jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

More documents

Recommendations

Info

6.1. táblázat. A leggyakoribb matematikai módú ” ékezetek”. â \hat{a} ã \tilde{a} ā \bar{a} a \vec{a} ˙a \dot{a} ä \ddot{a} Bizonyos parancsok – például a hatványozás ( ” ^”) vagy az indexelés ( ” _”) – csak matematikai módban használhatóak. Ennek a fordítottja is igaz, azaz vannak olyan parancsok, amelyek csak a normál szövegben használhatóak, ha matematikai módban szerepeltetjük, a fordítás során hibát emel. Ilyenek például a betűtípust állító parancsok. (\textrm, \textit, stb.). 6.1.1. Formulák betűkészlete Matematikai formulákhoz általában sokkal többféle betűtípusra[10] van szükség, mint a normál szöveghez. A változókat döntött betűvel, a függvényneveket álló betűvel kell szedni. Szükség lehet ezen kívül görög, héber, gót, kalligrafikus vagy duplázott betűkre, hogy a különböző típusú mennyiségek jól elkülöníthetőek legyenek. Egy másik lényeges különbség a normál szöveg és a matematikai képletek között, hogy az utóbbi esetén a szóközöknek semmi jelentőségük, az egyes matematikai elemek közötti távolságokat azok funkciója dönti el. Például a változók között más a távolság, mint a relációjelek mellett. Latin betűk Változók megjelenítésére leggyakrabban az angol ábécé betűit használjuk. Ezekre is lehet ” ékezeteket” tenni, de ezeknek más a jelentésük, mint a normál szöveg ékezetes betűi; például az ˙x általában idő szerinti deriváltat jelent, ¯x pedig átlagot. A leggyakrabban előforduló ” ékezeteket” a 6.1. táblázatban gyűjtöttük össze. Ha több ékezetet szeretnénk egymásra helyezni, akkor használjuk az amsmath[9] csomagban található parancsok nagybetűvel kezdődő <strong>változata</strong>it (pl. \Hat{a}), amely helyesen egymás fölé igazítja az ékezeteket. A \wide kezdetű parancsokkal több betűn átnyúló ékezetet tehetünk (pl. a \widehat{abc} paranccsal kapjuk: abc). A betűk megjelenését a normál szöveghez hasonlóan változtathatjuk meg azzal a különbséggel, hogy ” text” helyett ” math”-ot kell írni, pl. a \mathrm{formula} álló betűket szed ki, a \mathbf{formula} kövér betűket eredményez, stb. 79
6.2. táblázat. A leggyakoribb matematikai módban használt betűrajzolatok. Görög betűk Rajzolat neve Parancs Példakészlet Kalligrafikus betű \mathcal{A} ABC Duplázott betű \mathbb{A} ABC Folyó kalligrafikus \mathfrak{A} ABCabc123 Talpatlan betűk \mathsf{A} ABCabc123 Kövér betűk \mathbf{A} ABCabc123 Matematikai formulákban a második leggyakrabban használt betűtípus a görög betűk. Azok a görög betűk, amelyek különböznek minden latin betűtől, a saját nevükből képzett paranccsal adhatóak meg. Például az $\alpha$ parancs adja az α betűt. A kis görög betűk közül csak az omikronnak van latin megfelelője ( ” o”), ezért ezt az $o$ paranccsal adhatjuk meg. A nagy görög betűk közül a következőknek van latin megfelelője: ABEZHIKMNOPTX. A többit nagy kezdőbetűs paranccsal kell megadni, pl. a $\Lambda$ adja a Λ betűt. A görög betűk alapesetben ” állók”. A döntött változatot a parancsok elé írt \var előtaggal érhetjük el, amennyiben lehetséges (alapesetben a kis epsilon, theta, pi, rho, sigma és phi betűknek van döntött <strong>változata</strong>). A kalligrafikus, gót és duplázott betűk Leggyakrabban különböző halmazok, operátorok jelölésére kalligrafikus, gót vagy duplázott betűrajzolatokat használunk, vektorokat kövéren szedünk. A 6.2. táblázat felsorolásban erre mutatunk példákat. 6.1.2. Hatványozás, indexek A 2. fejezetben már említettük, hogy a hatványozás és az indexelés jelölésére két speciális karakter szolgál: a kitevőket a kalap jellel ( ^”), az indexeket pedig az alulvonás ” jellel ( _”) adhatjuk meg. Mindkét parancs tetszőleges sorrendben, de csak matematikai ” módban használható. Ha az indexbe egynél több tag kerül, akkor azokat blokkosítani kell, az azonos szinten lévő elemeket kapcsos zárójellel csoportosítjuk: pl. $x_{i,j}^2$ paranccsal adhatjuk meg a x2 i,j kifejezést. Amennyiben képleteink kiszedése során többszintű indexelésre van szükségünk, akkor is a blokkhatárok helyes megadásával kell az indexeket csoportosítanunk, pl. $x_{i_k}$ adja a xik sorközi képletet. Az alsó indexek kerülhetnek egy adott matematikai objektum alá, vagy mellé is. Szövegközi képletek esetén alapesetben az adott objektum mellé kerülnek (pl. limx→0 1/x). 80
Page 1 and 2:
Számítógépes alapismeretek - gy
Page 3 and 4:
3.2.7. A kész ábra elmentése . .
Page 5 and 6:
9.3.2. 9.3.3. Állományok kezelés
Page 7 and 8:
tűnhetnek a dolgok. Később aztá
Page 9 and 10:
Gyakorlás Cygwinen A Cygwin egy Li
Page 11 and 12:
1. fejezet Szövegszerkesztés Nyil
Page 13 and 14:
Command-line mód A parancssor mód
Page 15 and 16:
@ oooo oooooooooooooooooooooooooo o
Page 17 and 18:
|@|--------------------------------
Page 19 and 20:
1.1. táblázat. Ex módbeli paranc
Page 21 and 22:
1.6. táblázat. Parancsok ismétl
Page 23 and 24:
vim .tex xdvi gv latex dvips ps2pdf
Page 25 and 26:
Megjegyzések A L ATEX mindent figy
Page 27 and 28:
és környezetek állnak alapértel
Page 29 and 30: kapcsolatosan figyelmeztető jelzé
Page 31 and 32: 2.2. táblázat. Szöveg objektumok
Page 33 and 34: \documentclass[12pt, twoside]{artic
Page 35 and 36: % Gy2.4 gyakorló feladat: Írja az
Page 37 and 38: 3. fejezet Ábrakészítés A dokum
Page 39 and 40: Függvények ábrázolása 3.1. áb
Page 41 and 42: A változók és a paraméterek kü
Page 43 and 44: 3.2. ábra. gnuplot ábra jelmagyar
Page 45 and 46: 3.3. ábra. A gnuplot test parancs
Page 47 and 48: A set parancsnak hozzávetőlegesen
Page 49 and 50: a kimenetet. Abban az esetben, ha a
Page 51 and 52: 3.4. Az ábrák beillesztése L ATE
Page 53 and 54: 3.4. Feladat Az előző feladatban
Page 55 and 56: user@host:~$ gawk -f programfájl a
Page 57 and 58: Rekordok Az gawk az adatfájlt reko
Page 59 and 60: le. A reguláris kifejezések az ar
Page 61 and 62: 4.2. táblázat. Reguláris kifejez
Page 63 and 64: 4.5.5. Alap reguláris kifejezések
Page 65 and 66: 4.3. Feladat Keressük meg vimmel a
Page 67 and 68: Rövidítések a Hálón Mindenkive
Page 69 and 70: 5. fejezet Komplex feladatok Ezen a
Page 71 and 72: 5.4. Külső parancsok futtatása g
Page 73 and 74: 5.2. ábra. Példa multiplot haszn
Page 75 and 76: 5.4. Példa A mellékelt adatfájlb
Page 77 and 78: 5.1. táblázat. Parancsok ablakok
Page 79: 6. fejezet Képletek és táblázat
Page 83 and 84: 6.3. táblázat. Legfontosabb relá
Page 85 and 86: \begin{tabular}{l|r@{,}l} Név & \m
Page 87 and 88: csatolja ezt az ábrát és az ábr
Page 89 and 90: 7. fejezet Haladó gnuplot 7.1. Fü
Page 91 and 92: esetleg a plot parancsnál már lá
Page 93 and 94: 7.1. ábra. Háromdimenziós grafik
Page 95 and 96: 7.2. ábra. Az első ábrán parame
Page 97 and 98: 8. fejezet Programozás Ebben a fej
Page 99 and 100: float Lebegőpontos számok tárol
Page 101 and 102: 8.1. táblázat. Az awk operátorai
Page 103 and 104: 8.2. táblázat. A gawk vezérlő u
Page 105 and 106: majd az esetleges módosító kapcs
Page 107 and 108: Asztal examples.desktop Képek Nyil
Page 109 and 110: 9.3.1. Segítségkérés A man para
Page 111 and 112: $ cp -r /usr/user /tmp/user/ átmá
Page 113 and 114: A parancs kilistázza azt a sort a
Page 115 and 116: Az átirányítás lehetővé teszi
Page 117 and 118: #!/bin/bash R=~/szamalap-9 if [ ! -
Page 119 and 120: || & && ; ( ) | |& newline Láthat
Page 121 and 122: A változók leggyakrabban parancso
Page 123 and 124: karakterhalmaz megfelelő elemére.
Page 125 and 126: 10.7. Feladat Adott egy tömöríte
Page 127 and 128: 11.2. Feladat Piszkos Fred újra fe
Page 129 and 130: 11.1. ábra. Betűk gyakoriság elo
Page 131 and 132:
Mit? Miért? ihétfő Insert módba
Page 133 and 134:
1. Az article-t cseréljük le pl.
Page 135 and 136:
Mit? Miért? /^[^#]/ Azt a mintát
Page 137 and 138:
Figyeljük meg, hogy vimben a + és
Page 139 and 140:
gnuplot> plot ”fitadatok1.dat”u
Page 141 and 142:
Mit? Miért? { jegy[$2]++; } A jegy
Page 143 and 144:
% A Gy2.4 feladat megoldása \docum
Page 145 and 146:
Irodalomjegyzék [1] Tobias Oetiker
show all

jegyzet gyomlált változata - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?