börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi ...

Pereszlény falu: officialis – 1370; Halaz, Kazas, Nyakuago /nyakvágó; hóhér, bakó/ – 1409; Faber – 1448; Halaz – 1478.
Szakállos falu: Halaz, Kalmar, Kowacz, Madaraz /madarász/, Molnar (2), Pastor – 1499; officialis – 1504, 1505.
Szalka falu: Molnar – 1467; Thymar – 1471; Borsos /borsütõ, borsõrlõ esetleg borssal kereskedõ/, Hegedyews /hegedûs,
zenész/, Kalmar, Kechkes (2), Kowach (2), Mezaros (2), Mezes (2) /meszes – mészégetõ, meszet áruló személy vagy
mézes – méhész/, Pap, Zabo (2), officiales – 1497; Borsos (2), Chykos /csikós/, Hegedews, Kechkes, Mezaros (2),
Mezes, Molnar, Pap, Porkolab, Zabo – 1507; Mezaros, Molnar – 1508; Borssos, officiales – 1523.
Szete falu: villicus – 1358; Kowach, Warga (2) – 1508.
Szob falu: kolonthas /hajós/ – 1346; saytias /hajós/ – 1355; villicus – 1435, 1467; telonii /vámos/ – 1520; Kowach, Zabo
– 1524.
Tölgyes falu: villicus – 1462; Zabo – 1465.
A foglalkozásnévbõl származtatható családnevek arra utalhatnak, hogy az adott nevet viselõ vagy õsei milyen foglalkozást
ûztek, arra viszont nem, hogy adott településen adott idõben a nevet viselõ gyakorolta-e mesterségét. Perõcsényben
1507-ben ugyanis Johannes Molnar altiszttartó /viceofficialis/, 1523-ban Börzsönyben Mathias Mezaros és Szalkán
Johannes Borssos bíró /iudex/ tisztséget töltött be.
A korabeli életviszonyokat tekintve a foglalkozásokat az alábbi fontosabb kategóriákba sorolhatjuk:
Földmûvelés, állattartás és -fogás: babos, cséplõ, csikós, csordás, halász, horgász, kapás, kaszás, kecskés, madarász,
méhész, pásztor, tyúkász – 13 foglalkozás.
Háziipar, élelmiszer-feldolgozás, ipar: borsos, fazekas, kaskészítõ, kerékgyártó, kovács, kútásó, meszes, mészáros, molnár,
pintér, serfõzõ, szabó, szitakészítõ, szurkos, takács, tímár, varga, vasmíves – 18 foglalkozás.
Szállítás, kereskedelem: hajós, kalmár, kocsis, szekeres, vámos – 5 foglalkozás.
Uradalmi gazdálkodás, rendfenntartás, hivatal: altiszttartó, darabont, hóhér, katona, kulcsár, majorosgazda, õr, porkoláb,
tiszttartó, zsoldos – 10 foglalkozás.
Hangszeres játék: hegedûs, lantos, orgonista, sípos – 4 foglalkozás.
Szellemi foglalkozások: literátus, pap – 2 hivatás.
Felhasznált irodalom:
BAKÁCS, 1971: Bakács István: Hont vármegye Mohács elõtt. Budapest, 1971.
BAKÁCS, 1982: Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. 1002-1437. Oklevélregeszták. Pest Megye Múltjából
5. Budapest, 1982.
DARÁNYI – KOCZÓ – PÁSZTOR, 2004: Darányi László – Koczó József – Pásztor Csaba: Perõcsény – a 750 éves
település. Perõcsény, 2004.
HORVÁTH, 1987: Horváth Lajos: A Börzsöny-hegység bányászatának vázlata. In. Váci Könyvek 3. A Vak Bottyán
Múzeum Közleményei, Vác, 1987. 139-155. o.
HORVÁTH M.: Horváth M. Ferenc: Nagybörzsöny. Száz magyar falu könyvesháza. Hely és év nélkül.
KOCZÓ, 2000: Koczó József: Vámosmikola a középkorban. Honti Füzetek 3. Vámosmikola, 2000.
KOCZÓ, 2009: Falu a Börzsöny tetején. Kóspallag a Börzsöny-vidék legfiatalabb települése. Kóspallag, 2009.
KOLACSKOVSZKY, 1938: Kolacskovszky Lajos: A Börzsöny multja a néphagyományok szerint. Turisták Lapja 50.
(1938). 186 -190. és 311 -317. o.
MRT 9. 1993: Pest megye régészeti topográfiája XIII/2. k. A szobi és a váci járás. Szerk.: Torma István. Magyarország
Régészeti Topográfiája 9. Budapest, 1993.
PMM, 1958: Pest megye mûemlékei. Szerk.: Dercsényi Dezsõ. Magyarország Mûemléki Topográfiája. V. Budapest,
1958. I-II. k.
PMM I/2. 2001: Tringli István: Pest megye a késõ középkorban. In Pest Megye Monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686ig.
Szerk. Zsoldos Attila. Budapest, 2001. 75-194. o.
A dolgozat része a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány „Unger Mátyás Emlékére” szakalapítvány által támogatott
Az Alsó-Ipoly mente történeti földrajza – az államalapítástól a XX. század végéig címû pályamunkának.
12