Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) együttesek szerkezete különböző alapkőzeten futó<br />
hegyvidéki patakokban<br />
Méhes Nikoletta 1 , Szivák Ildikó 2 , Csabai Zoltán 1 , Móra Arnold 2<br />
PTE TTK KTI Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszék, Pécs 1 , MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany 2<br />
A hazai kisvízfolyások árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) lárva együttesekkel foglalkozó munkák nagy része faunisztikai<br />
jellegű közlemény. Igen kevés információ áll rendelkezésünkre a patakok árvaszúnyog fajegyütteseit formáló környezeti<br />
tényezők hatásáról, illetve arról, hogyan alkalmazkodnak az élőhelyük környezeti változatosságához. Ezek ismeretében<br />
az alábbi kérdésekre kerestük a választ: a két különböző alapkőzeten futó patakok által nyújtott élőhelyek különböznek-e<br />
egymástól más abiotikus környezeti jellemvonásokban is, valamint alkalmazkodtak-e az árvaszúnyog fajegyüttesek<br />
a különböző abiotikus környezettel jellemezhető élőhelyekhez közösségi szinten: van-e különbség az együttesek és funkcionális<br />
csoportjaik mennyiségi és minőségi eloszlásában a két a priori csoport között? A mintákat 2009-ben és 2010-ben a<br />
Mecsekben előre kijelölt másodrendű patakszakaszokon vettük. Az elemzésekhez három vörös homokkő és három mészkő<br />
alapkőzeten futó patakból származó adatokat használtunk fel. A mintavételezés AQEM protokoll alapján, „multi-habitat<br />
mintavételezés” eljárással történt. Az elemzések során többváltozós variancia analízist alkalmaztunk. Eredményeink<br />
alapján a Mecsekben vizsgált másodrendű patakszakaszok szignifikánsan különböznek nemcsak alapkőzetük, de vízkémiai<br />
jellegük, medermorfológiai szerkezetük és a partmenti vegetáció struktúrája, természetessége szerint is. A vörös homokköves<br />
patakok árvaszúnyog együttesei taxonokban gazdagabbnak bizonyultak és erőteljesen különböztek a mészkövesekhez<br />
képest. Szezonális bontásban is szignifikáns különbséget találtunk az a priori élőhelytípusok fajösszetételében. Az<br />
árvaszúnyog együttesek longitudinális elterjedési és szaprobiológiai funkcionális összetétele alapján is elkülönültek az a<br />
priori élőhelytípusok. A vörös homokkő alapkőzetű patakokban a forrás- és felső- patakszakaszokat jellemző funkcionális<br />
csoportok voltak megtalálhatók, míg a mészköves patakokban az alsóbb szakaszokra jellemző csoportok fordultak elő. Az<br />
aprítók táplálkozásbiológiai funkcionális csoportja alapján is különbséget találtunk a két élőhelytípus között, mivel a vörös<br />
homokköves kisvízfolyásokban ez a csoport hiányzott. A vizsgált másodrendű patakszakaszok nemcsak az abiotikus környezetük,<br />
de az árvaszúnyog- együttesek összetétele alapján is különbséget mutattak. A különbséget a vegetáció szerkezetében<br />
és természetességében, valamint az alapkőzettel közvetlen összefüggésbe hozható vízkémiai paraméterekkel<br />
magyarázhatjuk. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az abiotikus környezet változatosságával szemben az árvaszúnyogok<br />
válaszreakciót mutatnak közösségi szinten.<br />
Az aranka fajok tér-idő mintázatainak számítógépes modellezése<br />
Méri Ágnes 1 , Karsai János 2<br />
SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged 1 , SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, Szeged 2<br />
Az arankák gyors növekedéssű hajtásparazita növények. Magyarországon előforduló 6 fajuk közül 3 ritka, 3 gyakorinak számít.<br />
Általában a tömegesen előforduló növényfajokat preferálják. Terjedési stratégiájuk agresszív, a legmegfelelőbb gazdát<br />
kémiai ingerek segítségével választják ki környezetükből. Magyarországon főleg a megzőgazdaságban okozott károk<br />
és nehéz kiirthatóságuk miatt váltak közismertté. Hazai szerepükkel ellentétben Észak-Európában veszélyeztetett fajok, a<br />
hidegebb éghajlat nem kedvez szaporodásuknak. Kutatásunk az arankák tér- és időbeli sajátságainak matematikai leírására<br />
irányul. Térben explicit modellek segítségével szeretnénk megtalálni a térbeli struktúrát befolyásoló legfontosabb tényezőket.<br />
Kíváncsiak vagyunk e paraziták döntési stratégiáikra, valamint a homogén és inhomogén környezet hatásaira.<br />
Vizsgáljuk az aranka fertőzést leíró modellek összevethetőségét olyan epidemiológiai modellekkel, mint például az S.I.R.<br />
Sejtautomata szimulációkat készítettünk a Wolfram Mathematica programmal. Modelljeink kidolgozásához éa ellenőrzéséhez<br />
terepkísérleteket is végzük.<br />
71
Change language