börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi helikon börzsönyi ...

Az országzászló-állítás az 1930-as években vált tömegessé Magyarországon. A mozgalom Urmánczy Nándor
erdélyi születésû újságíró, parlamenti képviselõ nevéhez fûzõdik, aki 1925-ben javasolta egy olyan zászlórúd felállítását,
amelyen Trianon emlékére - az elvesztett országrészek miatti fájdalmat kifejezve - állandóan félárbocon van a lobogó.
1928. augusztus 20-án állították fel az elsõ, úgynevezett ereklyés országzászlót Budapesten, a mai Szabadság téren. A
magyar címerrel ellátott nemzeti színû lobogó talapzatába összegyûjtötték az ország összes vármegyéjének, településeinek,
nevezetesebb történelmi helyeinek egy kis földjét.
Urmánczy Nándor
Molnár Ferenc tarcali fõoktató terjesztette fel 1930 õszén azt a javaslatot, hogy a budapesti Szabadság téren
felállított Ereklyés Országzászló mintájára minden községben a leventék gyülekezõhelyén állítsanak fel egy magas árbocot
és erre minden foglalkozás elején húzzák fel a nemzeti zászlót, s a foglalkozás végén azt ünnepélyes keretek közt vonják be.
A társelnök megvalósításra ajánlotta a leventeegyesületeknek, kiegészítve azzal, hogy a zászló a nemzeti ünnepeken is
felvonassék. Azután állították fel a többi országzászlót hazánkban. Az országzászló-akció vidéki elterjesztését az Ereklyés
Országzászló Nagybizottság szervezte meg Urmánczy Nándor vezetésével. A mozgalom vidéken 1932 májusában
Nagykanizsán indult útjára, a századikat 1934-ben Sátoraljaújhelyen, s 1941-ben már a hatszázadik országzászlót állították.
A budapesti emlékmû szolgált mintául, s összességében több mint ezer településen állítottak fel hasonlót a negyvenes
évek közepéig. Ezek egy része ún. „ereklyés országzászló” volt, az ereklyék a budapestihez hasonlóképp a volt vármegyékbõl,
városokból, és az elsõ világháborús katonatemetõkbõl ideszállított földek voltak. Az utolsót 1944-ben emelték Erdélyben,
visszacsatolt területeken.
Ezt követõen el is kezdték az eltávolításukat. A nógrádi országzászló is ilyen sorsra jutott, hiszen 1951-ben a helyi
politika képviselõi lefûrészelték a talapzatról, s csak a rendszerváltás tájékán kerülhetett vissza a helyére. Az emlékmûvek
többségén, az alaptömb elõoldalán szerepelt Nagy-Magyarország térképe, benne a csonka ország körvonalával. A többi
64