doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

lagnak közel háromszorosa (8,6%). Bár a munkanélküliség szintje folyamatosan csökkent,
a probléma továbbra is komoly feszültségek forrását jelenti.
Az iparban foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma (49 fı/ezer lakos) 1998-ban a vidéki
átlag kétharmada volt. A Kisvárdai kistérségben kissé magasabb, mint a két másikban.
Az országos trendnek megfelelıen 1990 óta a kistérségekben is jelentıen csökkent az ipari
foglalkoztatottak aránya, ám a csökkenés üteme lassabb volt (–33,8% 1990–1997 között).
A csökkenés a Vásárosnaményi kistérségben gyorsabban ment végbe, ott elérte a vidéki
átlag szintjét (38%) (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai évkönyv, 1998). Kevesebb
volt az üzemek száma, így kevesebb létszámot lehetett leépíteni!
Az övezetet alkotó három kistérség helyzete a 2000-es években sem változott, lényegében
stagnálás tapasztalható.
A határ menti kistérségeket befolyásoló záhonyi vasúti átrakó teljesítménye erısen függ
a szomszédos Ukrajna és Oroszország mikro- és makrogazdasági állapotától. Jelenleg az
átrakó kapacitásának negyedét használják ki. Bár az utóbbi két évben a forgalom növekszik,
a befelé fıként nyersanyagok és gépek, kifelé pedig mezıgazdasági termékek és
élelmiszerek szállítását, valamint átrakását végzı helyi egység kapacitása ma még messze
meghaladja az igényeket. Ennek következtében a termelésben és szolgáltatásban állandó
ingadozások tapasztalhatók, amelyek a helyi lakosságot súlyosan érintik. A munkanélküliség
szintje még mindig nagyon magas – elsısorban az elbocsátott vasutasok száma miatt –,
a helyi tıke gyengesége miatt eddig nem érkezett számottevı új ipari fejlesztés a térségbe.
Az elmúlt években a megyeszékhely, Nyíregyháza erıteljes gazdasági fejlıdése negatív
hatást gyakorolt a térségre, mert ahelyett, hogy növelte volna a befektetık letelepedési
kedvét, inkább újabb konkurenciának tekinthetı. A munkanélküliség mellett a másik igen
súlyos szociális probléma a képzett munkaerı folyamatos elvándorlása. A térség egyelıre
emiatt sem számíthat komoly betelepülı vállalkozásokra.
A három kistérségben 1996 és 2008 között kb. 2–2,5 Mrd Ft beruházást hajtottak
végre (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai évkönyv, 1996–2008). A korábbi hagyományokra
és lehetıségekre építve a térség legtöbb vállalkozása jelenleg is a vasúti átrakókhoz,
illetve a vasúti szállításhoz és a logisztikához kapcsolódó gazdasági tevékenységet
folytat.
A négy 300 fınél többet foglalkoztató vállalkozás közül kettı, már a vállalkozási övezet
megalapítása elıtt is a térségben mőködött, de az elmúlt évek során jelentıs beruházásokat
14