Acta Academiae Agriensis, Nova Series Tom. XL. Sectio Historiae ...

Zűrzavar után stabilitás 155– ¤ –A Vszevolod fejedelemségének időszakára vonatkozó források tanulmányozásaután két fontos megállapítás tehető. Egyrészt a Lavrentyij-évkönyv információitlejegyző, ill. szerkesztő vlagyimiri és rosztovi krónikások jórészt ugyanazokraa kérdésekre koncentráltak, mint amelyeket Valentyin Janyin megjelölt.Másrészt kijelenthető, hogy a fejedelemség belső helyzetét a stabilitás jellemezte.Mindössze két külső támadás kelthetett félelmet, de egyik sem okozott jelentőskárt. A krónikások nem számolhattak be a területet irányító fejedelmek gyakorihaláláról. Vszevolod Jurjevics (Nagyfészkű Vszevolod) három és fél évtizedigbirtokolta a trónt, s ez a tény nagyban elősegítette a stabilitást. Míg AndrejBogoljubszkijnak több konfliktusa volt a főpapokkal, Vszevolod maga jelölte kia rosztovi püspököket, akik teljes mértékben együttműködtek vele. Vszevolod éscsaládja, valamint Ioann püspök közreműködésével jelentős számú egyházi ésvilági épületet emeltek. Terméketlen évekről és pusztító árvizekről nem maradtakránk feljegyzések, járványról is mindössze egy. A rendkívüli égi jelenségekugyan riadalmat okoztak a lakosság körében, társadalmi feszültségeket azonbannem okoztak. A tűzvészek viszont nemcsak félelemmel töltötték el az embereket,hanem anyagi javaikat is veszélyeztették, sőt sok esetben meg is semmisítettékazokat. Sajnos, az 1184. és 1192. évi tűzesetekhez fűzött évkönyvi kiegészítésektúlságosan homályosak és elvontak ahhoz, hogy ezeket alapul véve általánostársadalmi elégedetlenségre, vagy az utóbbi esetén zavargásokra következtethessünk.Kétségtelen, hogy a fejedelem és a trónörökös közötti nézeteltéréspolitikai feszültséget idézett elő, de 1211-es ideiglenes megoldása csakVszevolod halála után okozott belháborút. 7575 PSZRL. T. I. 437–440.