doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

A Felsı-Tisza déli oldala közlekedési szempontból holt térré alakult, mert ebben a térségben
az év minden szakában biztonságosan járható közút nem volt. A Tisza sem volt
hajózható egész évben. A vasútvonalak kezdeti kiépítése pedig a közutak nyomvonalát
követte, így a Tiszával párhuzamosan állandó közlekedési nyomvonal nem épült, csak a
folyó északi oldalán.
5. táblázat
A népesség alakulása a meghatározó településeken,
az Ungvár–Csap–Nyíregyháza vasútvonalon
1850 1870 1890
Ungvár 6 700 11 000 11 800
Kisvárda 3 000 4 700 6 500
Nyíregyháza 18 630 * 21 038 26 607
Záhony (a vasútvonal átadása 1873) 586 881 1 100
Forrás: Horváth, 1997. KSH Népszámlálás.
(Nyíregyháza lakossága 1850-ben Fényes Elek adatai szerint 18 630 fı. Az osztrák népszámlálás
alapján 13 118 fı.)
4. térkép
A Magyar Északkeleti Vasúttársaság 1857 és 1873 között megépített
vasútvonalainak hálózata
Forrás: Horváth 2000.
50