börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi ...

7
Szabó Vince pálos tanár térképe 1758-ból: Toronyallya
A malomárkot és az épületet a térképek alapján lokalizálták, s 1988-ban Miklós Zsuzsa régész végzett a helyszínen
hitelesítõ ásatást. A malomárok érdekessége – ami Magyarországon egyedülálló –, hogy közel 9 méter hosszan alagútban
szállította a vizet a malomkerék meghajtásához. Valószínûsíthetõ, hogy a jelenlegi országút jobb oldalán található réten már
lábakon álló favályúban vezették a vizet. A malom a XIV-XV. században épülhetett, és a pálos kolostorhoz tartozott. A
Korompa- és Kis-Hanta-patak összefolyásától Malom-völgyi-patak a vízfolyás neve, mely Törökmezõ közelében újabb
malmot hajtott.
Visk malmát 1507-bõl említik, Barátiban 1509-ben egy határjárás során úgy rendelkeznek, hogy a határjelet a patakmalom
mellé kell állítani, s szó esik még a malomárok hídjáról is.
A malom mellett gyakran találkozunk malomhely kifejezéssel, mely egykor volt mûködõ malom helyét jelenti.
Erdõélés
A börzsönyi erdõk bõségesen ellátták a falvakat az erdõélés (erdõhasznosítás, mai kifejezéssel: erdõgazdálkodás)
minden lehetséges módjával. A Börzsöny hatalmas erdõségeiben a korabeli szóhasználat szerint bárdos, makkos és
eresztvény (sarja erdõ) erdõket különböztettek meg. A bárdos erdõ volt a legértékesebb, az eresztvény a legsilányabb.
A falvakban lakók közös rendelkezésére állt favágás és makkoltatás céljára a használat alatt levõ erdõ.
Az erdõk azonban nem csak fával látták el az itt lakókat, hanem erdei gyümölccsel, gombával és madár- valamint
vadhússal a vadászatra, vadfogásra jogosultakat.
Emlékek leginkább a királyi vadászatokról maradtak fenn. 1340-tõl Károly Róbert vadászó helye Damásd vára, ahol
tavasztól õszig tartózkodott. A betegeskedõ I. Károly király élete végén azért választotta egyik kedvelt tartózkodási helyéül
Damásd várát, mert itt vadászni is lehetett. Mátyás király és felesége, Beatrix is szívesen vadászott a honti erdõségekben,
a „berneczei-kemenczei” hegységben. A falu közelében Királyháza és Királykút helynevek õrzik Hunyadi Mátyás, Királyné
pallagja pedig felesége emlékét.
Bányászat
A börzsönyi bányászatot oklevélben 1312-ben említik elõször annak kapcsán, hogy Csák Máté híve, Ibur fia István
Börzsönyt elfoglalta, elpusztította és ezüstbányáját bitorolta. A hely jólétére utal az a tény, hogy az 1332-37. évi pápai
tizedjegyzékben szereplõ öt, a honti fõesperességhez tartozó település közül legtöbbet Börzsöny Petrus nevû plébánosa
fizet: 2½ márkát.