A Dunántúl Története A KésÅbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...
A Dunántúl Története A KésÅbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...
A Dunántúl Története A KésÅbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Győr-Sopron megyei elterjedése nem világos, de annyi bizonyos, hogy a megye Duna menti térsége a váli kultúra<br />
érdekkörébe tartozott. A teljes kibontakozásra természetesen csak a későbbiek során, az urnamezős kultúra fiatalabb<br />
szakaszában került sor.<br />
FAZEKASSÁG (9.t.)<br />
Sírkerámia:<br />
Nehéz lenne a már korábban megszokott edénytípusok mellett újabb, a régitől jelentősen eltérő változatokat felsorolni.<br />
Az egyetlen rendelkezésünkre álló temető kerámia mellékletei túlnyomórészt az előző fázis fazekasságának<br />
elemeiről árulkodnak. így a füles vagy fül nélküli, hordó alakú kis fazekak, vállukon körbefutó ujjbenyomásos bordával,<br />
az ívelten kihajló szájperemű, tölcséres nyakú, árkolt vállú mély tál, a behúzott szájperemű, síkozott és turbántekercsezett<br />
sekély tálak, a profilált idomú csésze, a kihajló szájperemű, öblös urna, a hasonló felépítésű, rövidebb<br />
nyakú, mély tál stb. egyaránt többször idézett formák a régibb UK során. Tulajdonképpen a későhalomsíros típusok<br />
észrevehető háttérbe szorulása, s ezzel szemben — a temetkezési rítusnak megfelelően - a jellegzetes egyre kúposodóbb<br />
nyakú urnaformák, gyakori előfordulása jelzi a régibb UK fejlődésének vége felé közeledését. A ferde árkolás<br />
már nem olyan jellemző tulajdonsága a fazekasságnak, mint egy fázissal korábban, s helyette,, amint ezt a sághegyi<br />
temető egyik urnája dokumentálja, a függőleges árkolás figyelhető meg.<br />
Telepkerámia:<br />
Éppen a rendelkezésre álló csekély leletanyag miatt nincs sok lehetőség a két kerámiafajta - házi és sírkerámia —<br />
elválasztására. Egy-két alapformától eltekintve alig van olyan edényféleség, amely ne fordulna elő mindkettőben.<br />
Elsősorban a különböző típusok előfordulási aránya szolgálhat a megkülönböztetés alapjául. Ugyanez vonatkozik a<br />
kerámia anyagának minőségére, kidolgozására, színére. A durván kidolgozott tárolóedényektől, fazekaktól eltekintve<br />
túlnyomórészt finoman iszapolt, jól égetett, fényezett áruval találkozunk mind a sírok, mind a telepek anyagában.<br />
Az edények, ül. cserepek színe egyre egyöntetűbbé válik. Mindinkább háttérbe szorul a vüágosra égetett anyag,helyette<br />
a szürkésbarna, sötétszürke árnyalatai dominálnak. Tulajdonképpen ez is jelzi már a fiatalabb UK új stílusformáló<br />
kibontakozását.<br />
A házikerámia legkedveltebb darabja továbbra is az egyszerű, hordó alakú, kihajló szájperemű fazék, durván kidolgozott,<br />
seprőzött faüal, díszítéssel vagy anélkül. Az ornamentika egyszerű; megszokott az ujjbenyomásos borda,<br />
a fogóbütyök, a szájperem szélének benyomkodással, rovátkolással való tagolása. A fazék mellett a tál a leggyakrabban<br />
előforduló edényféleség. Egyaránt találkozunk sekély, behúzott szájperemű, gömbidomú, ívelt peremű változatával.<br />
Az árkolás és a vízszintes síkozás vagy homyolás az ornamentika kedvelt elemei. Bakonyszentlászló-Keselőhegy,<br />
még a II. fázisban létesített erődített település anyagában természetszerűleg a ferdén árkolt vállú, tölcséres nyakú,<br />
Caka-Mosonszolnok formák, ül. díszítésmód dominál, ugyanakkor már találkozunk egyes edényeken a korábban<br />
még idegen, vagy ritka körbetutó, háromszög alakDan oemeiyitett és tüggölegesen árkolt ornamnetikával. Ez a kerámia<br />
egyre inkább a váli kultúra idején megszokott stflusjegyeket viseli magán, formájában díszítésmódjában, kidolgozásában<br />
egyaránt. 250<br />
A fent elmondottak még fokozottabban érvényesek a fázis idején létesített bakonyszentkirályi Zöröghegyre, ahol<br />
már csak elvétve találkozunk későhalomsíros-korai UK jellegzetességekkel. 251<br />
A Somlóhegyen, Sághegyen és Velemszentviden<br />
igen nehéz a zömében fiatalabb UK típusokból áüó leletanyagban elhatárolni a korszakra jellemző formákat.<br />
Ehhez útmutatást elsősorban a sághegyi temető sírmeüékletei nyújtanak. Nem szabad azonban figyelmen kívül<br />
hagynunk azt sem, hogy ezeken a helyeken, elsősorban Somlón és Velemen néhány lényegesen korábbi, későhalomsíros-korai<br />
UK tárgytípus is előfordul, amely legalábbis a második fázisban már szórványos megtelepedést enged<br />
feltételezni. 252<br />
Úgy tűnik, hogy az umamezős fejlődés keretei között ekkor számolhatunk először a kultuszra utaló tárgyi emlékek<br />
csoportos jelentkezésével. Természetesen ezek egyike-másika, mint pl. a lábformájú agyagtárgyak vagy edények<br />
korábbi előzményekre nyúlnak vissza. Ugyanakkor a szakirodalomból már jól ismert holdidolok, ill. ezek legegyszerűbb<br />
változatai legkorábban a régibb UK keretei között fordulnak elő, nem egyszer több darab együttesen, és<br />
amely igen lényeges, általában magaslati, erődített telepeken. Ugyanebben az időszakban, feltehetően csak a régibb<br />
UK vége felé találkozunk egy másik érdekes agyagtárggyal, a lapos vagy kerek átmetszetű agyagkarikával. Telepek<br />
anyagában, később sírokban fordul elé, nem egyszer több darab is egyhelyütt. Bár elképzelhető, hogy ezek gyakorlati<br />
rendeltetésű tárgyak, szívesebben fogadjuk el ezek kultikus használatának feltételezését. Sághegyen, Velemszentviden,<br />
Bakonyszentkirály-Zöröghegyen, Bakony szentlászló-Keselőhegy en kerültek elő Üyen agyagtárgyak. 25 3<br />
Szórványos<br />
darabokat ismerünk többek között az alábbi lelőhelyekről: Bakonybél-SZOT üdülő, Borsosgyőr-Felsőbozót,<br />
Doba-Somlóhegy, Magyargencs-Ürgehegy. 254<br />
Talán már ehhez a korszakhoz sorolható a somlyóhegyi település kultikus<br />
tárgyainak egy része is. 255