doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

területet jelentett.” 9 Az említett g/h változást figyelembe véve, „záhony” szó a mai napig
létezik a szláv nyelvekben: „загонъ” (za/g/h/ony) a szarvasmarhák számára épített karámot
jelent. 10
Ezt az álláspontot erısíti meg Kiss Lajos, a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában.
„Záhony’ helység Szabolcs-Szatmár megyében Kisvárdától észak–északkeletre. . Északi
szláv eredető; vö, szlk. Záhon hn. (Habovštiak: OrChotN. 87). Köznévi elızményhez 1:
zahon ’kerti ágy, ágyás. R keskeny földsáv; 4–8 barázdát magában foglaló régi területmérték;
szlk. cseh: Záhon ágyás, parcella, tag, tábla. ukr. загін (birtokos esetben загону) parcella,
tag, tábla, karám, akol. Etimológiailag azonos a déli szlávoktól átvett székelyföldi
Zágon-nal, de összetartozik a m. pagony (fiatal, ritkás erdı, liget) szláv eredetijével is.” 11
Az biztos, hogy a Tisza árterében rideg állattartást folytattak a XI–XV. század között.
Záhony mint „karám” valószínőleg Drugeth János nádor birtokaihoz tartozó ártéri, mocsaras-lápos
legelı volt. Az állatok ırzését, felügyeletét ellátó jobbágyok csak késıbb települtek
ki az ártérbe. Ezt a mai tiszai ártérben elhelyezkedı tanyás (bokorgazdás) lakótérséget
„Mocsár” elnevezéssel megtalálhatjuk az 1780-as ország felmérésben. 12
3. Záhony település
A dokumentumok alapján rögzíthetı, hogy Záhony mint konkrét település 1341-tıl létezik.
Az oklevelekbıl feltételezhetı, hogy Záhony térségében kellett lennie tiszai átkelınek,
mert különben Ung vármegye felıl nem lehetne megközelíteni, valamint a település Szabolcs,
Szatmár és Bereg vármegye felıl jól megközelíthetı volt a korabeli útvonalakon.
A térség elsı hiteles leírását a II. József által elrendelt katonai felmérés adta Magyarország
katonai térképének elkészítésérıl. A Habsburg Birodalom elsı nagy méretarányú térképének
felvétele 1763-tól 1787-ig tartott, amelynek során 5400 darab 64x42 cm nagyságú
felvételi lap készült. Magyarországról 1782–1784 között készült 1:192 000 léptékő, 43
lapból álló kéziratos térkép. Magyarországot I–XXXIX. terjedı függıleges oszlopokra
(collone) és azokon belül folyamatos számozással jelölt vízszintes szelvényekre (sectio)
osztja.
9 Hutás József helytörténeti győjteménye, Záhony.
10 Orosz–magyar szótár. I kötet. Szerk.: Hadrovics László, Gáldi László. Akadémiai Kiadó, 1989. 453. oldal.
11 Kiss Lajos: A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára, L–Zs. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 4. kiadás.
793. oldal.
12 Magyar Országos Levéltár s78 térkép fony ung mocsar_001_006.
34