Joanne Fluke - Hannah Swensen 3 Afonyas muffin es gyilkossag

Hannah köhécseléssel álcázta nevetését. A városban anyja volt az egyetlen, aki gyerekkori
becenevén merte hívni a polgármestert. Hannah nagyszülei Bascombék szomszédai
voltak, és egy nyáron át Delores volt a fiúcska bébiszittere.
– Jó reggelt, Delores! – köszöntötte mosolyogva a polgármester, bár a szeme nem mosolygott,
s Hannah úgy vélte, nemigen díjazza, ha azokra a pelenkás idıkre emlékeztetik.
Delores szerint elkényeztetett kölyök volt. – Nekem rohannom kell, hölgyeim. Negyed órán
belül kezdıdik a megbeszélésem az operatív bizottsággal. A süti isteni, Hannah! Kifelé
menet veszek egy zacskóval Lisától, és megvendégelem a bizottságot.
A polgármester fejébe nyomta a kalapját, és a kávézóba vezetı lengıajtó felé indult.
Amint hallótávolságon kívül került, Hannah rosszalló tekintettel fordult anyjához.
– Azt hiszem, zavarba hoztad, amikor Riki-Tikinek szólítottad.
– Hát, persze. Pontosan ez volt a szándékom. – Delores a polgármester helyére telepedett,
és elvett egy süteményt. – Az utóbbi idıben nagykutyát játszik: épp itt az ideje, hogy
valaki emlékeztesse rá, hogy az ı pelenkáját éppúgy ki kellett cserélni, mint bármely más
gyerekét Lake Edenben. Nos, ami azt a sodrófát illeti, Hannah… Kicsi kazettákban rajzok
vannak belefaragva.
Hannah bólogatott.
– Valószínőleg egy Springerle sodrófa. Egyfajta német aprósüteményhez használták.
– Tényleg. Elsa dédnagymamád barátnıje karácsonyra sütött ilyet. Mindig meg kellett
ennem egyet udvariasságból, de sosem szerettem. Édes-gyökérrel ízesítették.
– Majdnem – felelte Hannah, mert nem akart vitába bonyolódni az ánizs és az édesgyökér
közötti aprócska különbségrıl. – A legtöbb nı, akinek Springerle sodrófája volt, elıszeretettel
mutogatta és kiakasztotta a konyhafalra. Nemzedékeken át öröklıdött, és néha személyre
szabottak voltak a faragások.
– Akkor a konyhaasztal fölé teszem a falra – közölte a sütizést befejezve Delores és felállt.
– Vissza kell mennem, Hannah. Már majdnem ott tartunk, hogy felakasszuk a szalon
függönyeit.
– Várj csak! – Hannah a pulthoz vitte a tányért, és berakta a sütiket egyik jellegzetes
süteményeszacskójába. Olyan volt, akár egy miniatőr bevásárlószatyor, piros fogantyúkkal,
az elején pedig arany betőkkel ez állt: „SÜTI ÉDEN”. – Ezeket vidd magaddal. Carrie
imádja a Mogyoróvajas nyalánkságot.
– Tudom. Akárcsak Norman. – Delores kissé összeráncolta a homlokát, amikor elvette a
zacskót. – Az utóbbi idıben elhanyagolod Normant. Carrie azt mesélte, hogy Ronni Ward
ebben a hónapban kétszer is nála járt letisztíttatni a fogait. És ugye tudod, mit jelent ez
– Piszkosak volt a fogai – ugratta anyját Hannah, bár jól tudta, mire utalt.
– Ne pimaszkodj, Hannah! Norman nıtlen, és van szeme. Amennyiben elfelejtetted volna,
Ronni egymást követı három évben megnyerte az Éden-tavi bikinis szépségversenyt.
Amint anyja kilépett az ajtón, Hannah lehiggadt. Nehezen tudta elképzelni Normant egy
szépségkirálynıvel, mindazonáltal kellemetlen szorítást érzett a gyomrában, amikor erre
gondolt. Az nem lehet, hogy féltékeny… Randevúzgat Normannel, és a mamáik szüntelenül
össze akarják boronálni ıket, de ettıl még nem veszi komolyan a doktort. Ámbár biztosan
nem árt, ha felhívja Normant, hogy tudassa vele, még él és mozog.
***
Hannah igencsak elégedetten pillantott körül a konyhájában. Süteményestálcák töltötték
meg a sütıállványokat és borították a pult minden egyes négyzetcentiméterét. Tevékeny
délelıtt volt ez a mai. Miközben Lisa a vendégeikre várt, Hannah sütött. Akkor is elegendı
süti volna a holnap délelıtti rendezvényekre, ha a karneváli vendégsereg olyan falánk lesz,
16