itt letölthetők - Gyomaendrőd

TÁJÉKOZTATÓ
a Képviselő-testület
2008. április 24–i ülésére
36. Napirendi pont
Tárgy: Tájékoztató a helyi védettségű kettős hársfasor felújításának ütemezéséről, az elvégzett
feladatokról
Készítette: Dobó Anita ügyintéző
Képviseli: Dr. Csorba Csaba jegyző
Véleményező bizottság: Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület!
A település helyi védett természeti értékei közül a Hősök útja kettős hársfasora felújításának ütemezését 2006.
márciusában tárgyalta a városvezetés. A fasorból több hársfa kivágása vált szükségessé: egyrészt építési-fejlesztési
célokból, másrészt a fák rossz egészségi állapota indokolta a kivágásukat. A balesetveszélyes fák törzsében a korhadt
üregek az idő előrehaladtával csak terjedtek, ezt a folyamatot több esetben már nem lehetett megállítani. A fasor
egyedeinek ily módon történő gyors fogyása szükségessé tette a részletes állapotfelmérést és a tervszerű pótlást. A
kettős hársfa sorban a Polgármesteri Hivatalban gyakorlatukat töltő főiskolások 2005. évi felmérésükkor összesen
486 db hársfát jegyeztek fel – 240 hársat a páratlan oldalon, 246-ot a páros oldalon.
A hársfasor 1993 óta helyi védettség alatt áll, jelenleg a fák védelméről, valamint a helyi természeti területek és
értékek védetté nyilvánításáról szóló 33/2003. (XII. 29.) KT rendelet biztosítja kiemelt természetvédelmi oltalmát,
amelyet a hársfasor történeti jelentősége miatt biztosított a város képviselő-testülete. A mézelő hársakat a XX. század
első felében (1932) telepítették — Kner Izidor kezdeményezésére — az első világháborúban elesett vagy örök életére
megsérült hősi katonák emlékére.
A fasor legtöbb egyede kislevelű hárs. (A kislevelű hárs 1997-ben Az év fája Magyarországon.) A kislevelű hárs
hazánkban a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek tipikus elegyfája, a szárazabb termőhelyeken a gyertyánt teljesen
háttérbe is szoríthatja. Kedvező körülmények között kifejlett állapotában tekintélyes termetet érhet el – zárt
állományokban akár 30 méter magasra is megnőhet (itt a házak mellett, többszöri gallyazás mellett a legmagasabb
egyedek mintegy 12 méter magasra becsülhetők). Szabad állásban kúpos koronát nevel. Az idős korú egyedek törzse
vastag, szabálytalan keresztmetszetű, gyakran dudoros. Alsó koronaágai lehajlók. Jelentős kort élhetnek meg,
többszáz éves kislevelű hársak Európa-szerte előfordulnak. A kislevelű hársnak számos rovarkárosítója ismert,
például kis és nagy farontólepke, gubacsatkák, szívogató levéltetvek. Jellegzetes, de a faegyedeket nem igazán
károsító rovarfaja a hársaknak a verőköltő bodobács. Komolyabb kórokozók a farontó gombák közül kerülnek ki,
amelyek a mechanikai sérülések nyomán jelentős korhadási gócokat képeznek a törzsek belsejében.
2006. tavaszán 81/2006. (III.30.) KT sz. határozatával a képviselő-testület között négy ütemben fogadta el a fasorok
felújítását 2006-2009. között az alábbiak szerint:
• Esze Tamás utca — Rákóczi Ferenc utca közötti szakasz 2006-ban;
• Rákóczi F. utca — Mirhóháti utca közötti szakasz 2007-ben;
• Somogyi Béla utca — Esze Tamás utca közötti szakasz 2008-ban;
• Mirhóháti utca — Kazinczy F. utca közötti szakasz 2009-ben kerül felújításra.
Részletes, faegyedenkénti állapotfelmérés és helyszínrajz készült az első három szakaszon lévő fasorrészekről. Ez
alapján határoztuk meg a rövidtávon kivágandó egyedeket, illetve a telepítésre alkalmas helyeket. A pótlásként
telepítendő fák helyének meghatározásakor igyekeztünk figyelembe venni a közművek ingatlanokhoz vezető
bekötővezetékeit, a gépjárműbehajtókat. Az eddigi felmérés alapján elmondható, hogy az egykor Kner Izidor által
neveltetett mintegy 800 db hársfaegyed-számot a pótlások során csak megközelíteni tudjuk. A helyi védett természeti
értékekről szóló rendeletet a képviselő-testület júniusban tárgyalja ismét, ekkor a hársfasor felmérésének negyedik
ütemének felméréséről is beszámolunk.
A fasorok felújítása, karbantartása, új egyedekkel való pótlása sok esetben problémát vet fel. A karbantartás során a
közút felöli oldalon a szigeteletlen elektromos légvezeték biztonsági övezetébe nyúló ágakat, az épületek felöl a
homlokzatot elérő, tető fölé nyúló ágakat kell lemetszeni. Ha ezt a Polgármesteri Hivatal nem végezteti el, akkor az
Áramszolgáltató illetve az érintett lakosok elvégzik. A lakosság a hivatal által megrendelt gallyazás mellett is
gyakran nagymértékben lemetszi a fák ágait, sokszor vázágait is, ezáltal a korona teljesen féloldalassá válik.
137