Download (221Kb) - Publicatio - Szegedi Tudományegyetem

Józsa Krisztián és Fejes József Balázs
tok közötti korrelációk a tizenegyedikes minta esetében többnyire alacsonyabbak,
mint a hetedikeseknél.
Az osztályzatok mellett egy más jellegû visszacsatolást ad a tanulóknak a
szorgalmukra, magatartásukra adott értékelés. Ezeknek az összefüggése a
tanulási motivációval hasonló erõsségû, mint a tantárgyi osztályzatoké.
A szorgalomjegy mindhárom részmintában ugyanolyan szoros kapcsolatban
van a tanulási motivációval, mint a tanulmányi átlag. Feltételezhetõ ez
alapján, hogy a szorgalomjegy jelentõs befolyást gyakorol a tanulók motivációjára.
Természetesen a szorgalomjegyben fõképp a tanulók hozzáállását,
törekvését értékelik, ami szoros kapcsolatban áll a motiváltságukkal.
Úgy tûnik tehát, hogy a szorgalomjegy megítélésekor a tanárok elég jól érzik
a tanulók motivációjában lévõ különbségeket (Józsa, 2002b).
A tanulási motivációt ugyanakkor nemcsak a jegyek formájában adott
visszajelzés alakíthatja. A korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy a tanárok
visszajelzései, elvárásai befolyásolják a tanulók teljesítményét. A tanári
elvárások sokszor önmagukat beteljesítõ jóslatként mûködnek: a ki nem mondott
elvárások is jelentõsen befolyásolják a tanulókat, hogy milyen teljesítményekre
lehetnek képesek, alakítva ezáltal énképüket, motívumaikat (Csapó,
1998; Józsa és Fejes, 2010; Szenczi, 2008). Réthy Endréné (1989) a különbözõ
tanári visszajelzések, az értékelés teljesítményre, motivációra gyakorolt
hatásának elemzésekor megállapítja, hogy az egyéni fejlõdésre alapozó, korábbi
teljesítményhez viszonyító visszacsatolás a kudarcmotivált, alacsony
önértékelésû, szorongó tanulók esetén hat pozitívan. Ezzel szemben a jó eredményeket
elérõ, sikermotivált tanulóknál a teljesítmény osztályhoz való viszonyítása,
a társas összehasonlítás a hatékony. Az õ esetükben fõképp a szociális
összehasonlításból táplálkozik a motiváció. A 8.2. táblázatban közölt
vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a tantárgyi osztályzatok szorosabb kapcsolatban
állnak a tanulási motivációval, mint a tesztekkel mérhetõ tudás (Józsa,
2002b). A tanulási énkép és az iskolai eredményesség összefüggését elemzõ
kutatás hasonló eredményre vezetett. A tanulási énkép egyes komponensei
szignifikánsan erõsebben korrelálnak az osztályzatokkal, mint a képességekkel,
a korrelációs együtthatók 0,4 és 0,5 között vannak. A matematikai énkép
szignifikánsan összefügg a matematikai képességek fejlettségével, az olvasási
énkép pedig a szövegértéssel, ám ezek az összefüggések csupán 0,3 körüliek
(Szenczi és Józsa, 2009, 2010).
378