You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
múlt század harmincas éveiben megjelentek<br />
Amerikában a „marslakók”.<br />
A Ezúttal nem Orson Welles feledhetetlen<br />
rádiójátékáról van szó, hanem egy tudóskörökben<br />
elterjedt anekdotáról, amely azokról a<br />
magyar emigráns tudósokról szól, akik később<br />
megváltoztatták a történelmet... Ez az anekdota<br />
egyébként annyira elterjedt az Egyesült<br />
Államokban, hogy egy korai tudományos-fantasztikus<br />
filmben a földönkívüliek magyarul<br />
beszéltek. Az említett „marslakók” a következő<br />
felsorolásban is szerepelnek, de természetesen<br />
nem csak ők szolgálták találmányaikkal az<br />
emberiséget.<br />
Bay Zoltán. Radarvisszhangot fogott fel a<br />
Holdról, ami a radarcsillagászat kezdetét jelentette.<br />
Magyar tudósok<br />
Szakáts Gábor. Hozzá pedig a lángszóró...<br />
Asbóth Oszkár. A helikopter megalkotója.<br />
Szilvay Kornél. Ő pedig a poroltóé.<br />
Jedlik Ányos. A dinamó feltalálója, akinek<br />
nem utolsósorban a szódavizet is köszönhetjük.<br />
Bánki Donát. A karburátor, más néven a<br />
porlasztó kifejlesztője.<br />
Lovász László. A világon mindenhol tárt<br />
karokkal fogadták, és várják ma is. Ő mégis<br />
hazajött, hogy segítsen a következő nagy<br />
magyar matematikusgeneráció nevelésében.<br />
Wolf-díjjal jutalmazták, ami a Nobel-díj matematikai<br />
megfelelője.<br />
Eötvös Loránd. A róla elnevezett torziós<br />
inga az egyik leghíresebb magyar műszaki találmány,<br />
segít a kőolaj- és földgázkutatásban.<br />
Kemény János György. A BASIC számítástechnikai<br />
nyelv egyik megalkotója.<br />
Neumann János. A tudománytörténet<br />
legnagyobbjai között tartják számon világszerte<br />
a 20. század egyik legeredetibb matematikai<br />
gondolkodóját. Ő volt a játékelmélet<br />
atyja, és az elektronikus számítógépek egyik<br />
kifejlesztője.<br />
Irinyi János. A világ egyik leghasznosabb<br />
találmányának, a biztonsági gyufának a megalkotója.<br />
Hell Miksa. A világon elsőként mérte meg<br />
a Föld–Nap távolságot, 1769-ben.<br />
Rényi Alfréd. Bebizonyította, hogy bármely<br />
páros szám felbontható két prím szám<br />
összegére. Világhírű matematikusunk nevét<br />
ma az MTA Matematikai Kutatóintézete viseli.<br />
Szilárd Leó. Felfedezte a neutron-láncreakciót,<br />
bebizonyította az uránium hasadásakor<br />
bekövetkező neutron-sokszorozást. Megfogalmazta<br />
azt a – később Einstein által aláírt<br />
– levelet, amely meggyőzte Roosevelt elnököt<br />
az amerikai atombomba megépítésének szükségességéről,<br />
a Manhattan Terv elindításáról.<br />
Verancsics Fausztusz. Az ejtőernyő kifejlesztője.<br />
Luppis János. A torpedó (nem a játék, a<br />
fegyver...) feltalálója.<br />
Teller Ede. Az ő nevéhez fűződik az atombombánál<br />
is erősebb hidrogénbomba...<br />
Galamb József. Ő tervezte a híres Ford T-<br />
modellt, a világ első népautóját. Tizenötmillió<br />
példányt adtak el belőle...<br />
Az alábbiak munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták:<br />
Lénárd Fülöp (1862–1947). 1905-ben kapott<br />
fizikai Nobel-díjat a katódsugárzással kapcsolatos<br />
munkáiért. Az ő dynamida-elmélete volt<br />
például a Rutherford-féle atommodell alapja.<br />
Bárány Róbert (1876–1936). 1914-ben<br />
jutalmazták orvosi Nobel-díjjal a belső fülben<br />
elhelyezkedő egyensúlyozó szerv, a vesztibuláris<br />
apparátus jobb megismeréséért.<br />
Zsigmondy Richárd (1865–1929). 1925-<br />
ben kapott kémiai Nobel-díjat a kolloid oldatok<br />
heterogén természetének magyarázatáért,<br />
és a kutatásai során alkalmazott ultramikroszkóp<br />
tökéletesítéséért.<br />
Szent-Györgyi Albert (1893–1986). 1937-<br />
ben kapott Nobel-díjat, amiért azonosította a<br />
C-vitamint a magyar paprikában.<br />
Hevesy György (1885–1966). 1943-ban<br />
jutalmazták kémiai Nobel-díjjal egy radioaktív<br />
jelzőmódszer kifejlesztéséért, amellyel kémiai<br />
folyamatokat – például állatok metabolizmusát<br />
– lehet tanulmányozni.<br />
Békésy György (1899–1972). 1961-ben<br />
kapott orvosi Nobel-díjat a fül csigájában létrejövő<br />
ingerületek fizikai mechanizmusának<br />
felfedezéséért.<br />
Wigner Jenő (1902–1995). 1963-ban kapott<br />
Nobel-díjat az atommagok és az elemi<br />
részecskék elméletében végzett munkájáért.<br />
Nevéhez fűződik a világ első atomreaktora.<br />
Gábor Dénes (1900–1979). 1971-ben kapott<br />
Nobel-díjat, mivel feltalálta és kifejlesztette<br />
a holográfiát.<br />
Harsányi János (1920–2000). 1994-ben<br />
adták át neki a közgazdasági Nobel-díjat korlátozott<br />
információjú játékelmélete kidolgozásáért.<br />
Az amerikai állam például az olajkutak<br />
árverésein alkalmazta sikerrel. Az elmélet alkalmazásával<br />
a korábbiakhoz képest az állam<br />
nyeresége megtízszereződött.<br />
Oláh György (1927–). 1994-ben jutalmazták<br />
Nobel-díjjal a karbokation-kémiához való hozzájárulásáért.<br />
Ennek legelismertebb folyománya<br />
az ólmozatlan benzin gazdaságos előállítása.<br />
Kertész Imre (1929–). 2002-ben kapott<br />
irodalmi Nobel-díjat a Sorstalanság című regényéért,<br />
amely az auschwitzi és buchenwaldi<br />
haláltáborokban átélt borzalmakról szól. A<br />
könyv nemcsak a világhírt hozta meg a szerzőnek,<br />
a nagyközönség végre itthon is megismerte<br />
a nevét.<br />
Avram Hershko (1937–). Herskó Ferencként<br />
látta meg a napvilágot Karcagon. Ő és<br />
még két társa kémiai Nobel-díjat kapott 2004-<br />
ben a sajtó által „a halál csókjának” titulált<br />
mechanizmusért (ubiquitin-mediálta fehérjebomlás).<br />
Ennek egyebek mellett a rák kifejlődésében<br />
is van szerepe.<br />
Jó Pajtás, <strong>22</strong>–<strong>23.</strong> szám, 2010. június 10.<br />
10
Change language