doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

intézet igazgató, University of Security Managment in Kocice. Logisztikai klaszterek szerepe
az innovációban. Miskolc Egyetem 2009. november 6.).
A MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága korábbi „tematikus” átrakó pályaudvarai az ezredfordulóra,
az átrakási tevékenységre létrejött magánvállalkozások tulajdonába kerültek.
Ezek a vállalkozások zömében a kis ráfordítással, nagy hasznot hozó átrakási területeket
igyekeznek megszerezni – sikerrel. Így a MÁV és késıbbiekben az utódszervezetei az egyre
kevésbé kifizetıdı átrakási tevékenységet végzik. Egyre kevésbé nyereségesek, és ezzel
tulajdonképpen, mint állami vállalatok, saját maguk felszámolását készítik elı, és indokolják
meg. Az átrakásra létrejött vállalkozások elsı lépésben a közúton is jól megközelíthetı
átrakó pályaudvarokat privatizálták. Mivel az átrakást követıen személyesen nem érdekeltek
abban, hogy feltétlenül vasúton történjen a továbbszállítás, így jelentıs az átrakott áruk
közúton való továbbítása. Ezt a helyzetet súlyosbítja a közlekedési tárca által hivatalosan
meghatározott vasúti tarifák mértéke. A 1990-es években egy kamionnyi áru továbbítása
közel annyiban került kamionnal Csap és Budapest között, mint vasúton Csap és Záhony
között. Ha mégis a vasúti átrakó szolgáltatásait választja a megrendelı, akkor a megrendelés
teljesítését gyakorlatilag 1948 óta veszélyezteti az állandó vasúti kocsi hiány. Itt nem
speciális vagonokról van szó, hanem normál pıre vagy fedett vagonokról. A rendszerváltás
elıtt a záhonyi igényeket, valamilyen formában akár más vasúti igazgatóságok komoly
gazdasági kára ellenére is, de ki kellett elégíteni. A szovjet–magyar áruszállításokban nem
lehetett fennakadás. Mára ez a politikai kényszer megszőnt.
A gördülıállomány hiánya miatt Záhonyban az átrakás elhúzódik, és az átrakás önköltsége
a jelentıs kocsiállás kötbér miatt megnövekszik, ezzel együtt a fuvarozási határidı
sem tartható, aminek következménye a fuvaroztatók részérıl más átrakók, illetve más útvonalak
keresése.
Az EU-csatlakozást, illetve a MÁV CARGO privatizálását követıen még nem látható
tisztán, milyen forgalmak maradhatnak el, vagy esetleg milyen forgalmak jelentkeznek
majd Záhonyban.
1980 és 1990 között a MÁV Záhonyi Üzemigazgatósága nem csupán egy klasszikus
vasúti fuvarozási központ tevékenyégét látta el, hanem annál összetettebb feladata volt. Itt
egy kis területen koncentrálódnak a klasszikus vasúti árufuvarozás, a forgalmi üzemeltetés,
rendezı pályaudvarok üzemeltetése, a határállomási feladatok széles és normál vonalakhoz
kapcsolódva, vasúti átrakás, raktározás és az ezeket kiszolgáló mőszaki, technológiai, logisztikai
tevékenységek. A MÁV szervezeti felépítésének megváltoztatásával ezt az egysé-
18