pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Czibere András<br />
Pszichopuzzle<br />
„Vágyam dísztelenül mézédes.”<br />
(Sztratón – Csehy Zoltán ford.)<br />
– DV8 PHYSICAL THEATRE:<br />
ENTER ACHILLES (1996) –<br />
Az 1986-ban alapított DV8 Physical<br />
Theatre (DV8 Fizikai Színház) társulat<br />
a pszichológus végzettségű Lloyd Newson<br />
vezetésével az elmúlt két évtizedben<br />
diadalt aratott szerte a világon, számos<br />
fesztiváldíj tulajdonosának mondhatják<br />
magukat. Markáns céljuk a kezdetektől<br />
a problémák tudatos, komplex<br />
megjelenítése, a mai napig radikális<br />
emberi és társadalmi mondanivalóval<br />
a fókuszban. Mint az együttes alapítója<br />
egy interjúban elmondta, minden,<br />
amit eddig alkotott, a jelentésről szól.<br />
A társulatvezető az interjúban kifejti,<br />
hogy a művészetnek célja kell hogy legyen.<br />
Számára ez a cél egyértelműen<br />
társadalmi jellegű. Hangsúlyozza, hogy<br />
a DV8-et érzékenysége sokkal közelebb<br />
hozza a színházhoz, mint a tánchoz. (A<br />
DV8 jelentést akart – Beszélgetés Lloyd<br />
Newsonnal, az interjút Mestyán készítette.<br />
In.: Színház, 2006 február)<br />
A táncfi lm különös médium, olyan<br />
történet, amelyben van dramaturgia,<br />
jól körülhatárolható katarzispontok,<br />
s ez akkor is igaz, ha etűdfüzér, amiben<br />
nem egy konvencionális avagy<br />
drámai logika mentén kapcsolódnak<br />
össze az egymást követő jelenetek, és<br />
abban az esetben is, ha jól követhető<br />
a cselekmény; a mozgássorozat képbe<br />
ágyazási igénye végett. De egy táncfi lm<br />
olyan történet megjelenítésére is alkalmas,<br />
mely voltaképpen emberi törté-<br />
nésünk esszenciáját képes nyújtani. Az<br />
benne az esemény, hogy virtuális tartalmat<br />
sugároz, testek által. A DV8 Fizikai<br />
Színháznál az emberi testen van<br />
a hangsúly, mondhatni, a szociálisnak<br />
az antropológiai aspektussal való<br />
metszéspontjában. Az Enter Achilles<br />
című táncfi lm közvetít, mert a felszín<br />
és a mély, a megjátszott, egyben kódolt<br />
identitásjegyek a titkolt szándék jegyében<br />
mutatkoznak meg. A kifi nomult<br />
színészi játé<strong>kb</strong>an és a mozgás textusában<br />
e két „réteg” feszültsége vibrál, az<br />
Enter Achilles-ben, egyszerűen szólva,<br />
az arcjátékot művelő mozdulatba<br />
kezd vagy épp fordítva. Fontos kérdés,<br />
hogy miként lehetséges egy komplex<br />
mozgásszínházi formával – főként azt<br />
fi lmre adaptálva – letisztult nonverbális<br />
jelentést megfogalmazni.<br />
Egy színpadra állított kortárs táncdarabnak<br />
hangsúlyai átíródhatnak, ha<br />
fi lmre viszik. Még egy improvizációból<br />
kifejtett, szabadon csapongó, ötletszerű,<br />
jellegét megtartó koreográfi a is határozott<br />
képi elgondolást igényel, pláne,<br />
hogy komoly dilemma lehet, miből<br />
mennyi is látszódjon. Az Enter Achilles<br />
esetében is megfi gyelhető, hogy olyan<br />
részletekről lemond a kamera, amit a<br />
néző képes folytatni gondolatban, például,<br />
ha átveti egyik táncos a másikat<br />
a vállán, akkor az átvetés mankóját látjuk,<br />
azaz a vállizmon való átfordulást<br />
és nem az ívet leíró kinyújtott lábat.<br />
Ha másként tenne a rendező, akkor a<br />
levegőben ívet leíró láb lenne érdekes,<br />
ha viszont nem azt mutatja, akkor az<br />
egymás segítségével való átvetés gesztusa<br />
érdekes, a kinetikában rejlő metakommunikáció.