Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bükk egyedek szociális és egészségügyi helyzetének összefüggése<br />
a Kőszegi-forrás Erdőrezervátum magterületén<br />
Lukács Márió, Ortmann-né Ajkai Adrienne<br />
PTE TTK Környezettudományi Intézet, Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszék, Pécs<br />
Bükk egyedek egészségi állapotának és szociális helyzetének összefüggéseit mecseki bükkösökben még nem vizsgálták.<br />
Arra kerestük a választ, hogy milyen ezen jellemzők megoszlása, területi mintázata a Kőszegi- forrás Erdőrezervátum magterületén.<br />
Az erdőrezervátum-kutatás során használatos módszertan alapján történt, terepi felmérésből származó adatokat<br />
az egészségi állapot, szociális helyzet és vízhajtásosság szempontjából elemeztük. Egyenlő arányban voltak jelen az alászorult<br />
és uralkodó helyzetbe tartozó egyedek, 40-40%-al. A közbeszorultak 13%-os, míg a kimagaslók 7%-os részesedést<br />
mutattak. Az egészséges egyedek aránya 46%, a sérült vagy beteg fák aránya 54% volt. A kimagasló kategóriában lévők<br />
mutatták a legjobb egészségi állapotot 56%-al. Ennek oka, hogy tudnak élni a szociális helyzetből fakadó előnyökkel, például<br />
a több fénnyel, és elég erősek, hogy ellenálljanak az időjárási viszontagságoknak. A közbeszorultak vannak a legrosszabb<br />
állapotban, 33%-uk mondható egészségesnek, amit a kategóriákon belüli fattyúhajtások magas száma is mutat.<br />
Ezt főként a kedvezőtlen helyzet, növekedési és fényhez jutási feltételek okozhatják. Az északi (völgyi) részről, ahogy haladunk<br />
dél (platóhelyzet) felé, egyre szárazabb mezoklíma válik uralkodóvá, ami az alászorult egyedeknek kevésbé kedvező,<br />
ezt jelzi arányuk fokozatos csökkenése, illetve az általánosan romló egészségi állapot. Ennek ellenére az alászorultak még<br />
mindig jobb állapotban vannak, mint uralkodó társaik. Oka feltételezhetően az, hogy kevésbé vannak kitéve az időjárási<br />
viszontagságoknak, és a magasabb egyedek védelmét élvezhetik. A fényhiány jelentős az alsóbb szinteken, de ezt éppen<br />
fiatalkorukban viselik a legjobban a bükkök. Az uralkodók azért mutatnak kedvezőtlenebb egészségügyi képet, mivel a rezervátum<br />
erdészeti szempontból történő felhagyása miatt beindult a vizsgált területen az állomány természetes elöregedése.<br />
A vízhajtásosságra vonatkozóan megemlítendő, hogy mind a négy kategória (F0, F1, F2, F3) szinte azonos értékeket<br />
mutatott a mintaterületen. Területi megoszlásban találhatók különbségek, a déli mintavételi pontokban magasabb a vízhajtásosság,<br />
ami a kedvezőtlen feltételekkel áll összefüggésben.<br />
Különböző hangyafajok tetemei által kiváltott reakciók a Formica cinerea Mayr<br />
(Hymenoptera: Formicidae) esetében<br />
Maák István Elek, Kovács Judit, Somogyi Anna<br />
SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged<br />
Az utóbbi évek néhány megfigyelése felvetette azt a lehetőséget, hogy az elpusztult hangyaegyedek tetemei jelzés értékkel<br />
is bírhatnak a különböző konfliktusos helyzetekben. A tetemek megfelelő áthelyezése, amellett hogy csökkenti a patogének<br />
elszaporodásának esélyét, negatív hatással lehet egy másik faj dolgozóinak viselkedésére, vagy éppen táplálékként<br />
is hasznosíthatók. Munkánk során a F. cinerea reakcióját vizsgáltuk több más hangyafaj, így a rabszolgatartó F. sanguinea<br />
és Polyergus rufescens, ezek rabszolgáinak, a territoriális F. pratensis és F. polyctena, a szubmisszív F. fusca és F. rufibarbis,<br />
az agresszív Camponotus vagus, Tetramorium caespitum, és Lasius niger, valamint a fajtársak és kontrollként a fészektársak<br />
tetemeire. Laboratóriumi kísérleteink során 10-10 fagyasztással megölt egyed tetemét helyeztük az arénába, majd behelyezés<br />
után egy órán át figyeltük a tetemek elcipelésének sebességét, valamint a cipelő egyedek viselkedését. Megfigyeléseinket<br />
öt fészken végeztük. A F. cinerea, a számára feltehetően természetes körülmények között ismeretlen tetemeket<br />
táplálékként kezelte, melyeket vagy helyben, vagy a fészekbe szállítás után elfogyasztottak. A vele valamilyen kompetíciós<br />
kapcsolatban álló fajok tetemeire ettől eltérő reakciókat kaptunk. A rabszolgatartó és rabszolga fajok, valamint a<br />
territoriális F. pratensis tetemeit szignifikánsan gyorsabban szállították el, intenzív reakció közepette. Az agresszív fajokra<br />
ennél valamivel lassabb, és kevésbé intenzív reakciót kaptunk, mely átmenetet képezett a fészektárs és az idegen tetemekre<br />
kapott kifejezetten lassú reakció felé. A fészekbe cipelt tetemek jelentős része a kísérlet utáni napon az úgynevezett<br />
temetőbe került elhelyezésre. Következtetésként elmondható, hogy a kapott reakció a kompetíciós kapcsolat erősségével<br />
hozható párhuzamba, mely felismerés lehetővé teszi a megfelelő válaszlépést a különböző helyzetekben, így segítve<br />
elő a kolónia fennmaradását egy közösségen belül.<br />
68
Change language