17.05.2015 Views

2012. szeptember 5. szerda

2012. szeptember 5. szerda

2012. szeptember 5. szerda

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Nektárnövény fogyasztás és kínálat a kis Apolló-lepkénél Parnassius mnemosyne<br />

Szigeti Viktor 1,2 , Danka Csilla 1 , Nagy János 2 , Kőrösi Ádám 3 , Kis János 1<br />

Szent István Egyetem Biológiai Intézet Budapest 1 , Szent István Egyetem Növénytani és Ökofiziológiai Intézet Gödöllő 2 ,<br />

MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport Budapest 3<br />

Számos nappali lepkénél az imágó kori táplálkozás nagymértékben befolyásolja a szaporodási sikert. Ennek ellenére rendkívül<br />

kevés olyan tanulmányról tudunk, amelyben az imágók táplálkozását a nektárnövény kínálat alapos felmérése mellett<br />

vizsgálták. A kis Apolló-lepke egynemzedékes, az április végétől július elejéig tartó időszakban repül. Morfológiájában<br />

és színezetében jelentős az ivari dimorfizmus. A hímek nagy külső erényövet (sphragis) készíthetnek a nőstényekre a<br />

párosodás során. Mindkét ivar sok időt tölt táplálkozással, feltehetően az erényövek, illetve a tojások készítésének fedezésére.<br />

A kis Apolló nektárnövény fogyasztásáról csak igen kevés ismeretünk van, noha fontos beporzója lehet a domb- és<br />

hegyvidéki rétek tavaszi virágos növényeinek. Célunk (i) a kis Apolló-lepke táplálkozási mintázatának és a nektárforrás<br />

kínálatnak a felmérése, (ii) a táplálkozás ivari eltérésének vizsgálata. Vizsgálatainkat a Visegrádi-hegységben, egy rovar<br />

porozta növényekben gazdag kaszálóréten végeztük 2008-2011 között, a kínálat felmérése 2011-ben történt. A lepke a vizsgált<br />

területen rendelkezésre álló számos (2011: 67 faj) nektárnövényfajnak csak egy részét (2008-2011: 37 faj) fogyasztja.<br />

Az évente leggyakrabban fogyasztott négy faj kumulatív fogyasztási aránya minden évben 73% fölött van. Emellett 10 fajt<br />

fogyaszt 1%-nál nagyobb arányban, 23-at ennél ritkábban. Nagy az évek közti és repülési időszakon belüli változatosság.<br />

A fogyasztás aránya nem kínálatfüggő: néhány tömeges növényt egyáltalán nem fogyasztottak, a legtöbbet fogyasztottak<br />

közül számos viszonylag ritka. A legtöbbet fogyasztott növények többsége lila színű, csővé forrt csészéjű. Néhány növényfaj<br />

fogyasztásában eltérés található ivarok között, amit a fajonkénti virágzási dinamika és az ivaronkénti repülési időszakok<br />

közti eltolódás magyarázhat. A fogyasztási mintázat alapján a kis Apolló-lepke képes a felnőttkori táplálékforrás váltásra.<br />

Mivel csak néhány fajt fogyaszt nagy arányban, ezek hosszú távú eltűnése, virágzásdinamikai változása erőteljes<br />

hatással lehet populációira. Ezért védelmének megalapozásához életmenetének és élőhelyének pontosabb megismerése<br />

fontos. Eredményeink felhívják a figyelmet arra is, hogy a táplálkozási viselkedés elemzéséhez szükség van a táplálékkínálat<br />

megfelelő becslésére.<br />

Gyepgazdálkodás hatása délkelet-alföldi szikes gyepek egyenesszárnyú közösségeire<br />

Szikora Tímea, Erdős László, Lőrinczi Gábor, Bozsó Miklós<br />

Szegedi Tudományegyetem TTIK, Ökológiai Tanszék, Szeged<br />

Korábbi tanulmányokból ismert, hogy az egyenesszárnyúak fajösszetétele és tömegességi viszonyai szoros kapcsolatot<br />

mutatnak az élőhely szerkezetével és abiotikus tényezőivel. A gyepkezelés különböző formái közvetlenül és közvetetten<br />

jelentősen befolyásolják a gyepek szerkezetét és mikroklimatikus tulajdonságait. Az egyenesszárnyúaknak a fenti változásokra<br />

adott közösségi szintű válaszát vizsgáltuk 2010-ben Gyula 30 km-es körzetében, Magyarország és Románia területén<br />

található szikes gyepeken. Célunk volt, hogy felmérjük, hogyan befolyásolja mintaterületünkön a különböző intenzitású<br />

legeltetés és kaszálás az egyenesszárnyú közösségek összetételét és szerkezetét. Eredményeink alapján a vizsgált gyepfoltok<br />

egyenesszárnyú közösségeit szignifikánsan befolyásolta a gyepek egymástól mért földrajzi távolsága, a rájuk jellemző<br />

domináns vegetáció típusa és a kezelés módja. Legnagyobb természetvédelmi értéke a szamvasmarhákkal extenzíven<br />

legeltetett gyepfoltok egyenesszárnyú közösségeinek volt.<br />

98

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!