doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...
doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...
doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
elszállítását a Kárpátokból. Ez a szállítás sokkal megbízhatóbb volt, mint a megszokott vízi<br />
tutajon való szállítás. Megváltozott az útirány is, Szeged helyett Budapest a végállomás.<br />
„Az volt a feladat, hogy az itt felhalmozott bányakincsek és fanemőek, amelyek mellett a<br />
máramarosi nép nyomorban és szegénységben élt: hozzáférhetıkké és értékesebbé tétethessenek.<br />
Különösen belátta a kormány annak szükséges voltát, hogy a Máramaros-Szigeth<br />
környékén mővelés alatt álló, kimeríthetetlen kincstári sóaknák terméke, az addig divatban<br />
volt kezdetleges szállítási mód, a mindenféle viszontagságainak kitett tutajozás és tengelyen<br />
továbbítás helyett, végre valahára gyors, biztos és jutányos fuvar legyen szétküldhetı;<br />
s azon felül a fában szegény alföld, a máramarosi hegyek erdészeti kincseiben részesíttethessék.”<br />
16<br />
A Magyar Északkeleti Vasúttársaság vasútvonalainál már tervezéskor alapfeladat volt,<br />
hogy biztosítsa a Magyar Királyság és Oroszország vasúti összekapcsolását. A megalakult<br />
önálló magyar kormány a vasutat nemcsak a fontos belföldi célokra akarta felhasználni,<br />
hanem a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódáshoz is azonnal használni akarta.<br />
„Az 1867. év kezdetén alakult önálló magyar kormány, amelyre ezen ügy elintézése átszállott<br />
– azon nézetbıl indulva ki, hogy hosszabb vonalakból álló vasúti vállalatok, az<br />
ország közgazdászati érdekeinek jobban megfelelnek: említett érdektársulatot felszólította,<br />
hogy a Waldstein János és Schönborn Buchheim Ervin grófok vezetése alatt, a felsı Magyarország<br />
keleti részén létesítendı vasúti hálózat tervezésére és kiépítésére idıközben<br />
alakult érdektársulattal egyesülvén, az általa tervezett vonalat azzal közösen építse ki. E<br />
tárgyra nézve az egyezmény 1867. év november havában létre is jött; és az egyesült érdektársulat<br />
az engedélyezés feltételeit illetıleg azonnal tárgyalást kezdett a kormánnyal, amely<br />
1868. év tavaszáig elhúzódott. Ez alatt, egy gácsországi nagybirtokosokból álló érdektársulat<br />
is folyamodott Gácsország keleti részében létesítendı oly vaspálya hálózatra szóló engedélyért,<br />
amely a keleti Gácsországot Stryn és Skolén át Munkács felé Magyarországgal,<br />
és Chodorowon, Tarnopolon át Woloszcyska felé Oroszországgal hozná összeköttetésbe.<br />
Ezen érdektársulat a magyarországi egyesült érdektársulat oly czélból lépett összeköttetésbe,<br />
hogy Magyarország északkeleti vidéke és Kelet-Gácsország számára vasúti hálózatot<br />
létesítsen.” 17 A tárgyalások elakadtak, a közvetlen összeköttetés csak késıbb valósul meg.<br />
16 A Magyar Északkeleti Vasút Építésének Története. Budapest, 1984. Magyar Mőszaki és Közlekedési Múzeum<br />
Könyvtár. Ktj: D 1520.<br />
17 A Magyar Északkeleti Vasút Építésének Története. Budapest, 1984. Magyar Mőszaki és Közlekedési Múzeum<br />
Könyvtár. D 1520.<br />
40