pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Tegyey Imre<br />
1.) Menandrosz (Kr. e. 342–290) a legjelesebb<br />
újkomédia költő volt Athénban.<br />
A görög komédia a VI. században<br />
alakult ki: az ó- és középkomédiára<br />
a fantasztikum, a mitológiai témák, a<br />
korabeli politikusok bírálata, a nyílt<br />
szexuális tréfálkozások voltak jellemzőek.<br />
Az újkomédia (nagyjából<br />
320-tól kezdve) a polgári társadalom<br />
mindennapi életének témáit mutatta<br />
be, állandó motívumai voltak a tipikus<br />
alakok (szerelmes ifjak, mogorva<br />
öregek, hetairák, agyafúrt rabszolgák)<br />
szerepeltetése, szexuális erőszak,<br />
gyermekkitevés, felismerés gyűrűk és<br />
nyakláncok segítségével, civódás férj<br />
és feleség, apa és fi a, szolga és gazdá-<br />
Egy pallaké (ágyas) sorsa a<br />
kr. e. IV. századi Athénban<br />
Menandrosz: A szamoszi lány<br />
ja között. Menandrosz műveit jórészt<br />
csak papiruszlelete<strong>kb</strong>ől és a III–II. századi<br />
római utánzók átdolgozásaiból ismerjük.<br />
Antik méltatói a költőben az<br />
élet tükrét látták. A szamoszi lány a<br />
szerző korai művei közé tartozik. 1<br />
2.) A görög nő a férfi -orientált görög<br />
társadalomban számos ala<strong>kb</strong>an állt az<br />
uralkodó réteg rendelkezésére. A kapcsolat<br />
legmagasabb fokán természetesen<br />
a házasság állt, amelyben a nő a<br />
törvényes feleség szerepét töltötte be.<br />
Ennek feltétele számos görög poliszban<br />
az volt, hogy a nőnek polgárjoga<br />
legyen. A férj feleségétől a törvényes<br />
gyermekek világra hozását várta.<br />
A férfi azonban oikoszában, háztartásában<br />
maga mellé vehette a nőt<br />
formális házasságkötés nélkül is. 2 Ebben<br />
a viszonyban a nőt pallakénak,<br />
ágyasnak nevezték. Már a homéroszi<br />
eposzo<strong>kb</strong>an is jelentős szerepet<br />
játszottak: az Iliasz alapkonfl iktusa<br />
nem Trója elfoglalása, hanem két gö-<br />
rög vezér, Agamemnón és Akhilleusz<br />
egy ágyas miatt kitört viszálya volt; a<br />
Trója eleste után hazatérő Agamemnónt<br />
felesége a háborúban foglyul ejtett<br />
és Mükénébe hurcolt Kasszandra<br />
miatt gyilkolta meg. Az ellentáborban<br />
a trójaiak királya, Priamosz számos<br />
ágyassal rendelkezett, akiket a királyné,<br />
Hekabé több-kevesebb türelemmel<br />
viselt el. Bár a hivatalos ideológia kárhoztatta<br />
az ágyasságot, az V–IV. századi<br />
Görögországban számos híres ember<br />
élt együtt pallakéval (köztük pl.<br />
az athéni Periklész Aszpasziával, aki<br />
nagy befolyást gyakorolt az államférfi<br />
politikájára: 445 körül került vele kapcsolatba).<br />
Feleségük halála után, olyan<br />
17<br />
KÉK<br />
idős emberek, akiknek már volt törvényes<br />
gyermekük, gyakran léptek ilyen<br />
kapcsolatba. 3 A pallakék rendszerint<br />
idegene<strong>kb</strong>ől kerültek ki, akiknek nem<br />
volt polgárjoguk, de találunk közöttük<br />
rabszolgasorban levő vagy szabad<br />
hetairákat is. Az, hogy a pallaké vagy<br />
gyermekei örökölhettek-e, az idők folyamán<br />
változott. 4<br />
A hetairákat (a szó jelentése: társnő)<br />
élesen meg szokták különböztetni a<br />
pornéktól (prostituáltaktól), de a határ<br />
kettőjük között aligha vonható meg<br />
pontosan. A modern gondolkodásban<br />
a hetaira fogalmához a japán gésákhoz<br />
hasonló, iskolá<strong>kb</strong>an kiképzett, irodalmilag<br />
művelt, énekelni, táncolni, fuvolázni<br />
tudó, a csak férfi ak számára<br />
fenntartott lakomákon, görög szóval<br />
szümposzionokon vagy ünnepi felvonulásokon<br />
közreműködő nők képzete<br />
társul, akik olykor szellemileg a férfi ak<br />
méltó társának bizonyultak, a valóságban<br />
azonban ez volt a nevük azoknak