börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi ...

hogy elrakják, és hol az egyik, hol a másik lökje ki az utcára, ezért az lesz a leghelyesebb, ha befogadja magához.
Egyelõre, aztán meglátja.
Marcsi figyelmeztetõen mutatott a képernyõre:
– Ne tessék, idegeskedni! Én most elmegyek, és Isten áldja meg a jóságát!
– Szó sem lehet róla! Itt maradsz!
A lány azonnal válaszolt:
– Nem akarok több galibát okozni.
– Megértette! – csodálkozott el a tiszteletes. – Hát te szájról is tudsz olvasni?
A lány elõkotort egy noteszt a zsebébõl, s ezúttal odafirkantotta a válaszát.
– Nagyjából, de csak, ha lassan, tagoltan és rövid mondatokban tetszik beszélni.
– Nagyszerû! Figyelj ide, kedves… Hogy is hívnak? Fehér Tóth Marcsi. Úgy döntöttem, hogy befogadlak a paplakba.
Te leszel a házvezetõnõm, mint Aranka néni volt valamikor. Emlékszel rá?
– Emlékszem. Legyen szíves, lépjen az árnyékba, és nézzen mindig a szemembe! Úgy jobban megértem.
– Fõzni tudsz?
– Fõzni, varrni, mosni, vasalni…
– Gratulálok! Isten hozott a parókián! – ölelte át a fiatalember. – Már kezdem pedzeni, mire kellettél te a Gábornak. Jaj,
bocsáss meg, nem akartalak megbántani.
A lány ajka megrándult, ergo érzékeny pontra tapintott. Az kétségtelen, hogy szép leány, de akkor is! Még ha fõzött,
mosott is rá, kell legyen itt még valami, amiért az özvegy annyira „megbecsülte” – vizsgálta át a lányt János reflexszerûen.
– Nem tartozik rám, csak úgy kérdezem: egyáltalán jól kijöttetek egymással? – fedezte fel legnagyobb megdöbbenésére
a lány nyakán, arcán, legfõképp a szeme alatt a fizikai erõszak nyomait. – Látom, elagyabugyált – simított végig a kék
foltokon. – Talán még élvezte is az a szadista. Naná, hogy élvezte! Most már minden világos! – tottyant a számítógép elõtti
karosszékbe, és azon melegében kapcsolatba lépett Margittal. – Szia, Margit! Milyen jó, hogy éppen online vagy.
– Te meg felindult, úgy tûnik. Halljuk, mi történt? Felrobbantották a református templomot?
– Ne viccelj! Csak azt szeretném közölni, hogy felvennék egy házvezetõnõt, ha nem zavarna.
– Felõlem! Vedd fel, és kész, ezért hívtál fel ilyen sürgõsen?
– Nem kellett volna? Mindegy, el akartam kerülni, hogy újra félreérts. Tudod, mint Amy esetében a jó múltkor. A lány dolgos,
tisztességes stb. A részleteket hagyjuk késõbbre.
– Lááány? Itt van nálad? Hadd lássam!
– Marcsikám, gyere, mutatkozz be, légy szíves, a menyasszonyomnak!
– Ffehér Ttóth Mmária.
– Milyen furán beszél a védenced!
– Sajnos süketnéma, azonkívül hajléktalan és állapotos, akivel az emberek nagyon csúnyán elbántak.
– Milyen megható love story, de engem nem ejt át, és ha rám hallgatsz, ebben a percben kirúgod.
– Egyszóval nem tetszik – ugrott ráncba Jánoska homloka. – Nekem meg az, hogy ilyen érzéketlen leány vagy.
– Nem érzéketlen, csak óvatos. Ismerem én jól ezeket az áldozatul esett barikat. Sírnak jobbra, illegetik magukat balra,
aztán mire észbe kapsz, már te vagy a következõ áldozat.
–Bízzunk benne, hogy nem így lesz, és ki segítsen ezen a megesett „barikán”, ha nem Isten szolgája? – kereste tekintetével
Fehér Tóth Marcsit, aki éppen abban a pillanatban készült kisurranni a szobából. – Te meg hova mész? Meggondoltad
magadat?
– Nem akarom, hogy összevesszenek miattam – mutatta meg Marcsi a noteszébe írt válaszát.
– Nem veszünk össze, ne aggódj – kapcsolta ki János a computert. – Ha elfogadod az ajánlatom, menj máris a holmidért!
Elég nagy a parókia, elférünk benne ketten is.
A lány megindultan csókolt kezet Jánosnak.
– Ne, Marcsika, ez nálunk nem szokás – húzta el a kezét gyorsan a fiatal lelkipásztor.
A lány boldogan szaladt a cuccáért. János csak most ébredt rá igazán, mit cselekedett. Hogy Margit megorrol ezért, az
elõre megjósolható. És ha ehhez hozzáveszi a Tatár testvérek bosszúját meg a falu nyelvét, mert erre is számíthat, az
lenne a legbölcsebb, ha semmibe se avatkozna. No, ez vitathatatlan, ám semmilyen szempontból sem etikus,
következésképp azért is azt teszi, amit a szíve, hite parancsol.
38