09.02.2015 Views

Joanne Fluke - Hannah Swensen 3 Afonyas muffin es gyilkossag

Joanne Fluke - Hannah Swensen 3 Afonyas muffin es gyilkossag

Joanne Fluke - Hannah Swensen 3 Afonyas muffin es gyilkossag

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

– Ez igaz – adta meg magát <strong>Hannah</strong>. Andrea értette a módját, miként változtasson egy<br />

vadidegen embert öt perc leforgása alatt a barátjává. Többek között ezért volt olyan siker<strong>es</strong><br />

ingatlanügynök.<br />

– Jöhetek, <strong>Hannah</strong> Megt<strong>es</strong>zek neked valamit, ígérem. Bármit, amit csak akarsz.<br />

<strong>Hannah</strong> elmosolyodott. Húga éppen olyan képet vágott, mint amikor hatodikban könyörgött<br />

neki, hogy viselh<strong>es</strong>se az iskolában a fülbevalóját.<br />

– Hát… Azt hiszem, jöhetsz.<br />

– Jaj, köszönöm! – Andrea sebtében piros kockás szövetanorákjára és csináltatott nadrágjára<br />

pillantott. – Hazarohanhatnék átöltözni<br />

– Remekül nézel ki – felelte <strong>Hannah</strong>, hogy elkerülje a minimum egyórás cicomázkodást.<br />

– Fél órán belül el kell indulnunk, és ugyebár nem akarunk elkésni.<br />

Andrea a mosogató fölött lévı faliórára nézett.<br />

– Igazad van. Semmi <strong>es</strong>etre sem várakoztathatjuk meg Connie Macet. Talán máris el kéne<br />

indulnunk.<br />

– Fél óra – mondta határozottan a húga lelk<strong>es</strong>edésén mulató <strong>Hannah</strong>. – Huszonöt perc<br />

alatt kiérünk a fogadóba.<br />

– Jól van. Ha így gondolod, mehetünk az én kocsimmal is.<br />

– Remek ötlet – egyezett bele máris <strong>Hannah</strong>. Hetek óta szándékában állt kitakarítani a<br />

furgonját, de még nem jutott hozzá. Andrea kocsija viszont mindig olyan volt, mint az új, a<br />

potenciális vevıit fuvarozta vele.<br />

Kopogtattak a hátsó ajtón, ám mielıtt még <strong>Hannah</strong> felállhatott volna a székrıl, Delor<strong>es</strong><br />

benyitott.<br />

– Örülök, hogy itt vagy, Andrea. Legalább mindketten megnézhetitek az Ezekiel Jordan<br />

Házat. Bújjatok kabátba, máris gyertek át! A fıbejáratot használjátok, mert úgy telj<strong>es</strong> a hatás.<br />

Ismét becsukódott az ajtó, és Andrea derős ábrázattal fordult <strong>Hannah</strong>-hoz.<br />

– Semmi sem változott. Anya még mindig úgy utasítgat minket, mint gyerekkorunkban.<br />

– Tudom – felelte az anorákjába bújva <strong>Hannah</strong>. – De nem csak bennünket. Anya az égvilágon<br />

mindenkinek parancsolgat.<br />

***<br />

– Szinte hihetetlen, hogy anya kev<strong>es</strong>ebb, mint egy hónap alatt összehozta ezt –<br />

kommentálta Andrea, amikor kijöttek az Ezekiel Jordan Ház hátsó bejáratán, és a Volvo<br />

felé lépkedtek a hóban.<br />

<strong>Hannah</strong> topogott, amíg a húga kinyitotta az ajtókat, majd becsusszant az anyósülésre.<br />

– Engem éppúgy lenyőgözött, mint téged.<br />

– Kétségkívül ez a Téli karnevál fénypontja. –Andrea beindította a motort és elindult a<br />

mellékutcában. – Fıleg, amióta anya megszerezte Ezekiel Jordan eredeti rózsafa íróasztalát.<br />

Mit meg nem adnék egy ilyen asztalért! Az aranyintarzia valódi kuriózum.<br />

Miközben végighajtottak a mellékutcán, <strong>Hannah</strong> az imént látottakon tőnıdött.<br />

Delor<strong>es</strong>nek tehetsége volt a korabeli bútorok kiállításához, és bármennyire is aggódott<br />

Abigail Jordan konyhai <strong>es</strong>zközei miatt, <strong>Hannah</strong> mindössze kettıt talált, amely nem a megfelelı<br />

helyen volt.<br />

– Nekem legjobban a szalon tetszett. Annyira hitel<strong>es</strong>nek látszik, szinte magam elıtt látom,<br />

amint Ezekiel és Abigail a lóbır szófájukon ülve tévét néz.<br />

– Tévét – Andrea metszı tekintetet akart vetni a nıvérére, ám amikor felé fordult látta,<br />

hogy az vigyorog. – Ne cukkolj már, <strong>Hannah</strong>! Tudod, hogy száz éve nem volt televíziójuk.<br />

18

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!