A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...

Győr-Sopron megyei elterjedése nem világos, de annyi bizonyos, hogy a megye Duna menti térsége a váli kultúra
érdekkörébe tartozott. A teljes kibontakozásra természetesen csak a későbbiek során, az urnamezős kultúra fiatalabb
szakaszában került sor.
FAZEKASSÁG (9.t.)
Sírkerámia:
Nehéz lenne a már korábban megszokott edénytípusok mellett újabb, a régitől jelentősen eltérő változatokat felsorolni.
Az egyetlen rendelkezésünkre álló temető kerámia mellékletei túlnyomórészt az előző fázis fazekasságának
elemeiről árulkodnak. így a füles vagy fül nélküli, hordó alakú kis fazekak, vállukon körbefutó ujjbenyomásos bordával,
az ívelten kihajló szájperemű, tölcséres nyakú, árkolt vállú mély tál, a behúzott szájperemű, síkozott és turbántekercsezett
sekély tálak, a profilált idomú csésze, a kihajló szájperemű, öblös urna, a hasonló felépítésű, rövidebb
nyakú, mély tál stb. egyaránt többször idézett formák a régibb UK során. Tulajdonképpen a későhalomsíros típusok
észrevehető háttérbe szorulása, s ezzel szemben — a temetkezési rítusnak megfelelően - a jellegzetes egyre kúposodóbb
nyakú urnaformák, gyakori előfordulása jelzi a régibb UK fejlődésének vége felé közeledését. A ferde árkolás
már nem olyan jellemző tulajdonsága a fazekasságnak, mint egy fázissal korábban, s helyette,, amint ezt a sághegyi
temető egyik urnája dokumentálja, a függőleges árkolás figyelhető meg.
Telepkerámia:
Éppen a rendelkezésre álló csekély leletanyag miatt nincs sok lehetőség a két kerámiafajta - házi és sírkerámia —
elválasztására. Egy-két alapformától eltekintve alig van olyan edényféleség, amely ne fordulna elő mindkettőben.
Elsősorban a különböző típusok előfordulási aránya szolgálhat a megkülönböztetés alapjául. Ugyanez vonatkozik a
kerámia anyagának minőségére, kidolgozására, színére. A durván kidolgozott tárolóedényektől, fazekaktól eltekintve
túlnyomórészt finoman iszapolt, jól égetett, fényezett áruval találkozunk mind a sírok, mind a telepek anyagában.
Az edények, ül. cserepek színe egyre egyöntetűbbé válik. Mindinkább háttérbe szorul a vüágosra égetett anyag,helyette
a szürkésbarna, sötétszürke árnyalatai dominálnak. Tulajdonképpen ez is jelzi már a fiatalabb UK új stílusformáló
kibontakozását.
A házikerámia legkedveltebb darabja továbbra is az egyszerű, hordó alakú, kihajló szájperemű fazék, durván kidolgozott,
seprőzött faüal, díszítéssel vagy anélkül. Az ornamentika egyszerű; megszokott az ujjbenyomásos borda,
a fogóbütyök, a szájperem szélének benyomkodással, rovátkolással való tagolása. A fazék mellett a tál a leggyakrabban
előforduló edényféleség. Egyaránt találkozunk sekély, behúzott szájperemű, gömbidomú, ívelt peremű változatával.
Az árkolás és a vízszintes síkozás vagy homyolás az ornamentika kedvelt elemei. Bakonyszentlászló-Keselőhegy,
még a II. fázisban létesített erődített település anyagában természetszerűleg a ferdén árkolt vállú, tölcséres nyakú,
Caka-Mosonszolnok formák, ül. díszítésmód dominál, ugyanakkor már találkozunk egyes edényeken a korábban
még idegen, vagy ritka körbetutó, háromszög alakDan oemeiyitett és tüggölegesen árkolt ornamnetikával. Ez a kerámia
egyre inkább a váli kultúra idején megszokott stflusjegyeket viseli magán, formájában díszítésmódjában, kidolgozásában
egyaránt. 250
A fent elmondottak még fokozottabban érvényesek a fázis idején létesített bakonyszentkirályi Zöröghegyre, ahol
már csak elvétve találkozunk későhalomsíros-korai UK jellegzetességekkel. 251
A Somlóhegyen, Sághegyen és Velemszentviden
igen nehéz a zömében fiatalabb UK típusokból áüó leletanyagban elhatárolni a korszakra jellemző formákat.
Ehhez útmutatást elsősorban a sághegyi temető sírmeüékletei nyújtanak. Nem szabad azonban figyelmen kívül
hagynunk azt sem, hogy ezeken a helyeken, elsősorban Somlón és Velemen néhány lényegesen korábbi, későhalomsíros-korai
UK tárgytípus is előfordul, amely legalábbis a második fázisban már szórványos megtelepedést enged
feltételezni. 252
Úgy tűnik, hogy az umamezős fejlődés keretei között ekkor számolhatunk először a kultuszra utaló tárgyi emlékek
csoportos jelentkezésével. Természetesen ezek egyike-másika, mint pl. a lábformájú agyagtárgyak vagy edények
korábbi előzményekre nyúlnak vissza. Ugyanakkor a szakirodalomból már jól ismert holdidolok, ill. ezek legegyszerűbb
változatai legkorábban a régibb UK keretei között fordulnak elő, nem egyszer több darab együttesen, és
amely igen lényeges, általában magaslati, erődített telepeken. Ugyanebben az időszakban, feltehetően csak a régibb
UK vége felé találkozunk egy másik érdekes agyagtárggyal, a lapos vagy kerek átmetszetű agyagkarikával. Telepek
anyagában, később sírokban fordul elé, nem egyszer több darab is egyhelyütt. Bár elképzelhető, hogy ezek gyakorlati
rendeltetésű tárgyak, szívesebben fogadjuk el ezek kultikus használatának feltételezését. Sághegyen, Velemszentviden,
Bakonyszentkirály-Zöröghegyen, Bakony szentlászló-Keselőhegy en kerültek elő Üyen agyagtárgyak. 25 3
Szórványos
darabokat ismerünk többek között az alábbi lelőhelyekről: Bakonybél-SZOT üdülő, Borsosgyőr-Felsőbozót,
Doba-Somlóhegy, Magyargencs-Ürgehegy. 254
Talán már ehhez a korszakhoz sorolható a somlyóhegyi település kultikus
tárgyainak egy része is. 255