pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 1927 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Eszenyi Miklós<br />
BEVEZETÉS<br />
Magyarországon – akárcsak a világ<br />
legtöbb országában – a homoszexualitás<br />
elsősorban büntetőjogi kérdésnek<br />
számított. A középkorban főként halál<br />
volt a büntetése, később különböző<br />
szabadságvesztéssel szankcionálták. 1<br />
Erről tanúskodnak a büntetőtörvények<br />
is. Az első magyar büntető törvénykönyv,<br />
a Csemegi-kódex (1878. évi V.<br />
tv.) 241. §-a szerint „a férfi ak között<br />
véghezvitt fajtalanság… a természet<br />
elleni fajtalanság vétkét képezi, s egy<br />
évig terjedő fogházzal büntetendő.” Ez<br />
tehát a kölcsönös beleegyezésen alapuló<br />
kapcsolat esetén is fennállt, ám<br />
Finkey Ferenc megjegyzése szerint<br />
nem tartozik ide „a nők közötti paráználkodás<br />
(lesbiai szerelem).” 2<br />
Az 1961. évi V. tv. már nem szankcionálta<br />
a 20 éven felüliek közötti, kölcsönös<br />
beleegyezésen alapuló homoszexuális<br />
kapcsolatot, ám „a hivatalos<br />
elnézés fi nom szekatúrákkal egészült<br />
ki. Mindenekelőtt a rendőrség a homoszexuálisokról<br />
tart egy »fényképes«<br />
albumot’, saját bevallása szerint azért,<br />
hogy a homoszexuálisok kárára bűncselekményt<br />
elkövetőket azonosítani<br />
tudják.” 3 A beleegyezési korhatárt az<br />
1978. évi IV. tv. 18 évre csökkentette.<br />
A rendszerváltás idején és azt követően<br />
a melegek és szimpatizánsaik<br />
számos diszkriminációra hivatkoztak.<br />
Így első lépést az esélyegyenlőségre<br />
az 1989-es alkotmánymódosítás je-<br />
lentette: annak 70/A. § (1) bek. szerint<br />
a Magyar Köztársaság biztosítja a<br />
területén tartózkodó minden személy<br />
számára az emberi, illetve az állampolgári<br />
jogokat, bármely megkülönböztetés,<br />
nevezetesen faj, szín, nem, nyelv,<br />
vallás, politikai vagy más vélemény,<br />
nemzeti vagy társadalmi származás,<br />
vagyoni, születési vagy egyéb helyzet<br />
szerinti különbségtétel nélkül. (Itt az<br />
egyéb helyzet szerinti különbségtétel<br />
tilalma vonatkoztatható a nem heteroszexuálisokra.)<br />
1992-ben a Munka<br />
Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) 5.<br />
§-a fogalmazta meg a munkaviszonynyal<br />
kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés<br />
tilalmát (pl. nem, kor, vallás<br />
Az azonos neműek élettársi<br />
viszonyának jogi szabályozása<br />
stb. terén), míg az egészségügyről szóló<br />
1997. évi CLIV. tv. 7. §-a szerint a<br />
beteg szexuális irányultságától függetlenül<br />
biztosítani kell az azonos bánásmódot.<br />
Morvai Krisztina, az ELTE ÁJK oktatója<br />
fogalmazta meg azt az Alkotmánybírósághoz<br />
1992-ben benyújtott<br />
dokumentumot, mely szerint diszkriminatív,<br />
hogy a heteroszexuális kapcsolat<br />
esetén 14 év az ún. beleegyezési<br />
korhatár, homoszexuális kapcsolat<br />
esetén 18 év. 4 (Tehát elvileg egy 18<br />
éves és 1 napos fi ú büntethető lett volna<br />
azért, mert tőle 2 nappal fi atalabb<br />
másik fi úval szexuális kapcsolatot létesített.)<br />
Maga az Európai Parlament<br />
1998. szeptember 17-i határozata is<br />
diszkriminatívnak minősítette a Btk.<br />
199. §-át ∗ , ennek következtében az<br />
* Pontosabban arról volt szó, hogy a határozat szerint az EU ne biztosítson tagságot<br />
olyan országoknak, amelyek jogszabályai, hivatalos rendelkezései sértik a melegek<br />
jogait.
Change language