Download (221Kb) - Publicatio - Szegedi Tudományegyetem

Józsa Krisztián és Fejes József Balázs
8.6. táblázat. Az osztályközösség percepciója, % (Szabó, 2003; Várnai és
Örkény, 2007; Zsiros és Örkényi, 2011 alapján)
Állítások 2002 2006 2010
Osztályod tanulói szívesen vannak együtt. 82 56 61
Osztálytársaid többsége kedves és segítõkész. 72 50 53
Osztálytársaid elfogadnak olyannak, amilyen vagy. 80 71 73
Megjegyzés: A táblázat az ötfokú Likert-skálán az egyetértek és teljesen egyetértek válaszkategóriát jelelõk
összevont arányát mutatja.
Iskolai bevonódás kifejezéssel jelölve affektív jellemzõkrõl is adatokat
gyûjtöttek a 2000-es PISA-mérésben (Willms, 2003). Az iskolai bevonódás
egyrészrõl az odatartozás érzését jelöli, amely arra utal, hogy mennyire érzi
magát a tanuló iskolájában magányosnak, kívülállónak, másrészrõl az iskolai
részvételt, amely a hiányzást és késést mutatja. A bevonódás két változójának
országonkénti összevetése arról tájékoztat, hogy a hazai tanulók átlaga
mindkét változó esetében valamivel meghaladja a nemzetközi átlagot.
Néhány ország, közöttük Magyarország esetében az alacsony társadalmi
státuszú fiataloknak az átlagos családi háttérrel rendelkezõkhöz viszonyítva
50%-nál is nagyobb az esélyük, hogy az odatartozás érzését tekintve a kiábrándultak
közé tartozzanak. A PISA-mérések egyik fontos üzenete, hogy a
tanulók teljesítményét erõteljesen befolyásolja iskolájuk családi háttér szerinti
összetétele, az összehasonlító elemzéseket e szempont szerint is elvégezték.
Ez azt mutatja, hogy minél nagyobb az adott iskolában a kedvezõtlen
családi háttérrel rendelkezõ tanulók aránya, annál nagyobb az esélye,
hogy az odatartozás érzését és az iskolai részvétel mértékét tekintve a kedvezõtlen
jellemzõkkel rendelkezõ csoportba tartoznak a tanulók.
Az osztálytermi gyakorlat bizonyos összetevõinek hatását is megvizsgálták
az iskolától való elfordulás szempontjából. E tekintetben három tényezõ,
a fegyelmezési problémák, a tanár-diák kapcsolat és a teljesítményre irányuló
tanári nyomás emelkedett ki. Az országonkénti összehasonlításból az
derül ki, hogy a 10 pontos skála 5 pontos átlagától kismértékben tér el hazánk
a tanár-diák viszonyt (5,3) és a fegyelmezési problémákat (5,9) tekintve.
Ugyanakkor a teljesítményre irányuló nyomás (6,4) már jelentõsebb
mértékben meghaladja a nemzetközi átlagot (Willms, 2003).
Az iskolai klíma motivációs jellemzõirõl a 2003-as PISA-mérés összefoglaló
jelentése (OECD, 2004) 0 átlagos értékre és 1-es szórásra transzformálva
közöl országonként összehasonlítható adatokat, valamint kitér orszá-
390