Download (221Kb) - Publicatio - Szegedi Tudományegyetem

Józsa Krisztián és Fejes József Balázs
ugyancsak gyenge kapcsolatot mutatott a szülõk iskolázottsága és a tanulók
motiváltsága között. Az apa iskolázottsága 0,29, az anyáé 0,20 erõsségû
korrelációban áll a tanulási motivációval. Az adatok ugyanakkor azt mutatják,
hogy az anya esetében a felsõfokú végzettség egyértelmûen kedvezõ
hatást gyakorol a tanulási motivációra, az apa esetében pedig már az érettségi
is hasonló elõny forrása. A tanulók hátrányos helyzete megmutatkozik a
tanulási motivációjuk fejletlenségében is. A hátrányos helyzetû tanulók kevésbé
motiváltak a tanulásra, olvasási és matematikai énképük számottevõen
gyengébb. Regresszióelemzés szerint a hátrányos helyzet a tanulási motiváció
egyéni különbségeinek 11%-át magyarázza meg.
A pontos hatásmechanizmusok ismeretének hiánya mellett sem kétséges,
hogy az alacsony szocioökonómiai státusszal rendelkezõ tanulók motivációjának
fejlesztése az iskola legfontosabb feladatai közé tartozik. Egy hátrányos
helyzetû tanulókat támogató mentorprogram hatásvizsgálata kapcsán e tekintetben
ígéretes eredményekrõl számolhatunk be: a tanulási motiváció e tanulók
körében viszonylag rövid idõ alatt kedvezõen befolyásolható (Fejes, 2010b).
Kulturális különbségek
A különbözõ kultúrákhoz tartozó egyének motívumrendszerének eltéréseit számos
kutatás bizonyította, különösen jól dokumentáltak a nyugati (elsõsorban
észak-amerikai) és a kelet-ázsiai kultúrák közötti eltérések (l. Gordon Gyõri,
2009 áttekintését). A kulturális különbségek iránt a hazai motivációkutatás területén
is megindult az érdeklõdés. Sebestyén (2009), valamint Sebestyén és
Gordon Gyõri (2009) kínai és magyar középiskolások motivációs jellemzõi közötti
különbségeket vizsgált a matematika tantárgyhoz kötõdõen, igazolva több
olyan eltérést, mely az eltérõ kultúrákból adódik.
A családi háttértényezõk hatása mellett korábbi munkánkban (Fejes és
Józsa, 2007) a kultúrák közötti lehetséges különbséget elemeztük hazai
kontextusban: hetedikes többségi és roma tanulók iskolai eredményességét
és tanulási motivációját hasonlítottuk össze. A tantárgyi osztályzatokban lényeges
különbség mutatkozik roma és nem roma tanulók között, a roma tanulók
jegyei átlagosan egyosztályzatnyival gyengébbek. A tanulók osztályzatai
között megjelenõ különbségekben a szülõk iskolai végzettsége, a hátrányos
helyzet és a tanulási motiváció mellett a roma származás is jelentõs
magyarázó erõvel rendelkezik. Ugyanakkor a többségi és roma tanulók ta-
382