A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet ...

is. Valójában nem sok kincsleletből ismerünk ilyeneket, általában egy-egy darabbal képviselve. A kereszttag nélküli
variánst az Esztergom-Kistói dűlő, a keszőhidegkúti (?) kincsből, míg a kereszttagosat Pécs-Jakabhegyről, Szárazdról
és Szentgáloskérről ismerjük. Ez utóbbi kincsben széles, díszített példány van. 352
Külön figyelmet érdemel a pötrétei kincs, amely zömmel női viselethez tartozó tárgyakat, ékszereket tartalmaz.
A leletben több példány is van e csüngőkből, ezek mindkét változatából. A kincs egyben választ ad ezek viseletének
módjára is. A leletben levő, kígyós szárú tűből kialakított mellboglárról láncok lógnak le, s ezek végére erősítettek
egy-egy ilyen csüngődíszt. A viselet fenti módozatára számos hasonló példát idézhetünk. 353
A régibb umasíros korszaknak számos egyéb, kedvelt csüngőtípusa volt, s ezek közül érdemelnek említést az áttört
változatok. Ovális lemezből kialakított, áttört csüngő töredékét említhetjük a Bonyhád vidéki leletből. 354
A harmadik lengyeltóti kincsben jellegzetes, karikákból kialakított csüngők vannak, melyekhez hasonló darabokat
a Sághegy-Velemszentvid fémművesség anyagából ismerünk. 355
Valószínűleg csüngőként viselték a kicsiny, tölcséres,
gyakran kettős madárfejben végződő bronztárgyakat (Kurd, Lengyeltóti III, Simonfa, Ujszőny). 356
Természetesen a
felsoroltaknál jóval több változatot ismerünk a különféle csüngőkből.
Valamivel részletesebben kell szólnunk a kincsleletekben található különféle tűkről. Ezekből tulajdonképpen
nincs túlságosan sok, legfeljebb egy-két ép vagy töredékes darabot idézhetünk leleteinkből. Leggyakoribb talán a
nyomott, keresztben gerezdéit gömbfejű típus, az ún. mákfejű tű, (Hőgyész, Nagyvejke, Nemesgulács-Köbölkút,
Pécs-Jakabhegy, Pölöske, Villány). Néhány sima gömb fejű, szeg- és kúposfejű típus a korábbi fázisokból fennmaradt
darabok (Biatorbágy-Herceghalom, Birján, Bonyhád vidéke, Esztergom-Kistói dűlő, Pécs-Jakabhegy, Sióagárd). 357
Ugyanez vonatkozik egy szegfejű, díszített, átfúrt szárú, csabrendeki típusú tűre Zalavár-Repülőtérről. 358
Egy erősen profilait fejű és nyakú típus már fejlettebb változat (Keszőhidegkút, Kurd, Nemesgulács-Köbölkút,
Regöly). 3Sy
Egyedülálló példány a pamuki kincs nagyméretű, gerezdéit, vázafejű tűje, mely a kelet-alpi körben megszokott
típus, valamint néhány díszített, bütykös szárú, edényfejű tű Sióagárdról. 360
Valószínűleg női viselethez tartoztak a viszonylag nagyobb méretű, néha díszített lemezkorongok. Több korongról
feltételezik, hogy pajzsdudor volt, főleg a hegyesedő vagy tüskés példányok. A viselethez tartozó darabok előzményei
a Csabrendek-Cserszegtomaj csoport díszített korongjai. A már idézett pötrétei kincs korongjai világosan
meghatározzák, hogy milyen típusok sorolhatók ebbe a kategóriába. 361
Ilyeneket ismerünk pl. Regöly-Keszi állásról,
Szentgáloskérről, Nagy vejkéről. 362
A kisebb, hátul füles példányok a preszkita korszak lószerszámzatához tartozó
gombokra emlékeztetnek.
Előfordul kincseinkben néhány jellegzetes pillangószámy alakú korongdísz, egyes elképzelések szerint kettős bárd
alakú faléra: Nagyvejke, Palotabozsók, Kisapáti, Keszőhidegkút. 363
Az idézett példányok részben ép darabok, részben
fél töredékek. A lándzsacsüngőkhöz hasonlóan talán ezek is a hitvilágra utaló emlékek.
Nem szóltunk még néhány, leleteinkben nem túl gyakori bronzról, a kétélű borotváról, a spirálgyűrűről, szemüveg
csüngőről stb. Nem tértünk ki a viselethez tartozó pontbütyöksorral díszített öviemezekre, Ül. ezek töredékeire, a
jellegzetes, nyugati, kerek övkapcsoktól eltérő, szegletes hazai típusokra. Szólnunk keUett volna a különféle formába
öntött bronz nyersanyagról, amely vagy durván, elnagyolt balta utánzatokban (Lengyeltóti III, Beremend BCM)
vagy öntőrög formákban (cipő, lepény) jelentkezik. Külön figyelmet érdemel az ún. „Keftiu ingot", más szóval
6 4
ökörbőr utánzat, amely szintén nem ismeretlen nyersanyagforma kincseinkben (Beremend-BCM, Birján).
Nem tartoznak a bronzművesség keretei közé, mégis szólnunk illik - ha röviden is - a borostyán gyöngyökről,
melyek mintegy kiegészítik a felsorolt ékszerek sorozatát. A különböző nagyságúra csiszolt, átfúrt, hengeres vagy
kettős kúpos gyöngyök a kurdi, pötrétei és a Regöly-Keszi áüáson lelt kincsekben meglehetősen nagy számban fordulnak
elő. 365
A dunántúli urnamezős kultúra első szakaszának, a régibb UK végére keltezhető bronzművessége a bronzöntés és
ötvösség technikájának minden eddigit felülmúló színvonalát engedi feltételezni. Tulajdonképpen szólnunk keU magáról
a bronzöntés és megmunkálás technológiájáról is, erre azonban lényegesen több lehetőséget nyújt a következő,
fiatalabb UK Sághegy-velemszentvidi bronzipara. A kurdi horizont esetében néhány öntőminta nyújt áttekintést az
jgyes települési központokban, sőt egyszerű településeken végzett, tehát eléggé decentralizált iparról. A második fázis
ismertetése során már szó esett a korszak telepein lelt öntőminta leletekről, melyek már a kurdi fémművesség
kibontakozásának dokumentumai. Ezeket csupán egy Regöly-földvári, V bordás tokos balta öntésére szolgáló mintával
egészíthetjük ki. 3 6 6
Persze ennél jóval több a szórványos, pontosan nem keltezhető, s talán ide sorolható öntőminták
száma.
A telepeken űzött, háziipar jeüegű bronzmúvességről már a halomsíros soltvadkerti telep- és öntőminta leletből is
lehetett bizonyos elképzelésünk. Ennél nyÜván szervezettebb bronziparral kell számolnunk a második és a harmadik
fázis idején. A beremendi telep huüadékgödreiben öntőműhely nyersanyag készletét lelték meg sok öntvénnyel, néhány
hibás öntésű tokos baltával, töredékekkel, s ez a lelet is világosan bizonyítja a bronzművesség fentebb már hangoztatott
házü pari jeüegét. 367