A Dunántúl Története A KésÅbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...
A Dunántúl Története A KésÅbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...
A Dunántúl Története A KésÅbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A koszideri típusú kincsleletek radikális törést jeleznek a korábban fellendülőben levő gazdasági életben. A<br />
halomsíros vándorlás következtében megszűnt a Kárpát-medence első, igazán széles bázissal rendelkező, s már<br />
bizonyos fokig uniformizált tárgyakat gyártó bronzipara. A halomsíros inváziónak áldozatul esett az addig még<br />
töretlenül fejlődő autochton bronzkori kultúrák jelentős része. Ezek az események a Dunántúl mellett az Alföldet és<br />
a Tiszántúlt is érintették, s e két utóbbi területen a későbronzkor első szakaszában halomsíros hatásra új kultúrák<br />
(Piliny, Egyek stb.) jöttek létre. 54<br />
A koszideri településeket feldúló halomsíros elemek megítélésének kérdésében bizonytalanság érezhető. Azt<br />
biztosra vehetjük, hogy Kelet-Magyarország északi térségében a Kárpát-medencei halomsíros kultúra jellegzetes<br />
tárgytípusai terjedtek el, amely leletcsoportot egyeki kultúra néven ismer a szakirodalom. Az említett halomsíros<br />
kultúra lelőhelyei a Vág völgyében és ettől keletre csoportosulnak, s a Salka I és II típusú temetők az Ipoly völgyében<br />
jelzik az Alföldre való behatolásuk irányát. 55<br />
Ma még nem látjuk világosan e kultúra kibontakozásának körülményeit,<br />
s az újabb szakirodalom megkérdőjelezi a feltételezést, amely szerint a nyugat-szlovákiai magyarádi telepeken<br />
és temetőkben már jelentkeznek a halomsíros kultúra elemei. 56<br />
Azok a halomsíros típusok, amelyek az említett<br />
környezetben [Kisvárad (Nitriansky Hradok), Vígvár (Veséié) stb.] tűnnek fel nem a Kárpát-medencei, hanem a<br />
középső Duna vidéki halomsíros kultúrához köthetők, s ezeket az összefüggéseket az észak-ausztriai, burgenlandi<br />
leletegyüttesekben (Mistelbach-Rollerfund stb.) is megfigyelhetjük. 57<br />
A középső Duna vidéki halomsíros kultúra<br />
gyökerei talán még tovább, Dél-Morvaországba nyúlnak vissza, s kialakulása a BB periódusra keltezhető. 58<br />
Feltételezhető, hogy a Dunántúlt és a Dél-Alföldet elfoglaló halomsíros elemeket nem a Kárpát-medencei, hanem<br />
a középső Duna vidéki halomsíros kultúrával azonosíthatjuk, s egyben ezzel magyarázhatjuk a későbronzkorunk első<br />
szakaszának halomsíros leletcsoportjai között mutatkozó eltéréseket. 59<br />
A koszideri korszakot követő halomsíros hullám egyik legfontosabb leletcsoportját képezik a Boiu-Keszthely<br />
típusú kardok, melyek Mozsolics A. szerint a korai halomsíros hódítók jellegzetes fegyverei. 60<br />
Tipológiai eredetük és<br />
egyben származásuk is az Alpok keleti előteréből szétáramló Sauerbrunn típushoz kapcsolódik. 61<br />
A nyilván kultikus<br />
okokból a folyókba került példányok világosan mutatják a halomsíros invázió irányát a kelet-alpi területtől Itália<br />
északkeleti peremvidékéig. Mozsolics szerint e kardok a BIVa kezdetére keltezhetők, de a forrói típusú kincsekkel<br />
képviselt java BIVa-ban már nem fordulnak elő. A java halomsíros korszak (BC1—BC2) jellemző fegyverei már a<br />
Sprockhoff I/a és I/b típusú nyélnyújtványos kardok. 62<br />
A korai halomsíros korszak (BIVa, későbronzkor I eleje) lelőhelyeit elsősorban Bona I., Kovács T. és Mozsolics A.<br />
kutatásaiból ismerjük. A Dunántúlon ezek száma nem túl magas, s e korai leletek elterjedése nem fedi egyöntetűen<br />
az egész térséget. Bandi G. és Kovács T. korai halomsíros leletkatasztere olyan lelőhelyeket is idesorol, amelyek<br />
valójában már a kultúra fejlett szakaszát képviselik. 63<br />
Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy a keszthelyi kardok<br />
korában még aligha találkozhatunk nagyobb sírszámú temetőkkel, de telepeket sem igen ismerünk. A korai halomsíros<br />
típusok, elsősorban a kerámia, igen nehezen választhatók el a fejlett szakasz anyagától.<br />
J. D. Cowen meggyőző képet rajzol az I/a és az I/b típusú nyélnyújtványos kardok technológiai fejlődéséről.<br />
Szerinte Sauerbrunn alaptípusból alakultak ki, s e fejlődés állomásait a Sombor (Zombor) és a Smolenice (Szomolány)<br />
típusú, ugyancsak nyélnyújtványos kardok jelentik. E két utóbbi kard a névadó lelőhelyen jellegzetes BC1 korú<br />
halomsíros síregyüttesből származik, amely keltezés megfelel Cowen periodizációjának is. 64<br />
Bár nem zárhatjuk ki<br />
teljesen az égei kardok szerepét az I/a és az I/b kardok kialakulásában, Cowen hipotetikus fejlődési sora elfogadhatónak<br />
látszik, s a Kárpát-medence területén csak a keszthelyi kardok használatát követő, az I/a és az I/b típusok<br />
korában számolhatunk már egész területrészeket átfogó halomsíros megtelepedéssel. Valószínűleg erre az időre<br />
(BIVa, későbronzkor I második fele) kelteződik a kelet-magyarországi halomsíros vagy ilyen közreműködéssel<br />
létrejött kultúrák korábbi szakasza. Ekkor bontakozik ki a pilinyi kultúra gazdag fémművessége, amely Közép-<br />
Európa keleti halomsíros körének legfontosabb ipari bázisát jelentette. 65<br />
A kelet-magyarországi bronziparhoz hasonló jellegű fémművességnek ettől nyugatabbra, a Dunántúl területén<br />
nyomát sem leijük. Kincsleletet nem ismerünk a térségből, csupán néhány gazdagabb, bronzmellékletes sír<br />
anyagából és szórványokból lehet elképzelésünk a nem túlságosan jelentős fémipar létezéséről. Ez utóbbi leletek<br />
mellett csupán egy-két telepmaradvány jelzi a korszakon belül meginduló halomsíros konszolidáció folyamatát.<br />
HALOMSÍROS LELETCSOPORTOK<br />
A koszideri típusú kincsek föld alá kerülésének időpontjára vonatkozólag leginkább az i.e. 14. sz. végét, az<br />
1300 körüli keltezést fogadják el. 66 Ha figyelembe vesszük, hogy az urnamezős fejlődés már az i.e. 12. sz. folyamán,<br />
valószínűleg ennek még korai szakaszában megindult, a konszolidált halomsíros fejlődésre alig jut több<br />
idő, mint egy évszázad. A Kárpát-medence keleti felének lényegesen jobban kutatott későbronzkori fejlődéséből<br />
világosan kitűnik, hogy sem és/akon, sem délen nem tapasztaljuk annak jelét, hogy akár a Kárpát-medencei halomsíros<br />
kultúra keleti fáciese a/, egyeki kultúra, akár a középső Duna vidéki halomsíros kultúrához tartozó tápéi temető<br />
és köre megérte volna az UK fejlődés e korai szakaszát. 67<br />
Egyedül a pilinyi kultúra képvisel bizonyos folyamatossá-