2012. szeptember 5. szerda

Antropogén környezeti zajok hatása a pirregőtücsök (Oecanthus pellucens)
akusztikus kommunikációjára
Petróczki Krisztina 1 , Barta Zoltán 1 , Orci Kirill Márk 2
Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen 1 , MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport, Budapest 2
Számos vizsgálat, tanulmány világít rá arra, hogy az urbanizáció és a közlekedés fejlődésének kísérőjelenségeként rohamosan
növekvő zajszennyezés hatással van a vokális szignálokat használó állatok kommunikációjára. Mivel a rovarokra vonatkozó
ismeretek ezen a téren sokkal hiányosabbak, mint a gerincesekre vonatkozók, ezért kezdtük vizsgálni az egyenesszárnyú
rovarok (Orthoptera) rendjébe tartozó pirregőtücsök (Oecanthus pellucens [Scopoli, 1763]) kommunikációját különböző
zajszennyezettségű élőhelyeken (belvárosi sövényektől a természetközeli állapotú cserjésedő gyepterületekig).
Ennek a fajnak az éneke alacsony ciripelési alaphang- frekvenciája miatt könnyen interferál a zajjal. Fő kérdésünk az volt,
hogy a tücsökciripelés jól mérhető jellemzői közül mutat-e valamelyik a zajszennyezettség mértékével összefüggő változást.
A kérdés vizsgálatához a terepi tücsök-hangfelvételek szonogramjain 4 énekparamétert mértünk. Mértük a felvett tücskök
élőhelyének zajszintjét és feljegyeztük tücsök hangfelvételekor a levegő hőmérsékletét is. A hőmérsékletet mint kovariáns
változót figyelembe véve szignifikáns összefüggést találtunk az echemek közötti szünetek hossza (inter echeme interval,
továbbiakban IEI) és az élőhely dB-ben mért zajszintje között: a zajszint növekedésével az IEI hossza csökkent, tehát zajban
gyorsabb lesz a ciripelés ritmusa. Úgy tűnik, hogy ez a tücsök faj nagymértékű zajszennyezésben szaporábban „ismétli a
mondandóját” mint csendes környezetben. Ezáltal növelheti a hím egyed az esélyét annak, hogy a nőstényhez eljusson az
az információ, amit a hang hordoz.
Tájrevitalizáció lehetőségeinek vizsgálata a Rákos-patak vízgyűjtőjén
Pinke Zsolt
Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő
Az előadás címével megegyező elnevezésű városökológiai program célja táj- és kulturális örökségi menedzsment hatáskörébe
tartozó kutatási és tervezési eszközökkel feltárni és felmutatni azokat a kulturális és természeti értékeket, melyek
megőrzése és hatékony fejlesztése a helyi közösség számára természeti és táji szolgáltatások elérését biztosítja. A vizsgált
terület, az agglomeráció keleti szektorában elhelyezkedő Rákos-patak vízgyűjtő Budapest-Kerepesi úttól keletre eső felső
szakasza, Budapest sajátos evolúciója következtében kakofonikus képet nyújt, mégis – vagy talán éppen ezért – az érintett
agglomerációs települések lakosságának meghatározó része életminősége javulását várja a környezet állapotának javulásától
és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésétől. A vizsgálat elsősorban azokra a funkciókra és helyszínekre fókuszál, melyek
– a helyi közösségek számára szimbolikus jelentőséggel bírnak, fejlesztésük közmegegyezés szerint közösségi érdek, – kulturális
és természeti értékeik között szinergikus kapcsolat feltételezhető, megfelelő mértékű és irányú fejlesztést követően
hatékony kommunikációval, jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, – fejlesztése a közösségek számára világosan
definiálható ökoszisztéma szolgáltatásokat tár fel (turisztikai vonzerő, munkahelyek, ingatlanár, víztisztítás, öntözővíz,
olcsóbb közlekedési alternatíva, zöld felületek kezelésével rendelkezésre álló biomassza stb.) – illeszkednek a települések
fejlesztési elképzeléseihez, – fejlesztése mikroregionális stratégiába illeszkedik, multiplikáló hatású és lehetőséget kínál a
településeket átfogó kommunikáció kialakítására. A program részeként Budapest Városliget-Gödöllő Városközpont között,
a Rákos-patak mentén vezetett kerékpárút koncepciója készül. A kerékpárút nyomvonala összhangban áll a 2011-ben
hatályossá vált agglomerációs törvény közlekedési koncepciójával, a Budapesti Közlekedési Központ fejlesztési stratégiájával,
az érintett települések fejlesztési elképzeléseivel. A tervezett kerékpárúthoz kapcsolódóan az érintett települések
örökségi elemeinek kvantitatív értékelésével a kerékpárút állomáshelyeinek koncepciói is megvalósulnak. Az előadás átfogó
képet nyújt a programról, az elkészült nyomvonalterv és állomáshelyek koncepcióiról, egyes felmért ökoszisztéma szolgáltatásokról
és bemutatja az örökségi elemek fejlesztéséhez kidolgozott értékelési módszert.
87