásfájlban megadott $f(x_i) = a x_i^2 + b x_i + c$ kifejezés képe a dokumentum fordítása után így fest: f(xi) = ax 2 i + bxi + c. Megjegyezzük még, hogy a L ATEX parancsoknak kétféle argumentuma lehetséges, úgymint kötelező vagy opcionális. A kötelező argumentumokat a fent bemutatott kapcsos zárójelek közé, míg az opcionális argumentumokat szögletes zárójelek közé kell tenni, mint \section[ rövid cím]{teljes cím}. 2.4. Az ékezetes karakterek használata A dokumentum bevezető részében betöltött inputenc csomag gondoskodik arról, hogy a forrásfájl karakterkészletét a fordító helyesen értelmezze. Előfordulhat olyan helyzet, amikor a szöveg szerkesztője, a forrásfájl gondozója nem választhatja meg önkényesen a karakterkódolást. Hasonlóan elképzelhető, hogy a forrásfájl bevitelére használt eszköz nem támogatja az ékezetes betűkészletet. Ha korrektül szeretném leírni például az autóm márkáját, és nem lennének ékezetparancsok, bajban lennék, mert ˇ Skoda a típusa. . . Ilyenkor tehát az ékezetek elővarázslására speciális parancsot kell használnunk. Legtöbb ékezet parancsa intuitív, a repülő ékezetek mintájára képződnek, csak a karaktert meg kell előzze a parancs. A 2.1. táblázatban összefoglaljuk a leggyakrabban használt ékezetparancsokat, előre sorolva a magyar nyelvben hasznosakat. Az ékezet parancsok használatával kapcsolatban két dolgot kell megjegyezni. A parancs nem értelmezi a mögötte szereplő karaktert, így egzotikus ” betűket” is alkothatunk, mint például a \’m hatására ´m betűt szedünk ki. A másik tudnivaló, hogy a pontozott betűkre feltett ékezetek nem tüntetik el a pontot, így nem meglepő, hogy a \’j eredménye ´j lesz. Az i illetve a j betű ponttalan <strong>változata</strong>i: \i illetve \j (kiszedve: ı, j), tehát a í helyesen \’\i írandó. 6 Beleértve a sor vége jelet is. 24
Page 1 and 2: Számítógépes alapismeretek - gy
Page 3 and 4: 3.2.7. A kész ábra elmentése . .
Page 5 and 6: 9.3.2. 9.3.3. Állományok kezelés
Page 7 and 8: tűnhetnek a dolgok. Később aztá
Page 9 and 10: Gyakorlás Cygwinen A Cygwin egy Li
Page 11 and 12: 1. fejezet Szövegszerkesztés Nyil
Page 13 and 14: Command-line mód A parancssor mód
Page 15 and 16: @ oooo oooooooooooooooooooooooooo o
Page 17 and 18: |@|--------------------------------
Page 19 and 20: 1.1. táblázat. Ex módbeli paranc
Page 21 and 22: 1.6. táblázat. Parancsok ismétl
Page 23: vim .tex xdvi gv latex dvips ps2pdf
Page 27 and 28: és környezetek állnak alapértel
Page 29 and 30: kapcsolatosan figyelmeztető jelzé
Page 31 and 32: 2.2. táblázat. Szöveg objektumok
Page 33 and 34: \documentclass[12pt, twoside]{artic
Page 35 and 36: % Gy2.4 gyakorló feladat: Írja az
Page 37 and 38: 3. fejezet Ábrakészítés A dokum
Page 39 and 40: Függvények ábrázolása 3.1. áb
Page 41 and 42: A változók és a paraméterek kü
Page 43 and 44: 3.2. ábra. gnuplot ábra jelmagyar
Page 45 and 46: 3.3. ábra. A gnuplot test parancs
Page 47 and 48: A set parancsnak hozzávetőlegesen
Page 49 and 50: a kimenetet. Abban az esetben, ha a
Page 51 and 52: 3.4. Az ábrák beillesztése L ATE
Page 53 and 54: 3.4. Feladat Az előző feladatban
Page 55 and 56: user@host:~$ gawk -f programfájl a
Page 57 and 58: Rekordok Az gawk az adatfájlt reko
Page 59 and 60: le. A reguláris kifejezések az ar
Page 61 and 62: 4.2. táblázat. Reguláris kifejez
Page 63 and 64: 4.5.5. Alap reguláris kifejezések
Page 65 and 66: 4.3. Feladat Keressük meg vimmel a
Page 67 and 68: Rövidítések a Hálón Mindenkive
Page 69 and 70: 5. fejezet Komplex feladatok Ezen a
Page 71 and 72: 5.4. Külső parancsok futtatása g
Page 73 and 74: 5.2. ábra. Példa multiplot haszn
Page 75 and 76:
5.4. Példa A mellékelt adatfájlb
Page 77 and 78:
5.1. táblázat. Parancsok ablakok
Page 79 and 80:
6. fejezet Képletek és táblázat
Page 81 and 82:
6.2. táblázat. A leggyakoribb mat
Page 83 and 84:
6.3. táblázat. Legfontosabb relá
Page 85 and 86:
\begin{tabular}{l|r@{,}l} Név & \m
Page 87 and 88:
csatolja ezt az ábrát és az ábr
Page 89 and 90:
7. fejezet Haladó gnuplot 7.1. Fü
Page 91 and 92:
esetleg a plot parancsnál már lá
Page 93 and 94:
7.1. ábra. Háromdimenziós grafik
Page 95 and 96:
7.2. ábra. Az első ábrán parame
Page 97 and 98:
8. fejezet Programozás Ebben a fej
Page 99 and 100:
float Lebegőpontos számok tárol
Page 101 and 102:
8.1. táblázat. Az awk operátorai
Page 103 and 104:
8.2. táblázat. A gawk vezérlő u
Page 105 and 106:
majd az esetleges módosító kapcs
Page 107 and 108:
Asztal examples.desktop Képek Nyil
Page 109 and 110:
9.3.1. Segítségkérés A man para
Page 111 and 112:
$ cp -r /usr/user /tmp/user/ átmá
Page 113 and 114:
A parancs kilistázza azt a sort a
Page 115 and 116:
Az átirányítás lehetővé teszi
Page 117 and 118:
#!/bin/bash R=~/szamalap-9 if [ ! -
Page 119 and 120:
|| & && ; ( ) | |& newline Láthat
Page 121 and 122:
A változók leggyakrabban parancso
Page 123 and 124:
karakterhalmaz megfelelő elemére.
Page 125 and 126:
10.7. Feladat Adott egy tömöríte
Page 127 and 128:
11.2. Feladat Piszkos Fred újra fe
Page 129 and 130:
11.1. ábra. Betűk gyakoriság elo
Page 131 and 132:
Mit? Miért? ihétfő Insert módba
Page 133 and 134:
1. Az article-t cseréljük le pl.
Page 135 and 136:
Mit? Miért? /^[^#]/ Azt a mintát
Page 137 and 138:
Figyeljük meg, hogy vimben a + és
Page 139 and 140:
gnuplot> plot ”fitadatok1.dat”u
Page 141 and 142:
Mit? Miért? { jegy[$2]++; } A jegy
Page 143 and 144:
% A Gy2.4 feladat megoldása \docum
Page 145 and 146:
Irodalomjegyzék [1] Tobias Oetiker
show all

jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?