doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

osokban tapasztalható munkaerı problémák miatt – egyre több cég telepedett le a magyarlakta
falvakban, illetve hegyvidéki településeken.
Természetesen ez nem vonatkozik a szórvány magyarság által lakott kelet-kárpátaljai
vidékre!
Ágazati bontásban az ipar áll az élen – az összes befektetés 75,8 százaléka ide irányul.
Domináns a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textilipar, gépgyártás, fafeldolgozás) részaránya.
A nem termelı szférában (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, szállítmányozás)
az összes befektetés mintegy 13 százaléka van jelen (Baranyi, 2009).
A magyar cégek egyre jelentısebben használják ki a komparatív elınyöket: az olcsó
energia, bérleti díjak, munkaerı miatt egyre több cég bérmunkáltat a térségben, elsısorban
a textil-, cipı- és gépipar terén, a két oldal értéke közel 60 millió dollárt tesz ki, jelentıs
létszámot foglalkoztatva (mintegy 5 ezer fı). Pozitív tendencia, hogy egyre több, korábban
bérmunkáltató cég befektetıvé minısül át.
Összességében megállapítható, hogy Kárpátalja jelentıs szerepet tölt be a magyar–
ukrán gazdasági együttmőködésben. A tények is azt bizonyítják, hogy alaptalanok voltak a
vízumrendszer bevezetésével kapcsolatos aggodalmak, amelyek szerint az intézkedés komolyan
visszaveti gazdasági kapcsolatrendszerünket, mert Magyarország európai uniós
csatlakozása további lökést adhat, amennyiben fokozottabban élünk a határ menti, határokon
átnyúló együttmőködés lehetıségeivel, kihasználva az EU-s pályázati alapokat. Örvendetes,
hogy a 2004-ben megkötött kétmegyés megállapodás egyre több tartalommal
töltıdik meg, fokozódik az önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági egységek
együttmőködése.
Kárpátalja megye fontos láncszeme a magyar–ukrán, illetve Magyarország FÁKtagállamokkal
folytatott együttmőködésének. Ez a szerep hazánk EU-s csatlakozását követıen
tovább fokozódhat, mivel a térség gazdasági rendszerváltó határ, éppen ezért mindkét
oldal számára kulcskérdés a határ menti együttmőködés fejlesztése. Ehhez Magyarországnak,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének sokkal nagyobb érdeke főzıdik, mivel az V. számú
közlekedési folyosó révén, nem csak névleg, kelet–nyugat kapujává válhat. Kárpátalja
megye érdeke ugyanezt kívánja, de Ukrajna számára a kelet–nyugat irányú kapcsolat Szlovákián
és Lengyelországon keresztül is nyitva áll. Erre feltétlenül figyelnie kell Magyarországnak.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal
közösen 2003-ban indította el az Európai Unió TACIS-programjának támogatásá-
22