doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

IV. ZÁHONY TELEPÜLÉS
ÉS A VASÚT TÖRTÉNETE
1860-tól 1920-ig
A Tisza-könyök térségében a vasút építése hozott változást elıbb a Tisza északi oldalán,
majd évekkel késıbb a záhonyi oldalon is. Az elsı vasúttársaság, amely megjelent Északkelet-Magyarországon,
a Tiszavidéki Vasúttársaság.
1. Tiszavidéki Vasúttársaság
A bécsi székhelyő Tiszavidéki Vasúttársaság 1856–1880 között mőködött. Megalakulásakor
a vasúttársaság engedélyesei (túlnyomórész magyar arisztokraták, az Andrássy, Apponyi,
Barkóczy, Eszterházy, Károlyi, Wenkheim, Zichy stb. családok tagjai) engedélyt kaptak
egy Pesttıl Miskolcig, Miskolctól Kassáig, Miskolctól Tokajon át Debrecenig, valamint
egy Arad–Püspökladány közötti vasútvonal megépítésére. A vasúti engedélyeseknek
az állam eladta az államköltségen épülı Szolnok–Debrecen és Püspökladány–Nagyvárad
közötti vonalakat.
A vasúttársaság mőködése alatt folyamatosan pénzzavarral küszködött, ezért az állam,
rendszeresen kedvezményekkel támogatta. 1858-ban engedélyezték a törzstıke leszállítását
és bankkölcsön felvételét. 1859-ben beleegyeztek, hogy anyagi okokból ne építsék meg a
Pest–Miskolc közötti vonalat. Annak ellenére, hogy a kiegyezés után a vasúttársaság újabb
és újabb pénzügyi kedvezményeket kapott az államtól, 1869-re adósságuk már több mint
5,3 millió forintra rúgott.
A Tiszavidéki Vasúttársaságnak szinte folyamatosan rossz volt a sajtója. Különösen az
1860-as évtizedben a magas szállítási tarifákért, a német szolgálati nyelvért, a magyarul
beszélı vasutasok alacsony számáért folyamatosan bírálatok érték. 1880-ban a magyar
kormány és a Tiszavidéki Vasúttársaság szerzıdést írt alá az államosításáról.
Az 1880. évi XXXVIII. törvénycikk felhatalmazta a kormányt a vasúttársaság megváltására.
A vasúttársaság által épített vasútvonalak megnyitási évek szerint:
1857: Szolnok–Debrecen
1858: Püspökladány–Nagyvárad
38