doktori disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

en, köszönhetıen az ország gazdaságpolitikai orientációváltásának, amelynek nyomán
Záhony és tágabb térsége a Szovjetunió és Magyarország közötti árucsere kapujává vált.
Záhonyban, a keletrıl érkezı széles nyomtávú és a közép- és nyugat-európai szabványnak
megfelelı normál nyomtávú vasúti sínpárok találkozási pontján felépült átrakó elsısorban
a Szovjetunió, Dél-, és Közép-Európa kereskedelmét összekötı vasúti átrakója. A térségben
az erre épülı vasúti szállítással kapcsolatos állami szolgáltatásokat, hatóságokat telepítettek
le.
A forgalom nagysága és a szolgáltatások mennyisége alapján a Szovjetunió határán létesített
vasúti átrakók az alábbi sorrendet mutatták az 1980-as évek elején:
1. Breszt, lengyel–szovjet határ,
2. Csap/Záhony, magyar–szovjet határ,
3. Syväoro és Nurmi, finn–szovjet határ,
4. Csap/Ágcsernyı, szlovák–szovjet határ,
5. A többi átrakó csekély forgalmú, helyi jelentıségő.
A Szovjetunió, a szocialista országok és a nyugat-európai országok közötti kereskedelem
nyújtotta elınyök kihasználásával, fıként Záhony település és a záhonyi kistérség
gyors fejlıdésnek indult, ami egészen az 1980-as évek végéig, a KGST-piacok összeomlásáig
tartott. A kelet-közép-európai és a FÁK országok gazdaságának fizetésképtelenné
válásával, valamint a rendszerváltás utáni elsı magyar kormány döntésének következtében
(a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok minimumra mérséklése a Szovjetunióval) Záhony
és a záhonyi térség gazdasági helyzetében jelentıs visszaesés következett be. A szállítás és
a hozzá kapcsolódó logisztikai tevékenységek súlyos kapacitás-kihasználatlansággal küzdöttek,
a helyben, illetve a térségben elıállított fıként mezıgazdasági termékek piaca pedig
nagymértékben beszőkült.
E folyamatok eredményeként az 1990-es évek elején a munkanélküliség szintje helyenként
az országos érték két-háromszorosára emelkedett (30–35%), a lakosság életszínvonala
meredeken csökkeni kezdett.
A dolgozat témájának idıszerőségét mutatja, hogy az 1990–1993 közötti éveket leszámítva,
folyamatosan napirenden van a Záhonyi kistérség és az ukrán–magyar határtérség
fejlesztési programja, amely Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak erısítése
mellett a Záhonyi kistérség és az Észak-alföldi régió, Ukrajna és a Kárpáton túli területe
fejlıdéséhez is megfelelı alapot biztosít.
8