You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris L.) ökotípusainak funkcionális ökológiai értékelése<br />
Molnár Hajnalka 1 , Teszlák Péter 2 , Salamon-Albert Éva 1<br />
PTE TTK BI Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, Pécs 1 , PTE TTK SZBKI Szőlészeti és Agrobotanikai Tanszék, Pécs 2<br />
A változatos élőhelyek alkalmas helyszínt biztosítanak növényi ökotípusok differenciálódásához, amelyek a diszkontinuus<br />
termőhelyi feltételek és/vagy a genetikai változatosság együttes hatására alakulnak ki. A közönséges lizinkát (Lysimachia<br />
vulgaris L.) mint a szakirodalomban korábban jelzett, ökológiailag különböző karakterű növénytársulásokban vagy mikroklimatikus<br />
helyzetekben előforduló, ökotípusokkal rendelkező fajt vizsgáljuk populációs szinten. A különböző abiotikus<br />
környezeti feltételekhez alkalmazkodott erdei és réti ökotípusok fényre adott fotoszintetikus ökofiziológiai válaszait mérjük<br />
terepi (in situ) és tenyészkerti (ex situ) környezetben. Az IRGA-típusú gázanalizátorral felvett pillanatnyi és klíma-szabályozott<br />
gázcsere paramétereket, valamint a PAM-2100 fluorométerrel meghatározott klorofill fluoreszcencia paramétereket<br />
értékeljük és hasonlítjuk össze a két ökotípus szerint, terepi és tenyészkerti körülmények között. Az előzetes vizsgálatokban<br />
illetve más taxonoknál korábban tapasztalt szignifikáns különbséget várunk elsősorban az érzékenyebb ökofiziológiai<br />
paraméterekben, pl. a vízhasznosításban, illetve a fotoszintetikus elektron transzport teljesítményben. Ezek tisztázhatják<br />
a közönséges lizinka abiotikus környezeti feltételekhez való akklimatizációját illetve adaptációját, és igazolhatják<br />
az ökotípusok funkcionális ökológiai karakterét.<br />
Árvaszúnyogok rajzási dinamikája Balatonakali térségében<br />
Móra Arnold<br />
MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany<br />
2008-ban és 2009-ben feltűnően nagy számban és hosszú időn keresztül repültek az árvaszúnyogok, amely már súlyos problémát<br />
jelentett a turizmus és a Balaton partján élők számára, különösen a tó középső medencéjében. Ennek kapcsán kezdtük<br />
el az árvaszúnyogok, elsősorban a dominánsnak tekinthető Chironomus balatonicus repülésmintázatának vizsgálatát<br />
Balatonakaliban. 2010 és 2011 júniusa és <strong>szeptember</strong>e között hetente helyeztük ki a New Jersey típusú fénycsapdát, napnyugtától<br />
napkeltéig. 2010-ben a nyár folyamán az árvaszúnyogok folyamatosan nagy egyedszámban repültek, különösen<br />
júliusban. 2011-ben a rajzási csúcs a vizsgált időszak elejére (június eleje) és a végére esett (<strong>szeptember</strong> vége), így teljesen<br />
más rajzási dinamikát tapasztaltunk, mint az előző évben. A fénycsapda éjszakánként jelentős egyedszámú árvaszúnyog<br />
egyedet fogott, különösen 2010-ben, ezek abszolút egyedszáma (az egy éjszaka alatt fogott egyedek száma) 347 és 62205<br />
között mozgott (átlagosan 26610 egyed/éjszaka). A vizsgálat időtartama alatt az árvaszúnyogok óránkénti összegyedszáma<br />
is igen tág határok között mozgott (534-7450 egyed/óra). Összességében, bár az elkezdett vizsgálatok máris sok hasznos<br />
ismeretet szolgáltattak, ki kell jelentenünk, hogy mindenképpen hosszú távú, több évre terjedő vizsgálatsorozat szükséges<br />
az évről évre változó rajzási dinamika, és az azokért felelős okok pontos megismeréséhez.<br />
76
Change language